NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kétségbeesett küzdelem folyik a lengyel-belarusz határ mindkét oldalán

Kétségbeesett küzdelem folyik a lengyel-belarusz határ mindkét oldalán
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Anna Flori
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A politikai egyeztetéseknek látható eredményük nincs, ígéretek és fenyegetések váltakoznak. A lengyel-belarusz határon vízágyúkkal harcol sok menedékkérő, hogy átjusson a lengyel oldalra. Csontig átázva mentek neki a fagyos éjszakának szerdára virradóra.

HIRDETÉS

Újabb erősítést kapott a lengyel határőrség a belarusz határszakaszon, ahol illegális bevándorlók ezrei várnak arra a belarusz oldalon, hogy tovább mehessenek Nyugat-Európa felé.

Az elmúlt hetek politikai egyeztetéseinek nincs eredményük, a két ország határán pedig már vízágyút és könnygázt vet be a lengyel hadsereg, hogy megállítsa a menedékkérők elszántabb csoportjait. Az éjszakai fagynak és az áttörési kísérleteknek egyre több halálos áldozatuk van a veszteglő tömegben.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa Varsóban tárgyalt, és a belarusz rezsimet vádolta a kialakult válságért. Dunja Mijatović ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyzet rendkívül összetett és problematikus. "A tétként feltett emberek rettentő szenvedésének vagyunk tanúi" - mondta. Szerinte teljességgel elfogadhatatlan, amit "Belarusz művel, ahogy manipulálja a menedékkérőket".

Litvánia volt az első célpont

Az uniós vezetés szerint Minszk bosszúhadjáratot folytat, amiért az EU a belarusz ellenzék pártját fogja. Brüsszel szankciókat is kivetett a belarusz rezsimre az elmúlt hónapokban az ellenzéki tüntetéshullám brutális elfojtása miatt. Litvánia volt az első állam, amely konkrét lépést tett: a tavaly augusztusi elnökválasztás után azonnal befogadta a belarusz ellenzék vezetését, köztük az ellenzéki elnökjelöltet. Szvjatlana Cihanouszkaja azóta személyesen is tárgyalt a brüsszeli vezetéssel és az Unió vezető államainak politikusaival, és támogatásukat kérte.

Nem véletlen, hogy a közel-keleti, közép-ázsiai, afrikai menedékkérők elsőként Belarusz Litvánia felé eső határszakaszán jelentek meg a nyár második felében. Augusztus elején a litván kormány közölte, hogy fizet 300 eurót minden illegális bevándorlónak, aki befogadásra vár a belarusz határon, ha hajlandó visszatérni a hazájába. Annak láttán, ami a lengyel-belarusz határon kialakult, a litván parlament rendkívüli állapotot hirdetett a Belarusszal közös határszakaszon november 10-i hatállyal.

Kölcsönös fenyegetés

Az Európai Unió újabb szankciókat vetett ki a belarusz rezsimre, a belarusz elnök pedig az orosz gáz tranzitjának leállításával fenyegetőzik. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a leköszönő német kancellár, Angela Merkel is latba vetette befolyását, az orosz elnök után még a belarusz államfővel is hajlandó volt beszélni telefonon, de mindkettejükkel hiába. Aljakszandr Lukasenkával az Unió vezetése nem tárgyal a tavaly augusztusi elnökválasztás óta.

Pontosan nem tudni, miben maradtak

Habár Angela Merkellel folytatott telefonbeszélgetésük után sem Vlagyimir Putyin, sem Aljakszandr Lukasenka nem beszélt áttörésről, mindkettejük nyilatkozatában volt, ami akár eredménynek is tekinthető. Az orosz elnök - aki tartja magát ahhoz, hogy nincs közük a belarusz-lengyel határválsághoz - azt mondta, hogy az Unió magának köszönheti ezt az egészet, amúgy meg szóba kéne állnia végre a belarusz vezetéssel. Minszknek is üzent mondván, hogy nem volna szép, ha felfüggesztenék az Európába menő gázszállítást, mert azzal megsértenék a tranzitszerződést.

Angela Merkel ezután hívta fel Lukasenkát, aki szintén visszautasította a feltételezést, mely szerint Minszk generálja, mégpedig bosszúból ezt az új migrációs hullámot. Azt mondta, nem toborozzák a menedékkérőket világszerte, nem szállítják őket tömegesen Belaruszba, ahogyan ezt a lengyel vezetés mondja Brüsszelnek. De hozzátette azt is:

"Aki törvényesen érkezik az országba, azt fogadjuk, mint bármely más állam. Aki viszont törvényt sért, akár egy kis horderejű ügyben is, azt repülőre tesszük, és visszaküldjük oda, ahonnan jött."

Márpedig ebben a mondatban benne van minden, amit Merkel kérhetett Lukasenkától.

Az EU mindig Merkelt küldi, ha baj van

A 16 év után távozó német kancellár kimondottan jó viszonyban van az orosz elnökkel, ami nagy segítséget jelentett például az ukrajnai tűzszünetről folyó minszki alkudozáskor, az orosz hadsereg szíriai beavatkozás idején és mindig, amikor az európai diplomácia az orosz vezetést feltételezi a háttérben.

A 2015 óta folyamatos migrációs válságban is Angela Merkel lett a közvetítő, hiszen a kelet felől és Afrikából érkező százezrek elsőszámú célpontja Németország volt és maradt. Ő hozta tető alá a megállapodást az EU és Törökország között arról, hogy Brüsszel pénzt fizet az illegális bevándorlók törökországi ellátásának támogatására, cserébe a török vezetés nem engedi át a tömeget Görögország felé. Az alku tárgya volt kimondatlanul az is, hogy az EU nem feszegeti az emberi jogok törökországi helyzetét.

És ez az, amivel az uniós diplomácia hozzájárult a sokadik migrációs válsághelyzethez, amely most épp Belarusz litvániai és lengyelországi határszakaszát dúlja fel - figyelmeztetnek elemzők. Ugyanis precedenst teremtett arra, hogy az illegális bevándorlók tömegei szükség esetén politikai alku tárgyát képezhetik.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Lengyel muszlimok segítik a Belaruszból érkező menedékkérőket

Köveket dobáltak a lengyel katonákra a bevándorlók a határon, akik könnygázzal válaszoltak

Csak Lukasenka elnök liblingjei indulhattak a belarusz választásokon