Az amerikai Theranos és alapítója, Elizabeth Holmes megtévesztették a befektetőket az esküdtszék ítélete szerint.
HIRDETÉSBűnösnek ítélte az esküdtszék az egészségügyi technológiai vállalatként számontartott amerikai Theranos alapítóját, Elizabeth Holmest a befektetők megtévesztése miatt. A magáncég korábban azt ígérte, hogy néhány csepp vér vizsgálatával kimutathatóvá válnak a betegségek.
Holmest egy kaliforniai bíróságon a befektetők megtévesztésére irányuló összeesküvésben és háromrendbeli csalásban találták bűnösnek. A cégvezető ellen összesen 11 vádpontban indult eljárás, ezek közül négyben – köztük a nyilvánosság megtévesztésével kapcsolatos vádpontban – nem találták bűnösnek, a további vádpontokban pedig a bíróság még nem tudott konszenzusra jutni.
Befektetők körülbelül 700 millió dollárt invesztáltak a cégbe, amely hamisan azt állította, hogy tesztelési technológiáját megvásárolta a Pfizer, és használja az amerikai hadsereg is.
Holmest nem vették őrizetbe, és nem közölték az ítélethirdetés időpontját sem. A – többek közt – Henry Kissinger egykori amerikai külügyminisztert és Rupert Murdoch milliárdost is megtévesztő üzletasszony akár 20 éves börtönbüntetést is kaphat.
Előzmények
Az ügyészség szerint Holmes 2010 és 2015 között megtévesztette a befektetőket azzal, hogy elhitette velük, a cég vérkép-elemzésre épült diagnosztikája forradalmasítja az egészségügyet.
A Theranos ugyanis azzal hirdette magát, hogy új, saját fejlesztésű eszközeivel akár egyetlen csepp vérből is képes több mint 200 féle betegséget megállapítani.
A vizsgálat során mindazonáltal kiderült, hogy a vállalat valójában a Siemens által gyártott, az egészségügyben rendszeresen használt eszközökkel végezte a teszteket.
Az alkalmazottak is gyanakodtak
A három hónapon át tartó per során a Theranos több korábbi alkalmazottja azt vallotta, hogy azért hagyta ott a céget, mert hibákat talált a diagnosztikai eljárásban.
Több befektető pedig azt mondta, Holmes azzal hitegette őket, hogy a Theranos műszereit az amerikai hadsereg is használja.
A világ legfiatalabb női milliárdosa
Elizabeth Holmes alig 19 évesen, 2003-ban alapította cégét, amely hamar ismert és híres befektetőket szerzett, mások mellett a médiacézár Rupert Murdoch személyében is.
2015-ben a Forbes magazin a világ legfiatalabb női dollármilliárdosának nevezte a Theranos alapítóját.
Az egykor 9 milliárd dollárosra becsült céget sokáig "a Szilícium-völgy kedvenceként" emlegették, Holmes pedig számos elismerést kapott, egyebek között Barack Obama akkori amerikai elnök is kitüntette.
Már 2015-ben szemfényvesztésről cikkeztek
A The Wall Street Journal című lap 2015-ben indított cikksorozatot, amelyben azt állította, hogy a cég készülékei hibásak és pontatlanok, Holmes ellen pedig - a Theranos korábbi operatív főigazgatójával, Ramesh "Sunny" Balwanival együtt - 2018-ban vádat emeltek.
Az ártatlanságát hangoztató Balwani tárgyalását később tartják. Holmes egyébként a védelmét részben arra alapozta, hogy Balwani - akivel korábban intim kapcsolatban is volt - érzelmileg és szexuálisan bántalmazta és manipulálta őt.
Holmes ismét ártatlannak vallotta magát
Holmes azt vallotta, hogy nem akart senkit megtéveszteni, a tesztekkel kapcsolatos hibákért pedig laborvezetőkre hárította a felelősséget.
Védőügyvédje, Kevin Downey azt mondta: védence őszintén hitt abban, hogy olyan technológiát fejleszt, amely "megváltoztatja a világot".
Precedens lehet a techvilágban
Az első sajtókommentárok szerint Holmes pere bizonyos szempontból túlmutat önmagán, és az ítélet várhatóan más techcégeket is a hangzatos ígéretek mérséklésére késztet majd.
A kommentátorok hozzáteszik azt is, hogy az ilyen ígérgetések szinte rutinná váltak a folyamatos megújulási és újítási kényszerben vergődő szektorban.
HIRDETÉS"Az ítélet jelzés az igazgatóknak, hogy a határok megsértése márpedig következményekkel jár" - jelentette ki a pert figyelemmel kísérő Ellen Kreitzberg, a kaliforniai Santa Clara Egyetem jogászprofesszora.