A brit kormánnyal, Pekinggel, Budapesttel és Varsóval is küzdött az EU 2021-ben. Jövőre folytatódhat a harc a legtöbb téren.
HIRDETÉSRengeteg konfliktus és vita volt az unióban idén. Brüsszel Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállamisági konfliktusban új fejezetet nyitott. De nagy feszültség volt a brit kormánnyal is és az EU felvette kesztyűt a nagy amerikai internetes óriáscégekkel szemben is.
2021 a brexittel indult. Az Észak-Írországba tartó áruk ügyében a nagy bürokrácia zavarokhoz és ellátási gondokhoz vezetett, áprilisban pedig zavargások törtek ki. Júniusban az EU és az Egyesült Királyság alkut kötött, de őszre kiújult a feszültség.
“Senkinek ne legyenek kétségei: az északír megállapodás újratárgyalásának súlyos következményei lennének" figyelmeztetett Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke
És vita van a felek között a halászati jogokról is.
Kína: barát, vagy ellenfél?
Kereskedelmi partnerek vagy riválisok? Peking és Brüsszel kapcsolatáról ez még nem derült ki. Márciusban az EU szankciókról döntött kínai hivatalnokok ellen az emberi jogok megsértése miatt. Kína válaszul 10 európait, köztük EP-képviselőket tiltott ki az országból. Novemberben Brüsszelben egy 300 milliárd eurós befektetési tervet jelentettek be. Ezzel próbálják ellensúlyozni Kína kereskedelmi nyomulását a tengeren túlon. Az év végén Litvánia a pekingi téli olimpia bojkottját jelentette be.
Célkeresztben a nagy internetes cégek
Az EU hadjáratot kezdett a nagy internetes cégek monopolhelyzetének felszámolásáért is. Brüsszelben megegyeztek a techcégek hatalmának megnyirbálásáról. A Digitális Piaci Törvény, illetve a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény átalakíthatja a versenyt. Közben a Google elveszítette az unió hatalmas versenyjogi bírsága ügyében a fellebbezést.
Jogállamiság: állóháború Varsóval és Budapesttel
Varsóval és Budapesttel is folytatódott az EU állóháborúja a jogállamiság és a demokrácia miatt. A melegjogok elleni támadásra hivatkozva az EU az uniós pénzek megvágásával fenyegette meg Lengyelországot. A melegellenes részekkel tűzdelt magyar gyermekvédelmi törvény ügyében kötelezettségszegési eljárás indult. Októberben a lengyel alkotmánybíróság kimondta, hogy az uniós jog nem minden esetben írhatja felül a nemzeti törvénykezést.
“Ez az ítélet megkérdőjelezi az unió alapjait" - mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök.
Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök szerint viszont a lengyelek nem hagyják, hogy a politikusok zsarolják az országukat.
Novemberben Lengyelország napi egymillió eurós bírságot kapott az igazságszolgáltatási reformja miatt. És Magyarországgal együtt továbbra sem kap az unió helyreállítási alapjából, amelyet Brüsszelben nem hagytak még jóvá. Jövőre ebben a kérdésben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus hozhat újdonságot. Ezzel felfüggesztethetik az uniós kifizetéseket azon tagállamoknál, amelyek veszélyeztetik az uniós költségvetést.