Katar mindenképpen magának akarta biztosítani a rendezés jogát a 2022-es világbajnokságra, és ennek érdekében kevéssé etikus eszközöket is bevetett - írta meg az AP friss oknyomozó anyagában.
HIRDETÉSÉveken át alkalmazott a katari kormány egy volt CIA-ügynököt azért, hogy a FIFA tagjairól így begyűjtött információk segítségével elérjék: biztosan Katarban rendezzék meg a 2022-es futball világbajnokságot - hozta nyilvánosságra nyomozása eredményeit az Associated Press amerikai hírügynökség.
A futball-világbajnokság a világ egyik legnépszerűbb sporteseménye - egyben esély a rendkívül gazdag, ámde aprócska Katar számára, hogy kiléphessen általa a világ színpadára. Nem csoda hát, ha az ország kormánya mindenképpen magának akarta biztosítani a rendezés jogát a 2022-es világbajnokságra, és ennek érdekében kevéssé etikus eszközöket is bevetett - írta meg az AP friss oknyomozó anyagában.
Hamis Facebook-profil és fotóriporternek álcázott kém
Az amerikai hírügynökség szerint a katariak nagyon vékony jégre tévedtek, mikor felfogadtak egy volt amerikai hírszerzőt, a szabadúszóként tevékenykedő Kevin Chalker-t. Chalker feladata az volt, hogy minél több, a katariakat segítő információt gyűjtsön össze a rivális pályázókról, illetve a döntésben kulcsfontosságú FIFA-hivatalnokokról. Az ex-CIA-s pedig egész eszköztárát felvonultatta a cél érdekében: egy alkalommal például újságíró-fotósnak adta ki magát, hogy fotókat készíthessen egy rivális ország ajánlatáról, így tudva meg, mennyivel kell föléjük licitálni a rendezői jogokért való versenyben. Hasonló eset volt, mikor hamis Facebook-profilt kreálva, magát vonzó nőnek kiadva próbált közel férkőzni az egyik célszemélyhez.
Mindez még 2010-ben, a sorsolás évében történt - igaz, Chalker a döntés kihirdetése után is még évekig segítette a katariakat: ekkor az volt a feladata, hogy a labdarúgás világában őket érő kritikákat számolja fel. A hírügynökség információit Chalker korábbi munkatársaival készített interjúk, mobiltelefonos cellainformációk, illetve a tulajdonába jutott szerződések, számlák, e-mailek és üzleti dokumentációk átnézésével szerezte.
Állításai alátámasztására az AP több száz oldalnyi céges dokumentumot is átnézett Chalker - egyébként Dohában lévő, és a katari kormány e-mail-címével működő - cégének papírjai közül, ide értve egy 2013-ban írt jelentést egy régebbi projekt "aktualizálásáról". Ebben több olyan fotót is találtak, amin a FIFA magasrangú vezetői szerepeltek Chalker és stábja tagjaival - de voltak olyan mobiltelefonos cellainformációk is, ami alapján a megbízott ügynök legalább egy, magasrangú FIFA-vezetővel váltott hívásokat 2010-ben a szavazás előtt.
A dokumentumokat több, hozzáférési engedéllyel rendelkező különböző forrásból szerezték be. A lehetséges retorzióktól tartva azonban forrásaik nevük elhallgatását kérték.
Az AP megkereste a katari kormányt és a FIFA-t is, de egyikük sem akart reagálni az elhangzottakra. Chalker, bár a neki feltett kérdésekre nem kívánt részletesen válaszolni és a hírügynökség interjú-kérését is elutasította, később közleményt adott ki, amelyben kijelentette: sem ő, sem társai "nem kezdtek soha illegális megfigyelésbe", az AP által gyűjtött dokumentumok egy nagy része pedig hamisítvány . Arra azonban nem kívánt válaszolni, hogy pontosan milyen munkát is végzett a katari kormánynak.
A CIA levélben figyelmeztette egykori alkalmazottait
Az ügy beleillik abba a trendbe, mely kezd egyre jobban elharapózni a külföldi kormányok körében: a szabadúszóként dolgozó, egykori amerikai kémeket alkalmazva megkérdőjelezhető módon, akár emberi jogokat is megsértve gyűjtenek érzékeny adatokat megbízójuknak.
A CIA idén év elején levelet küldött volt alkamazottainak, figyelmeztetve őket arra a külföldi kormányok részéről alkalmazott rendkívül káros gyakorlatra, miszerint egykori ügynököket fogadnak fel, saját céljaikra használva aztán a kémkedésben szerzett tapasztalataikat. A levél másolatát először a New York Times hozta le, majd az AP birtokába került.
A washington-i bürokratákat és az amerikai Kongresszus egyes tagjait is aggasztják a fentiekhez hasonló ügyek, ezért nagyobb ellenőrzést sürgetnek a szürke zónának számító, ámde rendkívül jól jövedelmező területen. A Kongresszus egy olyan törvényen dolgozik, ami új, a korábbinál szigorúbban vett jelentéstevési kötelezettséget róna ki az egykori ügynökökre, akik az országon kívül dolgoznak.