NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egyre kevésbé bíznak az EU-ban az észak-macedónok

Egyre kevésbé bíznak az EU-ban az észak-macedónok
Szerzői jogok Virginia Mayo/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok Virginia Mayo/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Andrea HajagosBorjan Jovanovski
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy felmérés szerint a csatlakozási tárgyalások folyamatos kitolódása már kezdi elvenni az emberek kedvét Észak-Macedóniában.

HIRDETÉS

Kezdik elveszteni az Európai Unióba vetett bizalmat az észak-macedónok. A volt jugoszláv tagállam már 17 éve nyújtotta be csatlakozási kérelmét, nagy nehezen pontot tettek Görögországgal a névvita végére, a csatlakozási tárgyalások azonban még mindig nem kezdődtek el.

Falfirkákkal kérik számon Szkopje belvárosában az észak-macedón kormányt és az Európai Uniót, hogy vajon mikor akarják elkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. A volt jugoszláv tagország 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, de a belépés azóta is várat magára. Évtizedeken keresztül tartó névvita után 2018-ban a macedónok megállapodtak a görögökkel, és az ország neve Észak-Macedónia lett.

Ezzel elméletileg elhárult az akadály a csatlakozási tárgyalások megkezdése elől, ám azóta Franciaország kérte a folyamat felfüggesztését, Észak-Macedónia területi követeléseinek tisztázását kérve, majd bolgár vétó következett: Szófia azt akarta elérni, hogy a csatlakozási tárgyalások előtt Észak-Macedónia tisztázzon néhány kérdést nemzeti és nyelvi identitásával kapcsolatban. Az évek óta tartó huzavona miatt az itt élőknek megrendült a bizalma az Európai Unióban - ez derül ki egy friss felmérésből.

- Sajnos az unió- és NATO-szkeptikusok hangja egyre hangosabb az országunkban. Azt mondanám, hogy ők voltak az egyetlen győztesei a legutóbbi két választásnak - mondta a felmérést végző Euróatlanti Tanács főtitkára, Ilija Dzugumanov.

Nikola Dimitrov az európai integrációért felelős politikus, aki a Görögországgal folytatott tárgyalásokat vezette a névvita rendezésekor, amelynek a végén aláírták a Preszpa-egyezményt.

- Ha az EU nem teljesíti az olyan nagyra tartott megállapodással kapcsolatos ígéreteit, akkor mi a tanulság Belgrád és Pristina számára? Mi a tanulság azokból a kérdésekből, amelyekkel Bosznia-Hergovina szembesült az elmúlt napokban és hetekben? Ha meg akarjuk oldani a nagy balkáni problémákat, akkor az EU-nak továbbra is jó erőnek kell maradnia, és a mi esetünkben az ígéretek teljesítésének hiányában meglehetősen kérdésessé vált, hogy az EU valóban a jó erőt képviseli - mondta az EU-pártiként ismert miniszterelnök-helyettes.

- Az ország elfogadta az "észak" melléknevet a nevében, hogy megtisztítsa az útját az Európai Unió felé, de ennyi év be nem tartott ígéret után - ahogy ez a graffiti is utal rá - az "észak" melléknevet le lehet cserélni magányosra - fogalmazott Borjan Jovanovski, az Euronews tudósítója.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem csillapodnak az ügynöktörvény által kiváltott indulatok Grúziában

Újabb fellebbezést nyújtottak be a két éve Iránban letartóztatott svéd EU-alkalmazott jogászai

Leállította a rendőrség Orbánék brüsszeli konferenciáját