Sosem volt még olyan alacsony a termékenységi ráta Indiában, mint az idén, ami a népesség lassú csökkenését jelenti. A kínaiaknál még ennél is rosszabb a helyzet, Magyarországon pedig érdekes kettősség figyelhető meg.
HIRDETÉSCsökken a születésszám Indiában. A legfrisebb adatok szerint a világ egyik legnépesebb országát is elérte az a fejlett országokban évtizedek óta fennálló trend, miszerint a teljes termékenységi arányszám már nem éri el a reprodukcióhoz szükséges, 2,1-es szintet, ez pedig a népesség csökkenéséhez vezet. Kína még az indiaiaknál is sokkal rosszabbul áll: egyes demográfusok szerint már idén megkezdődik a népesség fogyása.
Mi az a teljes termékenységi arányszám és miért fontos ez?
A teljes termékenységi arányszám a szülőképes korú, 15 és 49 év közötti nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet, különben nem biztosított az adott közösség fennmaradása. 1,3-es érték alatt a népesség gyors ütemű fogyása valószínűsíthető, majd teljes eltűnése, asszimilációja.
A Föld gazdaságilag legfejlettebb, civilizált térségeiben (Európa, Észak-Amerika, Kelet-Ázsia) a termékenységi ráta évtizedek óta a reprodukciós szint alatt van - az USA-ban például 1,64. Az ENSZ adatai szerint a világon a legalacsonyabb a termékenységi arányszám Dél-Koreában (1,1) a legmagasabb pedig Nigerben (6,9) és Szomáliában (6,1).
A történelemben először Indiában már nem érik el a reprodukciós arányszámot
A majdnem 1,4 milliárdos népességű Indiában friss adatok szerint a teljes termékenységi arányszám országosan már nem éri el a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es arányt, miután 2021-ben ez a szám 2-re csökkent. Sosem volt még ilyen alacsony a reprodukciós ráta az országban, ez pedig azt jelenti, hogy az indiai népesség - az ENSZ becsléseivel összhangban - a következő években-évtizedekben csökkenni fog.
A Nemzeti Család- és Egészségügyi Statisztika szerdán közzétett adataiból az derül ki, hogy míg 2019-ben egy indiai nő élete során átlagosan 2,22 gyermeket szült, addig 2020-ban ez már csak 2,1 volt, idén pedig kereken 2 - csakúgy, mint a szomszdos Bangladesben. 2005-2006-ban ez a szám még 2,7 volt.
Összesen három olyan indiai állam van, melyekben még mindig meghaladja a 2,1-es szintet a teljes termékenységi ráta - ám a negatív rekorderek között akad olyan is, ahol rekordalacsony, 1,1-es aránnyal kell számolni. Ezzel csak a világ legkevésbé termékeny országa, Dél-Korea tudja felveni a versenyt.
Kínában is rekordalacsony a születések száma
A kínai születésszám is rekordalacsony szintet ért el 2020-ban., A kínai gazdaság számára kedvezőtlen változás pedig nagy kihívás elé állította az állami vezetőket, akik egyszerre próbálnak megoldást találni a csökkenő munkaerő, az alacsony születésszám és az idősek növekvő tömegére - írja a Bloomberg hírügynökség.
A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező, 1,4 milliárdos Kína májusban hozta nyilvánosságra tavaly megtartott, országos népszámlálásának adatait. Ennek alapján a kínai termékenységi ráta jelenleg 1,3-on áll. Ez a világ legalacsonyabbjainak egyike. Az újszülöttek száma folyamatosan csökken. Drámai mértékben lelassult a népességnövekedés, egyes demográfusok szerint már idén elkezdődhet a csökkenés.
A problémáról a kínai kormány már régóta tud és igyekezett is orvosolni azt a két- majd háromgyerekes politika engedélyezésével. Az egy-gyerek politika azonban olyan mélyen beitta magát a kínai társadalomba, hogy a családok nagy többsége nem is akar élni a lehetőséggel- írja a Foreign Policy. Az 1980-ban bevezetett családolitikával a kínai kormány saját számításai szerint 400 millió szülést akadályozott meg - kutatók azonban vitatják ezt és egyes teóriák szerint akkor is nagyjából ugyanennyi lenne most a népesség száma, ha semmit sem tesznek. Akárhogy is van, mára felnőtt egy generáció, aki nem is ismer más családmodellt, mint az egy gyermekest, és ennél több gyermeket ő sem szeretne.
Ázsia egészét tekintve egyébként még mindig 2,15-ös arányszámmal számolhatunk - ami messze elmarad az afrikai 4,4-től vagy az óceániai 2,4-től.
Mi a helyzet az EU-ban és Magyarországon?
Az Európai unió tagországainak egyike sem érte el a 2,1-es reprodukciós szintet az utóbbi években. Az átlagos termékenységi ráta hullámzóan alakult az elmúlt két évtizedben. 2019-ben az uniós átlag 1,53-at mutatott, a legalacsonyabb Máltán (1,14), a legmagasabb pedig Franciaországban (1,86) volt.
2019-ben 4,2 millió gyermek született az Európai Unió tagállamaiban, ami ezer lakosra vetítve 9,3-as születési aránynak felel meg. Összehasonlításképpen ez az arány 1970-ben 16,4, 2000-ben pedig 10,5 volt – állapítja meg az Eurostat közelmúltban publikált tanulmánya.
Magyarországon az utóbbi pár évben emelkedő tendencia figyelhető meg: 2019-ben a korábbi átlag fölötti, 1,56-es mutatót regisztrálták. Ez azonban - bár sokkal jobb, mint a 2011-es 1,23-as mélypont - még mindig csak az uniós középmezőnyhöz elég. Ráadásul kétséges, hogy az elmúlt években tapasztalt növekedő tendencia mire elég: a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője, Spéder Zsolt demográfus szerint ugyanis gyorsabban csökken a szülőképes korú magyar nők összlétszáma, mint amennyivel emelkedik a gyermekvállalási kedv.
Így aztán a magyar akkor is fogyni fog, ha nő a mostanában sokat hangoztatott termékenységi ráta - állítja a kutató.