Még ha félretesszük is a politikai vádakat, hogy a választást akarja elcsalni a kormány a fiktív lakcímek legalizálásával, akkor is kérdéses, hogy a jogrendszerben millió helyen szereplő fogalom újradefiniálását mennyire gondolták át.
HIRDETÉS**Hiába nem módosul a választási törvény, könnyebb lesz a választási csalás, de nem csak a választási. A lakóhely nyilvántartására vonatkozó szabályok és a Btk. módosítása az élet szinte minden területén éreztetik a hatásukat. A kormány egy kaotikus helyzetet úgy próbált megoldani, hogy bedobta a lovak közé a gyeplőt és eldöntötte, hogy amit eddig zűrzavarnak hívtak, azt mostantól rendnek nevezik. **
A Társaság a Szabadságjogokért hívta fel a figyelmet először arra, hogy a kormány javaslatára megváltoztak a lakóhely nyilvántartására vonatkozó szabályok Magyarországon. Bár a bejelentésből az kapott a legnagyobb publicitást, hogy ezzel megkönnyítik a voksturizmust, vagyis azt, hogy fiktív lakóhelyre bejelentkezett emberek jogosulatlanul adjanak le szavazatot, de ennnél sokkal szélesebb körű változásról van szó.
- Az történik, hogy a lakóhely kvázi értesítési címmé válik. És a tartózkodási helyet nem kötelező bejelenteni, valaki be fogja, valaki nem. A lakóhely igazából semmit sem mond, csak annyit, hogy ide szeretném a postámat kapni - magyarázta az Euronewsnak Szatmári Andrea, a lakhatási kihívásokkal küzdőknek segítő Utcajogász Egyesület munkatársa.
Mivel a jogrendben a lakóhelyhez rengeteg jogosultság kapcsolódik, a valótlan adat bejelentése eddig közokirathamisítás volt. Ennek is vége - magyarázta az Euronewsnak Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.
- A büntető törvénykönyvet úgy módosítják, hogy a közokirathamisítás tényállása alól kivétel lesz az, hogyha valaki valótlan lakcímbejelentést tesz - mondta Döbrentey. - Hiszen ilyesmit a jövőben nem is lehet majd tenni, nem lesz ilyen fogalmilag, hogy valótlan egy lakcím, mert onnantól kezdve hogy valaki bejelenti, az egy kapcsolattartási cím lesz, de nem lesz köteles ott élni.
Úgy írták át a választási törvényt, hogy nem nyúltak hozzá
A 2018-as választás után számtalan olyan esetet tárt fel a média és részben a hatóságok is, amikor fiktív magyarországi lakcímre bejelentkezett ukrán- magyar állampolgárok tömegesen egyéni képviselőre is szavaztak kelet-Magyarországon, holott a választási törvény szerint csak pártlistára szavazhattak volna. 2019-ben, az önkormányzati választáson is számtalan olyan esetet tártak fel, amikor kistelepüléseken a jelöltek rokonainak és barátainak a fiktív betelepítésével próbálták a riválisok eldönteni a választást. Ezeknek az ügyeknek csak az esetek kis részében volt jogi következménye, holott akkor még önmagában a fiktív lakcím létesítése is közokirat-hamisításnak minősült.
A kormány álláspontja most az - amit három sorban az Euronewsnak is megküldött a Kormányzati Tájékoztatási Központ - hogy a változások nem érintik a választást, mert nem módosul a választási törvény. Ez könnyen cáfolható, hiszen a lakóhely szó elég sokszor szerepel a választási törvényben, és ennek a definíciója, következésképpen a tartalma is módosult. Bár nem a KTK-tól származik, de az az érv is elhangzott, hogy a Btk. 350. paragrafus c) pontja is érvényben marad. A választás rendje elleni bűncselekménynek az egyik elkövetési formája az, ha valaki jogosultság nélkül szavaz, ezt lehetett eddig alkalmazni akkor, ha valaki fiktív lakcímmel szavazott. Csakhogy ha a lakóhely ezentúl nem azt a helyet jelenti, ahol életvitelszerűen lakik valaki, pusztán annyit jelent, hogy az a cím, ahova a hivatalos leveleit kéri, akkor a szavazásra jogosultság feltétele puszta formaság, amit nincs értelme ellenőrizni. Ezért mondja azt a TASZ, hogy mindez szélesre tárja a kaput a választási csalás és a voksturizmus előtt.
Közigazgatási káosz
A kormány a változás szükségességét azzal is indokolja, hogy Magyarországon rengetegen nem laknak ott ténylegesen, ahol a bejelentett lakhelyük van, és azt, hogy ezt a törvény kriminalizálja , nem érdemes fenntartani. "Magyarországon ma közel kétmillió ember nem az állandó lakcíme szerinti lakhelyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez van bejelentve. Őket mentesíti a törvény a büntetés alól" - írta az Euronewsnak a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Azt senki nem tagadja, hogy a lakhelynyilvántartás körül valóban rengeteg volt az anomália. Sok esetben a valós lakhelyet nem tudja az állampolgár bejelenteni, mert például a bérlakás tulajdonosa nem járul hozzá, hogy oda "állandóra" bejelentkezzen. Egy életvitelszerűen külföldön élő magyar állampolgár, ha nem tart fenn magyarországi lakóhelyet, ellehetetleníti magának a magyarországi bürokratikus ügyintézést - és ez csak néhány példa arra, amikor a fiktív lakcím fenntartása méltányolható volt. De számtalan esetben valóban arról van szó, hogy a fiktív cím létesítése - ami eddig olyan közokirathamisítás volt, amivel nem nagyon lehetett lebukni - valamilyen kisebb előnyhöz juttat. A lakóhelyhez ugyanis rengeteg jogosultság kapcsolódik az élet minden területén, az oktatástól az egészségügyön át a szociális ellátásig. Ingyenes parkolási lehetőség egy zsúfolt budapesti kerületben, hely egy jobb állami iskolában, hozzáférés bőkezűbb szociális juttatásokhoz - csak néhány ok, ami miatt emberek eddig is viszonylag könnyen rászánták magukat egy kis okirathamisításra.
Ez a káosz gyakorlatilag évtizedek óta fennáll, és csak bizonyos részeire találtak megoldást. Szatmári Andrea szerint például jó volt az, hogy akkor is be lehetett jelentkezni egy címre, ha ott hivatalosan nem volt lakhatási engedéllyel rendelkező épület, mert sok ügyfelük zártkertekben vagy mondjuk egy üres telken felállított lakókocsiban lakott, és az ügyintézésben sokat segített, hogy ezeket a valós lakhelyeket is be lehetett lakcímként jelenteni. Ez a lehetőség ugyanakkor a módosítással megszűnt.
Bedobott gyeplő
A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy alig van olyan fontosabb jogszabály, amiben a lakóhely ne szerepelne.
- Kismillió jogszabály köt jogosultságokat vagy közigazgatási feladatokat a lakóhelyhez. Abban a pillanatban, hogy ez nem kapcsolódik a valós lakhatáshoz, elveszítette az értelmét egy csomó szabály - mondta az Euronewsnak Szatmári Andrea. Ha a lakóhely csak egy értesítési cím, akkor hogy alakul a bíróságok illetékessége? Az önkormányzatoknak a lakosságszám alapján más és más szolgáltatási kötelezettsége lesz, de ha a lakcím csak egy fikció, akkor a lakosságszám is az.
Döbrentey Dániel szerint valóban túlzó a legtöbb esetben a büntető törvénnyel fenyegetni a kényelmes vagy feledékeny embereket, ugyanakkor a választási csalásnak könnyen elejét vehetné a kormány, elég volna a Btk-ban a választás rendje elleni bűncselekmény alpontjai közé bevenni, hogy ezt az is elköveti, aki visszaélésszerűen létesít fiktív lakcímet azért, hogy jogosulatlanul adhasson le szavazatot.
- Olyasminek tűnik nekem ez a szabályozás - mondta az Euronewsnak Szatmári Andrea - mintha arra próbálna a kormány menni, hogy ahelyett, hogy betartatná a törvényt, inkább elengedi, hogy legyen mindenki ott bejelentkezve, ahol akar.