Új üzemanyag Japánban: használt felnőttpelenkákból készítenek tüzelőt

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
A legújabb fajta felnőttpelenkákat mutatják be Japánban, divatbemutatón 2008-ban
A legújabb fajta felnőttpelenkákat mutatják be Japánban, divatbemutatón 2008-ban   -   Szerzői jogok  David Guttenfelder/2008 AP

**Rohamos ütemben öregszik a japán társadalom, ahol egyre több az idős, gondozásra szoruló ember. Az Európát is érintő problémát jól leképezi a szigetország társadalma, ahol hamarosan a népesség egyharmada 65 éven felüli lesz. A trend visszafordíthatatlan: 2021-ben a japánok már többet vásároltak felnőttpelenkából, mint gyerekből. Az elhasznált, szemétégetőbe kerülő pelenkák mennyisége évente másfél millió tonnával nő - ami óriási terhet ró a környezetre és a városok költségvetésére is, ugyanis a használt pelenkák elégetéséhez sokkal több energiára van szükség, mint a sima szemétére. Egy japán kisváros azonban nem akart beletörődni a kialakult helyzetbe, és kitalálta, ****hogyan fordítsa előnyére a reménytelennek tűnő helyzetet.**

A japánok igazán komolyan veszik a szelektív szemétgyűjtést. Mégis, a japán szemét 80 százaléka végül a szemétégetőkbe kerül - a fejlett országokban sehol nem érik el ezt az arányt.

És miközben a hulladék mennyisége a népesség csökkenésével párhuzamosan egyre kisebb lesz, az inkontinenciára kifejlesztett termékek aránya egyre nő. A japán szemétláncba bekerülő felnőtt pelenkák aránya a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint 13 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, ami nagyjából 1,5 millió tonnát jelent évente. Előrejelzések szerint a következő nyolc évben további 23 százalékkal fog nőni, miután 2030-ra becslések szerint a 65 évnél idősebbek aránya a népesség harmadát adja majd ki.

Mivel a pelenkák sok pamutot és műanyagot tartalmaznak, és használat után eredeti súlyuk négyszeresét is fel tudják venni, sokkal több energiára van szükség az elégetésükhöz, mint a "sima" háztartási hulladékhoz. Ez pedig jelentősen megdrágítja a szemétkezelést - ami végül a helyi közösségeken csapódik le, emelkedő árak formájában. A pelenkák égetésének az ökológia ilábnyoma is nagy: a hosszabb ideig tartó égetés növeli a légkörbe engedett szén-dioxid mennyiségét.

Más, környezetkárosító termékekkel ellentétben - mint amilyenek az egyszer használatos műanyagok például - a pelenkahasználatot nem lehet korlátozni a közegészségügy veszélyeztetése nélkül. "Könnyedén nélkülözzük a szívószálat vagy az ernyőcskéket a koktélokról - mondta a Világbank rangidős urbanizációs szakértője, Kremena M. Ionkova a New York Times-nak - de a pelenkákat nem lehet nélkülözni."

Egy város, ami a javára fordította a pelenka-gate-et

Egy nyugat-japán kisváros, a melegvízű forrásairől híres Houki forradalmi ötlettel állt elő: ahelyett, hogy a környezetet és az önkormáyzat büdzséjét terhelnék vele, a város idősotthonaiból begyűjtött használt pelenkákból inkább fűtőanyagot készítenek.

A 10 500 fős városka híres melegvizű forrásairól és azokra épült fürdőiről - a mélyen a földfelszín alatt rejtőző vizet azonban 41,5 fokosra kell melegíteni, mielőtt a medencékbe kerülne. A fürdővendégek jó részének fogalma sincs róla, hogy mindezt használt pelenkák eltüzelésével biztosítják.

A városban összesen hat idősotthon működik, az innen kikerülő pelenkák pedig a városi hulladék nagyjából egytizedét teszik ki. Ez a szemét normál esetben az égetőkbe kerülne és szén-dioxidot bocsájtana az atmoszférába. A városvezetés ezért arra jutott, hogy még az is jobban megéri nekik, ha a város két szemétégetője közül az egyiket - melyet korábban már bezártak - átalakítják újrahasznosító üzemmé, ahol a használt pelenkákból fűtéshez való pelletet készítenek. Ez egyrészt segítene csökkenteni a város gázfüggőségét és a gázszámlát, másrészt jól lehetne fűteni vele a városi fürdőket.

Hogyan lesz egy használt pelenkából fenntartható üzemanyag?

A Daisen Rehabilitációs Kórházban a nagyjából 200 páciens közül 10-ből 8-an eldobható pelenkát használnak. Az újrahasznosító üzem munkatársa minden hétköznap délután körbejárja a városi intézményeket, köztük a kórházat is és begyűjti a használt pelenkákat: 35 zsáknyi adagot. Minden zsákban 30 pelenka van, melyeket az elmúlt 24 órában használtak fel - ez nagyjából egy tonnás mennyiség.

Az újrahasznosító üzemben ő és kollégája vegyvédelmi öltözékben öntik egy közös tartályba a pelenkákat, amiket először sterilizálnak, majd 24 órán át fermentálnak, 350 fokos hőmérsékleten. Ezáltal méretük az eredeti, "megtöltött" méret harmadára csökken. Ezután jöhet a darálás, majd a ledarált anyagot hosszúkás pelletté alakítják egy gép segítségével. A beépített kerámia és aktív szén szűrők ellenére az eljárás nem szagmentes: leginkább égetett élesztőhöz hasonlít a szag, mely az átalakítás során kiszivárog, mielőtt a pelletet zacskókba csomagolnák.

A fürdőépületbe szállított zsákokból a pelletet egy biomassza bojlerbe öntik, mely aztán felmelegíti a vizet. És bár a pellet is bocsát ki szén-dioxidot elégetése során, de ez még mindig kevesebb, mint ami a korábban használt szén vagy gázolaj felhasználása során került a légkörbe.

"Eleinte úgy éreztem, hogy egy kissé hátborzongató, amit csinálunk, mivel mégiscsak emberi ürülékkel dolgozunk" - mondta el az újrahasznosítóban dolgozó Szakata.

"A múltban a földeken emberi ürüléket is használtak a növények trágyázásához. Az elhasznált pelenkából készült tüzelő nem sokban különbözik ettől, és azt gondolom, ez egy jó irány, mert ökológiailag is fenntartható" - mondta el a város polgármestere, Tamocsu Morijaszu, aki szerint a pelenkák pelletté alakításából nem származik bevételük - bár az igaz, hogy számottevő költséget takarítottak meg a szemétégető fűtésében és a szállítási költségek is mérséklődtek. Mára már hírnevet is szereztek maguknak: nagyjából egy tucatnyi önkormányzat követi a példájukat és egyre több látogató kíváncsi rá egész Japánból, Indonéziából, de még Tahitiről is, mi a módszerük.

Európában is ez lesz a jövő?

A fejlett országok közül sok más nemzet is hasonló gondokkal néz szembe: a népesség elöregszik, az idősek pedig egyre nagyobb számban használnak pelenkát, ami óriási mértékben terheli a környezetet. Ezzel párhuzamosan egyre nehezebb munkaerőt találni az idősotthonokba, a nyugdíjrendszer pedig sok ember számára nem biztosít elegendő megélhetést. "Ha mindezt végiggondoljuk, látszik, hogy ez egy bonyolult és nagy probléma" - mondja Kosuke Kawai, rangidős kutató a japán National Institute for Environmental Studies-tól. "Japán és más fejlett országok hamarosan hasonló problémákkal néznek majd szembe."

Nem véletlen, hogy a japán környezetvédelmi minisztérium is keresi a módját, hogyan lehetne ennek gátat szabni, mit lehet kezdeni a használt pelenkákkal. A pelletté alakításon kívül más ötletek is vannak: egyes helyeken azzal kísérleteznek, hogy olyan anyagokkal, pl cementtel vegyítik a hulladékot, amit útépítéshez vagy építkezéshez tudnak felhasználni.

Az Unicharm, Japán egyik legnagyobb pelenkagyára pedig tesztüzemet épített Kagoshimában, Dél-Japánban, ahol úgy hasznosítják újra a pelenkákat, hogy abból ismét pelenka legyen. A legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézniük, a munkaerő kérdése. Az újrahasznosításhoz emberekre volna szükség, akik szétválasztják a szennyezett pelenkákat az egyéb szeméttől.