A jogállamiság és az európai minimálbér témájában is ambiciózus tervei vannak a francia államfőnek, melyek miatt konfliktusba kerülhet a magyar kormánnyal.
HIRDETÉSOrbán Viktor magyar miniszterelnökről és budapesti látogatásáról is kérdezték Emmanuel Macron francia elnököt csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol országa 2022. január elsejével kezdődő soros elnökségének terveiről beszélt.
Orbán Viktor politikai ellenfél, de európai partner - hangsúlyozta újságírói kérdésre válaszolva Emmanuel Macron francia elnök, hangsúlyozva, hogy a 27 európai kormány- és államfőnek együtt kell működniük Európáért és meg kell találniuk a kompromisszumokat. "Még akkor is ha vannak komoly nézeteltéréseink. És vannak, például a jogállamiság kérdésében. De az önállóság, a fejlődés tekintetében hasznos kompromisszumokat köthetünk" - sorolta.
Minimálbér és jogállamiság
A magyar kormánnyal két kérdésben várható komolyabb nézeteltérés a francia soros elnökség terveit nézve. Az egyik az európai minimálbér kérdése, melyről kezd kialakulni a 27 állam közötti konszenzus. Az Európai Unió szakminiszterei által a hét elején elfogadott tárgyalási pozícióval Magyarország és Dánia nem értett egyet.
Macron sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy szerinte a kontinens munkavállalói közötti verseny megakadályozásának legjobb módja egy olyan rendszer bevezetése, amely "egy tisztességes európai minimálbér felé húz", egy olyan irányelvvel, amely nem minimálbért határoz meg, hanem "minden alacsony bért felfelé húz". Ez a reform lesz "elnökségük középpontjában".
Ahogy újságírói kérdésre válaszolva is említette, az egyik ütközési pont a magyar kormánnyal várhatóan a jogállamisági kérdésben lesz.
Macron szerint újra kell gondolni az eszközöket, és újabbakra is szükség lehet az európai értékek erősítéséhez. Kijelentette, hogy a jogállamiság nem alku tárgya. Ez azért fontos kérdés, mert a francia elnökség alatt várható az EU Bíróságának ítélete a magyar és lengyel kormány indította perben, mellyel a jogállamisági mechanizmust támadták meg. A főtanácsnoki indítvány elutasította Budapest és Varsó érveit, és általában a bíróság ítélete nagyjából megegyezik az indítvánnyal. Azaz elhárulhat az akadály a mechanizmus bevetése elől.
A francia elnök arról is beszélt a jogállamiság témakörét érintve, hogy szükség lenne egy pénzügyi alapra, melyből a független újságírást támogatnák.
A legtöbb elemző számított rá, hogy a francia célkitűzések közt szerepel majd a maastrichti kritériumok által meghatározott költségvetési keret újragondolása. Macron szerint azért, hogy elismerjék az új befektetések szükségességét a járvány utáni időszakban. Újságírói kérdésre lehetőségként azt is felvetette, hogy esetleg lehetne az európai költségvetést növelni azzal, hogy növelik a tagállamok hozzájárulását.
Önállóbb Európa az egyik fő francia célkitűzés
Az országaink közötti együttműködés Európájából egy erős és befolyásos Európává kell válnunk a világban, amely irányítja a saját sorsát. Nagy kihívásokra kell válaszolnunk, új ambíciókkal kell rendelkeznünk - foglalta össze egy mondatba soros elnökségének célját Emmanuel Macron francia elnök
Elsőként az egy önállóbb Európáért tett erőfeszítéseket részletezte a francia elnök.
Ennek első eleme, hogy Európai képes legyen ellenőrizni a határait, és elkerülni az emberi tragédiákat a határán, melyek az embercsempészet következményei, és az olyan hibrid hadviselést, mint amilyen a litván, lett és lengyel határon történik.
Ehhez szükséges "a schengeni térség reformja", új határvédelmi mechanizmusokkal - jelentette ki.
Az elnök szerint szolidaritási támogatási mechanizmusok létrehozására is szükség van, arra az esetre, ha valamely tagállam határán válsághelyzet alakulna ki.
Macron a francia elnökség céljaként említette a bizottság migrációs csomagjának elfogadásának előremozdítását. "Harmonizálnunk kell a szabályainkat is, különösen a menedékjogot illetően, és támogatást kell nyújtanunk a területünkön tartózkodó menekülteknek és migránsoknak" - fogalmazott.
Elengedhetetlen az európai védelmi politika, egy közös stratégiai iránytű, melyről márciusban fognak egyeztetni.
Harmadik alapelemként az önállóbb Európa feltételeként kiemelte az EU szomszédainak prosperitását és a mélyebb együttműködést Afrikával és a Balkánnal. Ennek érdekében februárban egy EU-Afrika csúcstalálkozót szerveznek. A balkáni térségről azt hangsúlyozta a francia elnök, hogy "Európa szíve, elég a térképet vagy a történelmet nézni." Kiemelte, hogy a feszültségek kezdenek visszatérni, és bár nem mondta ki, hogy milyen nagyhatalmakra gondolt, de kiemelte, hogy küzdeni ki kell egyes, Európa destabilizálására törekvő nagyhatalmak beavatkozása ellen.
Új európai fejlődési modell
Másodikként egy új európai fejlődési modell megépítését emelte ki, ami képes termelni, de megvédi a szociális jogokat, és odafigyel a klímavédelemre.
2022. március 11-én egy csúcstalálkozón vitatják meg ennek az új fejlődési modellnek az alapjait a tagállami vezetők az EU-s intézmények vezetőivel.
HIRDETÉSMacron számos jelentős változtatást és célba vett. A már fent említett schengeni reform mellett, bejelentette, hogy "szorgalmazni fogják egy európai szén-dioxid-adó bevezetését", ez kompenzálná a különbséget az európai ipar szén-dioxid-mentesítési követelményei és az import termékek között (ahol az importőröknek nem kell ilyen követelményeknek megfelelni - a szerk). Arról is beszélt, hogy meg kell tiltani az olyan szója, marhahús és pálmaolaj importokat az EU-ban, melyeknek előállításához erdőirtás szolgált alapul.