8 év börtönt is kaphatnak.
HIRDETÉS24 önkéntes humanitárius segélymunkás állt bíróság elé csütörtökön Leszbosz szigetén, embercsempészet vádjával. A vádlottak azt állítják, ők csak mentették a tengerből a bajba jutott illegális bevándorlókat - a görög hatóságok szerint azonban tevékenyen részt vettek a bevándorlók szigetre juttatásában. Ha a bíróság helyt ad a vádaknak, sok évnyi letöltendő börtön vár rájuk. Nemzetközi emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty international és a Human Rigths Watch erős kritikával illették a bírósági pert.
Két humanitárius segélymunkás, a 27 éves Sean Binder és a 25 éves Sarah Mardini állt csütörtökön elsőként bíróság elé az összesen 24, görög és külföldi vádlottakat egyaránt felvonultató embercsempészési ügyben. Az Emergency Response Centre International kutató-és-mentő csapatának két tagját kémkedéssel, okirathamisítással, rádiófrekvencia jogtalan használatával és folytatólagos információgyűjtéssel vádolják. A vád szerint mindezen cselekményekkel egy bűnszervezet munkáját könnyítették meg, mely további bűntényeket tervezett elkövetni.
Ha a háromfős, Leszbosz szigetén működő bíróság helyt ad a vádaknak, nyolc év börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk - melyet pénzbírsággal kiválthatnak ugyan, de a mostani perrel párhuzamosan folyik, és még mindig nem zárult le a nyomozás utánuk más bűncselekményekben, melyekért együttesen viszont már 25 évnyi börtönt is kiróhatnak rájuk.
"Nem számít, ki vagy, senki sem érdemli meg, hogy a tengerbe fulladjon"
Az ír-német Bindert, aki önkéntesként dolgozott a civil szervezetnek és a szíriai származású, Németországban menekültstátuszt kapott, Bambi-díjjal kitüntetett szíriai úszót, későbbi humanitárius segítő Mardinit 2018-ban tartóztatták le. Három hónapon át voltak börtönben, bár tagadtak minden ellenük felhozott vádat. Azt állítják, semmi mást nem tettek, csak segítettek a bajba jutott embereken.
"Ez egyszerűen abszurd, hogy bűnözőkként kezelnek bennünket. Én ezt nem fogadom el... nem számít, ki vagy, semmiképp sem érdemled meg, hogy a tengerbe fulladj."
2015 és 2018 között nagyjából 1,1 millióan érkeztek Görögországba a tengeren keresztül - háromnegyedük egyetlen évben, 2015-ben jött az országba. Leszbosz az egyik leginkább érintett görög sziget és a mai napig többezer menedékkérő él a szigeten létrehozott, túlzsúfolt táborokban.
Több ezernyi ember azonban a tengeri átkelést sem élte túl. Az ENSZ menekültügyi hivatala, az UNHCR becslése szerint több, mint 17 ezer ember vesztette életét 2015 és 2020 között, miközben a Földközi-tengeren próbáltak átkelni, hogy elérjék az Európai Unió valamelyik tagállamát.
Miért vádolják őket embercsempészettel?
Görögország 2014-ben vezette be azt a törvényt, mely súlyos büntetést szab ki az embercsempészekre: 10 év börtön jár minden egyes átcsempészett emberért, 15 év, ha a csempészet közben valaki életveszélybe kerül, illetve életfogytiglani büntetés, ha valaki meghal. Az embercsempészek erre változtattak taktikájukon: a segítségükkel Európába jutni akarókat meggyőzéssel vagy erőszakkal vették rá, hogy maguk irányítsák a hajókat átkelés közben.
Ezeket az - általában felfújható gumi - csónakokat kutatta fel állítása szerint a civil szervezet és segített a tengeren magukra hagyott embereken. Sokakat, akik megpróbálták az átkelést, és akiket beszámolóik szerint a csempészek egyszerűen magukra hagytak felfújható gumicsónakjaikban Törökország és Görögország között, az Égei-tenger közepén, szintén megvádoltak vagy börtönbe zártak a törvényre hivatkozva.
Hanad Abdi Mohammad, egy 28 éves szomáliai férfi is egy közülük. Ő már megkapta az ítéletét: embercsempészésért 142 év börtönbüntetésre ítélték. A múlt héten maroknyi újságíró és európai parlamenti képviselők látogatták meg börtönében - nekik azt mondta, nem volt már választása, mint hogy irányítsa a hajót. Elmondása szerint a csempész kényszerítette rá, hogy vegye át tőle a kormányrudat: az arcába ütött és fegyverrel fenyegette meg, mielőtt magára hagyta volna társaival együtt a csónakban.
"A börtöneink tele vannak olyan menekültekkel, akik hajót vezettek" - mondta el a menekülteket gyakran képviselő Dimitrisz Csulisz ügyvéd Számosz szigetéről. - Ez egyszerűen abszurd" - tette hozzá az AP-nek adott interjújában.
Emberi jogi szervezetek erős kritikával illették a görög hatóságokat
A Human Rights Watch emberi jogi civilszervezet közleményt adott ki az ügyben. Ebben azt írták: a kémkedési vádak "azon a rendőrségi jelentésen alapulnak, amiben arról írnak, hogy a csapat tagjai a szerencsétlenül járt migránshajókat akarták felkutatni a tengeren, amihez a görög parti őrség, illetve a Frontex rádióadóit és hajóit is figyelték. A rendőrségi jelentésből az is kiderül, hogy ezek a rádiófrekvenciák nem titkosítottak, és bárki, aki rendelkezik VHF rádióval, befoghatja őket. A hajók pozícióit pedig valós időben lehet követni a kereskedelmi hajókövető oldalakon" - tették hozzá.
A HRW szerint a hatóságok hamisan mutatják be a csapat tevékenységét: a segítőket embercsempészeknek állítják be, pénzgyűjtő akcióikat pedig pénzmosásként kezelik.
A Leszbosz szigetén folyó per "olyan humanitárius aktivitásokhoz és emberi jogokhoz kötődik, melyek a nemzetközi jog és a görög jog védelme alá tartoznak" ezért felszólítják a hatóságokat, hogy "fejezzék be a humanitárius segítők kriminalizálását" és "mindkét vádlottat mentsék fel." Az Amnesty International úgy nyilatkozott: követi a pert.
Nem csak a görögöknél folynak ilyen perek
A segélymunkások és önkéntesek egyre inkább a görög hatóságok célkeresztjében találják magukat. Bill Van Esveld, a HRW gyermekjogi társigazgatója szerint "a görög hatóságok visszaélnek az igazságszolgátatással és zaklatják ezeket a humanitárius mentőszolgálatosokat, hogy elrettentsék őket a további segítő tevékenységtől - mondta. Felületes, hanyag nyomozás és abszurd vádak - ideértve a kémkedést - olyan emberek ellen, akik arra tették fel az életüket, hogy mások életét mentsék. Már messziről bűzlik, hogy ez az egész csak egy politikailag motivált kirakatper" - tette hozzá.
Pedig a görög eset nem egyedi. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint Németország, Olaszország, Málta, Hollandia, Spanyolország és Görögország összesen 58 nyomozást és jogi eljárást kezdeményezett 2016 óta az illegális bevándorlók keresésében és mentésében részt vevő magánszemélyek ellen.
Binder az AP amerikai hírügynökségnek korábban azt mondta: "fontos, hogy megtámadjuk ezeket a bíróságokon, hogy ne üljünk nyugodtan a babérjainkon és ne fogadjuk el, hogy embercsempészekként vagy kémekként kezelnek minket azért, mert egy odavetett mosoly helyett inkább életmentő segítséget nyújtottam valakinek, aki bajban volt."
