NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Chile harmincas, tetovált, feminista és LMBT-párti elnöke lesz Fortuna új kedvence, de milyen áron?

Gabriel Boric elnök a Méltóság Kormányát szeretné megalakítani
Gabriel Boric elnök a Méltóság Kormányát szeretné megalakítani Szerzői jogok Luis Hidalgo/AP
Írta: Székely Ferenc
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Soha chilei elnököt nem választottak meg még ennyi szavazattal, mint a horvát származású Gabriel Boricot, akinek nemcsak saját magát legyőznie, hanem az amerikai nyomással is meg kell küzdenie, hogy ne okozzon csalódást a választóinak.

HIRDETÉS

**Chile, Argentína és Bolívia osztozhat majd a címeken, hogy melyik akar a dél-amerikai Emirátus, Katar vagy Szaúd-Arábia lenni. Ez a három ország tartalékolja az elektromos autózáshoz nélkülözhetetlen lítium meghatározó részét, és kincseikért fog versengeni a világ. A 19 milliós Chile elnökévé választott 35 éves Gabriel Boricnak megvan a lehetősége a nemzeti egység helyreállítására, tekintettel az ország előtt álló szédületes fejlődési kilátásokra. Ehhez elsőként önmagát kell legyőznie, mert radikális baloldali programja a társadalmi feszültségek kiújulását hozhatja. Muszáj lesz ezért nyitnia az erős és befolyásos chilei középosztály felé. Ennek előfeltétele a nemzeti megbékélés, a viharos és véres 50 év után. **

Meglepetés volt, de nem teljesen váratlan

Más országokhoz hasonlóan, ahol több párt verseng az államfői posztért, Chilében is kétfordulós választás zajlott, és ilyenkor a kiesők szavazatai sorsdöntők. Nagy különbség viszont, hogy az elnök nem választható azonnal újra (később igen), tehát csak négyéves távlatokban tervezhet.

Az első fordulóban a republikánus José Antonio Kast (a „chilei Trump” vagy „chilei Bolsonaro”) állt az élen, de túl csekély előnnyel ahhoz, hogy ne lehessen látni a centrum és baloldal végső döntését Gabriel Boric javára. A gyors változások igényét jelzi, hogy a parlamentbe került csoportok közül több is az elmúlt egy évben kovácsolódott össze. Végül a Méltóság Elfogadása tömörülés egymillióval több népi voksot gyűjtött össze, ami 55,8%-os elnöki győzelmet hozott Boric javára, megszerezve a szocialisták, a kereszténydemokraták és a liberálisok többségi támogatását. Ez a chilei elnökökre valaha leadott legmagasabb szavazatszám.

AP Photo
A Méltóság Menete - 2021 december 19-én, Santiago de ChilébenAP Photo

Kicsoda Boric és mennyire fontosak a konvenciók?

Az új elnök nem számít teljesen zöldfülűnek a politikában, de tapasztalt veteránnak sem. Idén a hetedik évét töltötte a képviselőházban. Katolikus középosztálybeli bevándorló család sarja (Vladimir nagybátyja püspöki rangot viselt Punta Arenasban), édesanyja katalán származású. Gyermekkorában mentális zavarokat diagnosztizáltak nála, pár hónapot klinikán is töltött, és később is átesett vizsgálatokon. Mint mondja, ezért is kezeli az elsődleges politikai témák között a közegészségügyet, amit teljes körűvé és ingyenessé kíván tenni.

Az elnök nevének hangzása nem véletlen, mivel apai felmenői a nincstelenné vált szőlőtermelő horvátok között érkeztek az Osztrák-Magyar Monarchiából. Ők az európai bortermelést letaroló szőlőtetű-járvány (filoxéra) elől menekültek Dél-Amerikába, és találtak új lehetőségeket. (A horvát sajtóban a családi nevét Borić-nak is írják.) Ma is Chilében él a világ legnagyobb horvát etnikuma, ennek létszámát 200-400 ezer közé teszik, és közülük többen vezető szerepet játszanak az üzleti életben.

Boric a Chilei Egyetem jogi karán tanult, ahol a Hallgatói Szövetség elnöke lett és teljes lendülettel szállt be a politikai viadalokba. A lázas 2011–2013-as diáktüntetéseknek már vezéralakja volt, majd elnyerte a Magellán-körzet és Antarktisz mandátumát a képviselőházban. A 2019-es súlyos zavargások után tagja lett az alkotmányozó testületnek is, és alig egy év alatt tető alá is hozta a győztes koalíciót.

Bár kemény baloldali hírében áll, mondják rá azt is, hogy csak egy millenniumi tucatpolitikus, posztmodern törtető, míg mások divatkövető 'woke' harcosnak tartják, akit nem érdekelnek a hagyományos értékek, és aki túlzott figyelmet fordít a LMBT-ügyekre, a feminizmusra és a nemi identitás teljes szabadságára. Vannak, akik agnoszticizmusát vetik a szemére, és állandó beszédtéma az is, hogy az államfő miért tetovált.

Esteban Felix/AP
(1) Góngora munka közben (2) a kész balkar (3) a jobb kar terveEsteban Felix/AP

Az elnök három tetoválást visel, egyet a hátán is. Alkotójuk Yumbel Góngora, egy feminista aktivista, aki szerint „nagyon is fontos, hogy az ember soha ne felejtse el a gyökereit, és bátran mutassa meg másoknak is.... ne merüljön el a hírnévben, és mindig tudja, honnan is jött." Az elnöki alkar egy hullámverte világítótorony képét idézi fel a tomboló Magellán-szorosban, aminek vidékéről származik. Azt tartja, hogy aki onnan érkezik, az pontosan tudja, hogy mit jelent egy igazi vihar.

Boric már diákvezér korszakában a konvenciókat semmibe vevő aktivista képét mutatta. Amikor beválasztották a törvényhozásba, az öltönyt és nyakkendőt hanyagolva a Nine Inch Nails metalrock zenekar pólójában és farmerben jelent meg, kiváltva a hagyományőrzők döbbenetét. „Nem érdekelnek ezek – mondogatta akkoriban –, mert a konvenciók csak az elit megegyezései, hogy megkülönböztessék magukat az alacsonyabb osztályú emberektől". Egy alkalommal még Mohawk-frizurával is bosszantotta képviselőtársait.

Az elnöki pártcsoport legfőbb programpontja a neoliberális gazdasági felfogás végleges felszámolása Chile életében. „Itt volt a bölcsője, és itt lesz a sírja is" – mondta Boric arról a piacpárti irányzatról, amit sok chilei a társadalmi bajok forrásának tart ma is. A fő célok között szerepel a fejlettebb környezetpolitika, a feminizmus (a koalíciós csoport öt elnöke közül három nő), a jóléti rendszerek kidolgozása és a részvételi (közvetlen) demokrácia. Ezeknek a programpontoknak a győzelme nagyobb tömegfelvonulást váltott ki, mint bármely más megmozdulás az ország történetében.

Külpolitikai alapelve az, hogy teljesen mindegy, hogy egy jogsértés hol történik, azt akkor is el kell ítélni, ha a barátról vagy kereskedelmi partnerről van szó. Ezt éppúgy tartja az elnyomó dél-amerikai rendszerekről (például Nicaraguáról vagy Paraguayról), mint Kínáról, az USA-ról, Bolsonaro brazil elnököt pedig az emberiségre leselkedő veszélynek nevezi.

Boric két éve áll élettársi kapcsolatban Irina Karamanos antropológussal és szociológussal (32). Karamanos elmondta, hogy nem fogja beérni a protokolláris külsőségekkel, hanem aktív tartalmat kíván adni a Primera Dama, vagyis az Első Asszony szerepkörének, és személyesen fogja képviselni a nők és egyedülálló anyák érdekeit. A kampány során adott szellemes nyilatkozatai és talkshow-szereplései sokban segítették párja és pártja sikerét.

Karamanos, még nem Első Asszonyként egy kábítószerekről szóló tévévitában

Előzmények - a meggátolhatatlan 1973-as puccs

Ma már történelemnek számít a Pinochet-puccs, amely 1973-ban a CIA-támogatásával a hadsereg megdöntötte a szocialista Salvador Allende elnök uralmát, és magát a vezetőt is meggyilkolták. Visszarendezték az Allende-kor államosításainak legtöbbjét, és a nemzetközi konszernek (főként amerikaiak) előtt gyakorlatilag szabad út nyílt az ország gazdasági meghódítása előtt.

A Santiagóban alapított Emlékezet és Emberi Jogok Múzeumában könyvtárnyi bizonyíték, titkos levél és hangfelvétel halmozódott fel az évek során, melyek az amerikai kormány folyamatos beavatkozásának terveiről tanúskodnak az Allende-kormány ellen. Egy rekonstruált telefonbeszélgetés is meghallgatható Richard Nixon elnök és Henry Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó között a puccs lefolyásáról. „Nem mi csináltuk, mi csak segítettünk nekik...” – mondja egyikük 1973. szeptember 11-én, beszélgetésüket egy baseball-meccsről szóló eszmecserének álcázva.

1973 tavaszára a folyamatok megállíthatatlanul robogtak az erőszakos végkifejlet felé. Év elején már látszottak egy külföldről támogatott fegyveres lázadás körvonalai, ezért az elnök a katonai vezetés mérsékelt tagjait is bevette a kormányba, azt remélve, hogy ezzel javulni fog a politikai vezetés és hadsereg viszonya. Közülük is kiemelkedik Carlos Prats tábornok, aki le is vert egy puccskísérletet, de ez már nem volt elegendő a katonai lázadás végleges elfojtására. Szeptember 11. után Prats Argentínában keresett menedéket, de a titkosszolgálat ott is utolérte. Feleségével együtt bombamerénylet áldozata lett, mert Pinochet rettegett a tábornok megmaradt befolyásától és tekintélyétől a vezérkar körében.

A puccs és a több éves terror legkevesebb 3 ezer emberrel végzett, tízezreket kínzott meg, és az eltűntek pontos száma ma sem ismert. A stadionokba terelt és ott kivégzett vagy megkínzott emberek máig az állami terror jelképei közé tartoznak A mészárlásokban az OdeSSa-művelet során Dél-Amerikába menekített egykori SS-tagok is részt vettek.

A puccs története

Pinochet és a Chicagói Fiúk

Az elnevezést a 80-as évektől kezdték használni azokra a főként latin-amerikai közgazdászokra, akik az új szabadpiaci elméleteket szívták magukba a Chicagói Egyetemen (néhányan a Harvardon vagy az MIT-n), majd odahaza igyekeztek a gyakorlatba is átvinni. Kezdetben csekély befolyással, mert a dél-amerikai politikai rendszerek nem voltak ideális helyszínei az olyan kísérleteknek, mint az állam visszahúzódása a gazdaságból, a privatizáció, adócsökkentések és más szabadpiaci megoldások.

1975-ben, amikor az egész világot megtépázó energiaválság Chilét is szinte romokba döntötte, Augusto Pinochet tábornok az amerikai egyetemeken végzett közgazdászokhoz fordult segítségért. Közülük többen az én tehetséges tanítványaim voltak, és vezető beosztásokhoz jutottak szerte az államéletben.
Milton Friedman, Nobel díjas amerikai közgazdász
A 'Két boldog ember' című könyvében

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már a 60-as évek elejétől szervezte a "Chile Projekt" nevű tervet, részeként egy egész Dél-Amerikára kiterjedő fejlesztési programnak. A kutatásokat és előkészületeket a Ford és a Rockefeller alapítványok finanszírozták. A gazdaság átrendezésének alapterve 190 oldalas volt, és az El ladrillo („A tégla”) nevet viselte. Az államcsínyt követően a terv lehetőséget kapott a megvalósulásra. Mivel a katonai rendszer megölte, bebörtönözte vagy száműzte a korábbi kormányok szakértőit, a káderhiánnyal küszködő Pinochetet 'rábeszélték', hogy a Chicagói Fiúk elképzeléseire helyezze a rezsim gazdaságpolitikáját és bízza meg őket a végrehajtásával is. A tábornok jól tudta azt is, hogy a további amerikai támogatások és befektetések ettől a döntéstől függenek, ezért meg is tette, mert neki magának semmilyen gazdaságpolitikai terve nem volt.

HIRDETÉS
AP Photo
A furcsa pár, akinek elvileg semmi köze nem lehetne egymáshoz: Milton Friedman és Augusto PinochetAP Photo

A fundamentális piacpárti Chicagói Fiúk teljesen átalakították Chile gazdasági közszféráját, dobra verték az állami vállalatokat, és kiszárították a szociális ellátórendszereket. Ez az időszak a 80-as évek közepéig tartott, rendkívül ellentmondásos végkifejlettel. Hatalmas vagyonok halmozódtak fel, miközben a munkanélküliség duzzadt (27%) és súlyos adósságválság is rárontott az országra. 1982-ben a nemzeti jövedelem 14%-kal zuhant.

Vitathatatlan viszont, hogy a gazdasági szerkezet kimozdult a monokulturális toporgásból, javultak a technológiai körülmények, és megjelentek a modern szolgáltató rendszerek.

Baltasar Garzón spanyol bíró, aki végül kiadta a nemzetközi elfogatási parancsot Pinochet ellen, úgy jellemezte a korszakot, hogy „a gazdasági csoda, amivel a Pinochet-diktatúrát és az azt felváltó demokratikus rendszert illették, azt a lehangoló eredményt hozta, hogy Chile még mindig egyike a világ tíz legegyenlőtlenebb országának, ahol a jólét a politikai és gazdasági elit kiváltsága." Kétségtelen tény, hogy az OECD-országok között Chilében messze legmagasabb a jövedelemkülönbség, és a nemzeti vagyon felett az 1%-os hiper-elit uralkodik.

Hosszú vergődés Pinochet után

A Dél-Amerika egészéhez mért kimagasló modernizáció ellenére a Chicagói Fiúk végül nem tettek csodát. A chilei GDP az Allende-rendszert követő 20 évben alig emelkedett, és annak is a javát a külföldi befektetők és hazai kiszolgálóik fölözték le. Az ezredfordulóig kellett várni, hogy módosítások kezdődjenek, de ez még olyan szocialista elnökök számára sem volt könnyű feladat, mint Michelle Bachelet, aki bár kétszer is elnyerte az államfői széket, nem volt ereje a társadalmi szakadék szűkítésére. (Bachelet jelenleg az ENSZ emberi jogi főbiztosa).

Luis Hidalgo/AP
Bachelet második elnöksége sem hozott döntő változásokatLuis Hidalgo/AP

A nehezen lerázott diktatúrát felváltó 1980-as alkotmányos rendszer (amit azóta kétszer módosítottak) hozott változtatásokat, de messze nem eleget, mert a titkosszolgálat mindent megtett a radikálisabb követelők eltávolításáért. A Pinochet-rendszer sok híve, köztük rendőri és katonai vezetők minden érdemi vizsgálat nélkül a váltás után is helyükön maradhattak, és sikerrel gátolták a polgári jogok visszaállítását. (Ez a veszély ma is létezik.) Nem szűnt meg a mapuche őslakosok diszkriminációja sem, noha egyes körzetekben ők adják a népesség 80%-át.

HIRDETÉS

A Pinochet utáni újjáépítési korszakban új erőre kaptak a diákmozgalmak, melyek szívósan küzdöttek az állami felsőoktatás privatizációja ellen. A 2019-ben kirobbant újabb társadalmi válság a folyamatok főszereplőjévé emelte az egyetemi ifjúságot, és több új mozgalom az ő részvételükkel tört a parlamenti hatalom felé.

Egy újabb kísérlet a demokrácia irányába - már van mit megvédeni

Az utóbbi évek állandósult zavargásai során, melyek halálos áldozatokat is követeltek, beérett a felismerés, hogy az országnak megújított alkotmányos rendszerre van szüksége, aminek előkészítése idén nyáron meg is kezdődött. A kísérlet alapja egy tavaly rendezett népszavazás, ami egy 155 tagú alkotmányozó csoportra testálta az új alaptörvény megszerkesztését. Az alkotmányozók a chilei lakosságot reprezentálják, köztük jogászok, tanárok, háziasszonyok, tudósok, szociális munkások, állatorvosok, írók, újságírók, színészek és orvosok. Közülük sokan részesei voltak az előző évek tiltakozási hullámainak. A testület fele nőkből áll, és az ifjúság is képviselethez jutott. A legfiatalabb alkotmányozó 21 éves.

„Ez a sokszínűség nagyon egészséges és jó dolog, de kihívásokat is jelent. Ne szülessen megint alkotmány, ami nem veszi figyelembe a gyengébb képviselettel rendelkezőket, tehát meg kell majd kötni egy sor egyezséget és kompromisszumot, és ostobaság volna kizárni a gazdagokat is, csak azért, mert gazdagok" – mondja Javier Couso alkotmányjogász, a Diego Portales Egyetem tanára. Szerinte meg kell fontolni az elutasítás jogát (rechazo), hogy a nagyobb erők ne juthassanak újra túlzott befolyáshoz a gyengébbek felett.

A feladat sürgető, mert a Pinochetet követő kormányzatok 2000 után fejlődési pályára állították az országot és ezt a dinamikát meg kell őrizni. Uruguay társaságában Chile vezeti a dél-amerikai jövedelmi listát, de a pozitív változásokat meg is kell erősíteni. Rendelkezni kell a nemzeti erőforrások tulajdonjogáról, a tanszabadságról, a kisebbségek jogairól, és a civil szerveződések is igénylik a fokozott alkotmányos védelmet. A szexuális jogegyenlőségről nincsenek jelentős viták, miután idén nyáron a Szenátus nagy arányban szavazta meg az azonos nemű párok házasságkötési jogát. A sajtó függetlensége sincs különösebb veszélyben. 2016 óta a szabadság-index 19-ről 28 százalékra nőtt, az újságok és tévéműsorok frissek és szókimondók, de még szükség van garanciákra az állami befolyással szemben.

Az új alkotmányt nyáron bocsátják népszavazásra, és a részvétel kötelező lesz minden választópolgár számára. A tét nagy, mert a következő évtized várható fellendülése igazságosabb rendszert követel. Rodrigo Rojas Vade, az alkotmányozó gyűlés tagja szerint „mindmáig egy olyan társadalomban élünk, amely korlátozott a jogok és szabadságjogok gyakorlásában, mert mai alkotmányunkat még a testvérgyilkosság időszakából örököltük”.

HIRDETÉS

Chile nem lesz lítium-sejkség

„Új Perzsa-öböl, a 21. század olaja, égből pottyant gazdagság, fehér arany, világvezető szerep, Dél-Amerika Tajvanja” – színesen sorakoznak a megfogalmazások az ország előtt megnyíló lehetőségekről, főként az elektromos autózás és a digitalizáció alapanyag-éhsége miatt. A becslések szinte csak abban térnek el, hogy az eddig megismert lítiumtartalékok fele vagy a kétharmada van-e három dél-amerikai ország, elsősorban Chile birtokában. A valószínű adat 54%.

Az elmúlt évtizedben az Argentína-Chile-Bolívia háromszögben őrületes verseny indult a Mengyelejev-táblázat 3. helyezettjéért, a lítiumért. Idén az elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen fém világpiaci ára 240 százalékkal növekedett, és az érintett dél-amerikai országok kissé be is húzták a féket, a máris jelentkező környezeti és társadalmi hatások miatt. Előbb stratégiát kell készíteni a következő 10-15 év döntő változásaira.

ResearchGate
A dél-amerikai háromszög a legnagyobb tartalékResearchGate

A lítiumszállításoktól függ olyan ipari óriások jövője, mint a Tesla vagy a BMW, és még számtalan nagyvállalat. A koronavírus okozta sokk enyhülésével a nyersanyagok piaca élénkülést mutat, az elektromos gépjárművek iránti kereslet ismét rohamosan nő. Ezekhez társul a hadiipar, az elektronikai szektor, a gyógyászat, az űr- és nukleáris ágazat lankadatlan lítium-szükséglete.

Egyelőre Ausztrália produkálja a legtöbb alapanyagot, de extrém nyomás várható a Háromszög kormányaira a kitermelés bővítéséért, mert a stratégiai tartalékok náluk vannak. Ezekre viszont súlyos dollármilliárdokat kell elkölteni. Ezért az új elnök előtt tornyosuló legnagyobb kihívás az amerikai és kínai nagyvállalatok beruházási nyomása lesz. A kampányban leszögezte, hogy nem lesz 'lítium-sejkség' Chiléből, és gondoskodni fog arról, hogy az új esélyt ne sajátítsák ki a privilegizált csoportok.

A környezeti szempont döntő lesz a stratégia kidolgozásakor, mert a jelenlegi technológia közel kétmillió liter víz felhasználását igényli egyetlen tonna lítium előállításához, ami teljes régiók ivóvízellátását fenyegeti. A kinyerés során nagy mennyiségű szennyező kemikália kerül a víztömegbe, ami a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést közvetlenül veszélyezteti. Figyelmeztető tapasztalat erre a nevadai lítium-kitermelés romboló hatása, ami kemény tiltakozásba ütközött a helyi lakosság körében.

HIRDETÉS
Váratlan áldás a lítium, de lehet átok is

A New Statesman szerint várható egy befolyásos állami vállalat létrehozása is, ami nem csak a fém kitermelésével foglalkozna, hanem felügyelné az iparág egészét. Chile előnyére szolgál, hogy direkt tengeri szállítási útvonalakkal rendelkezik Kína és Kalifornia felé, míg két fő vetélytársa nem. Bolívia már 140 éve elveszítette tengerpartját, ezért rászorul a chilei kikötők használatára. Létezik egy javaslat, hogy egy vámmentes vasúti és közúti korridor fejében Bolívia juttasson több és olcsóbb földgázt Chilének, de ennek kidolgozása már a két új baloldali kormány feladata lesz. (Bolíviában tavaly volt elnökválasztás, a szocialista Luis Arce győzelmével.)

Kína mellett a másik fő nyomásgyakorló az Egyesült Államok. Figyelembe véve Biden elnök ambiciózus környezetvédelmi tervezetét a káros kibocsátások 50%-os csökkentéséről 2030-ig, az USA számára fontos lesz a Háromszög politikai stabilitása. Ezért is kezdeményezi Alberto Fernández argentin elnök a mielőbbi USA-Kína-Háromszög egyeztetést, amire már 2022 első harmadában sor is kerülhet. Ezt össze lehet kapcsolni a post-pandémia teendőkkel, hiszen Dél-Amerika továbbra is magasan vezeti az egymillió fertőzésre jutó halálozások listáját.

Az új tárgyalási platform lehetőség volna az amerikai-kínai együttműködés sürgető újraindításához is. Értve, hogy ne süllyesszék ezt a régiót is a gazdasági háború újabb frontvonalává, és egyetlen hatalom se törjön monopolhelyzetre a lítiumtermelés terén. Ez a folyamat – nem mellékesen – tovább fogja tolni a világkereskedelem súlypontját a Csendes-óceáni térség felé, hiszen még Ausztráliát is mélyen érinti.

Bár az idő nagyon sürget, első a megbékélés

Az új kormányzatnak gyors döntéseket kell meghoznia, mert a piacok türelmetlenek. Mivel a lítium-politika fogja meghatározni Chile szinte minden lakosának további jövőjét, a társadalmi és politikai kompromisszumok elkerülhetetlenek. Létkérdés lesz a nemzeti megbékélés, mert ezernyi seb még nem gyógyult be, és ezért is jó jel, hogy a végeredmény kihirdetése után pár órával a két ellenfél, akiknek világlátása ég és föld messzeségben van, már beszélgettek egymással. (Kast apja a náci párt tagja és a Wehrmacht tisztje volt, bátyja pedig a jegybank elnöke Pinochet alatt.)

Évtizedes konfliktusok után egyetértésre van szükség

Természetesen az EU is érdekelt a versengésben, hiszen a lítium-dilemma az európai nagyvállalatokat is súlyosan érinti. Chile számíthat az Unió együttműködésére, és Boric várhatóan jó viszonyban lesz az új balközép német vezetéssel is. Mindehhez eleve alapot nyújt az EU-val 2005 óta fennálló széleskörű társulási szerződés, biztosítva Chile számára az európai technológiai transzfereket és befektetések biztonságát.

HIRDETÉS

Viszont – legalábbis egyelőre – nem egykönnyen lesz jóban Izraellel, mert támogatja a megszállt területeken termelt áruk bojkottját, erős híve az önálló palesztin államnak, gyilkos rezsimnek tekinti a zsidó államot, de visszautasítja az antiszemitizmus vádját. A parányi chilei zsidó közösség tiltakozik Boric Izrael-politikája ellen, miközben a háromszázezres palesztin lakosság a biztos szavazói közé tartozik.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Több mint 30 év után véget ér a mérsékelt politikusok uralma Chilében

Megszavazta a homoszexuális párok házasodási jogát a chilei szenátus

A jobboldal írhatja újra Chile alkotmányát