NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Katar - az ország, amely újrateremtette az arab filmművészet aranykorát

Katar - az ország, amely újrateremtette az arab filmművészet aranykorát
Szerzői jogok euronews
Írta: euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A katari filmipar még viszonylag fiatal. Az Ajyal Filmfesztivál az alkotók és a zsűri fiatalos energiáját kihasználva egy virágzó, folyamatosan fejlődő színteret tár elénk.

HIRDETÉS

A Qatar 365 az a műsor, amely a legizgalmasabb sztorikat hozza Dohából és azon túlról. Ezúttal a film jövőjéről lesz szó. Stábunk végigvonult az Ajyal Filmfesztivál vörös szőnyegén, ellátogatott egy sivatagi tévés díszletbe és a jövő tehetségeivel is találkozott.

Az ország immár kilencedik éve ünnepli a legjobb helyi és regionális filmeket és dokumentumfilmeket az Ajyal Filmfesztiválon, amelyet itt, a Katara kulturális faluban rendeznek. A járvány miatt az esemény ismét hibrid formában tér vissza, online és személyes vetítések keverékével. És még mindig van bőven, ami minden korosztály filmrajongóját inspirálja: drámától a kalandfilmig, sőt a horrorig, a paletta nagyon színes az Ajyalon. A mustrát az Oscar-díjas rendező, Asghar Farhadi Hős című filmje nyitotta meg.

A programban 85 produkció szerepel, 44 országból. Ebből 31 egészestés játékfilm, míg 54 rövidfilm: 18 perces vagy annál is rövidebb alkotások. 22 film arab alkotók munkája. A programban szereplő művek csaknem egyharmadát nők rendezték.

A "Made in Qatar" szekció olyan hazai tehetségeket emel ki, mint Khalifa Al- Thani, akinek "Border" című rövidfilmje egy disztópikus jövőben játszódik.

"A főszereplő története sok emberé lehetne, legyen szó férfiról vagy nőről. Hősünk keresztülmegy ezeken az akadályokon, az ő szemszögéből látjuk, hogyan néz ki ez a világ a jövőben, tekintettel azokra a körülményekre és akadályokra, amelyek már most jelen vannak benne" - magyarázta a rendező.

Ami különlegessé teszi az idei fesztivált, az a zsűri átlegéletkora, ami 8 és 25 év között van.

"Itt a különböző régiókban csak szívből jövő filmeket látok, egyszerű filmeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem egy nagyszerű film. Nem kell ahhoz mindenféle vizuális effektus, hogy csodálatos legyen" - mondta az egyik zsűritag, Philip Azar.

Katar filmipara még viszonylag fiatal. Az Ajyal Filmfesztivál a filmkészítők és a zsűritagok fiatalos energiáját kihasználva egy virágzó, folyamatosan fejlődő színteret tár elénk. Az Ajyalt működtető Doha Filmintézet a fiatal tehetségek, a Dohából és a világ minden tájáról érkező filmes hangok felkarolásának központjaként vált ismertté. A vezérigazgatóval, Fatma Al Remaihival arról beszélgettünk, hogy hogyan változott a filmipar az elmúlt évtizedben, különösen a női filmesek tekintetében.

"Láttuk, hogy néhányan zsűritagként kezdték, majd filmesek lettek, és aztán visszajöttek a fesztiválra, hogy bemutassák a filmjeiket. Számunkra ez a tökéletes forgatókönyv, amikor minden itt kapott tudást, amit csak lehetett, magukévá tettek. Az évek alatt csiszolták a képességeiket a különböző programjainkkal, az oktatási, a fejlesztési és a támogatási programokkal, majd visszatértek a fesztiválra, hogy ugyanannak a közönségnek mutassák be a filmjüket, mint korábban. A fesztivál után pedig bejárják a világot, hogy bemutassák filmjeiket" - mondta Fatma Al Remaihi.

euronews: Miért döntöttek úgy, hogy fiatalokat választanak a fesztivál zsűritagjainak?

FAR: Ezért nagyon fontos, hogy a katari iparág megalakulásakor a fiatal generációra összpontosítsunk, mert a jövőben ők lesznek az ágazat gerince. És nem tudunk továbblépni nélkülük, a támogatásuk nélkül, sem mint filmkészítők, sem mint közönség. Nem lehet az iparág egyik oldalát felépíteni a másik fontos oldal, a közönség nélkül. Egymásra vagyunk utalva.

EN: Mit jelent önnek a katari filmipar?

FAR: A gondolkodásmód megváltozása az évek során az egyik legnagyobb eredmény, amit szerintem sikerült elérnünk, hogy a közösség bizalmát és tiszteletét kihasználjuk itt Dohában, és nemzetközi szinten is. Hogy Katart a térképre helyezzük, ha a filmiparról és a független filmiparról van szó. Ez az egyik legnagyobb eredményünk. Az elmúlt tíz évben több mint 650 film finanszírozása történt meg, újból megteremtődött az arab világ filmművészeti aranykora. (...) Ez egy álom, egy szenvedély, és hogy ezt a valóságban is megtehetjük, nagy kiváltság. Mind tudjuk, hogy nagy felelősség áll előttünk. Szóval én bizakodom és izgatottan várom az elkövetkező éveket.

Brouq sivatagi területe, más néven a Zekreet-félsziget Dohától több mint egy órányi autóútra, a tenger közelében található. Kollégánk, Scheherazade Gaffoor ott járt.

A Film City-t direkt az arab tv-sorozatok számára építették, ez a szokatlan sziklaképződmény a közelben, a Mystery Village nevű helyen található látványosság. Ott élt a szomszédos törzs a regionálisan díjnyertes "Eyaal Al Theeb" nevű területen. Szó szerinti fordításban a cím annyit tesz, "Theeb fiai."

euronews
Film Cityeuronews

A Film Cityt körülvevő terület ma már természetvédelmi terület az állatok számára, amelyeket egy környezetvédőkből álló csapat véd, akik bázisként használják ezt a helyszínt. És arrafelé van az első médiamúzeum a régióban, egy interaktív kiállítótér, amely a legújabb digitális technológiát alkalmazza, hogy segítse az innovatív filmkészítők generációjának kinevelését. A katari Northwestern Egyetemen található, és egyike a számos térnek, amely az új filmeseket hivatott motiválni. A kamera mögötti gyakorlástól kezdve sok minden egyéb mellett diákok gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, és csiszolják képességeiket.

"Főleg azt tanulom, hogyan vezessem a színészeimet, hogyan biztosítsam a kamerafények és a hang irányítását. Amikor a vágásról van szó, különösen az a kurzus, amit most veszek fel, nagyon sokat segít abban, hogy tudom, hogyan kell kezelni a folytonosságot, tudom, hogy mikor kell vágni a forgatott anyagon" - mondta az egyik hallgató, Karim Emara. Vele és társaival a szakmai nagyjai osztják meg tudásukat és szakértelmüket. Például a díjnyertes rendező, João Queiroga, aki arra bátorítja a diákjait, hogy készítsenek üzenetet hordozó filmeket, hogy ne féljenek megkérdőjelezni a status quo-t.

"Filmkészítőként a nemek és a fajok kérdései foglalkoztatnak, és formailag is szeretem elmosni a fikció és a nem fikció közötti határokat. A legutóbbi filmem, az 'Ásás az életért' egy férfi történetét meséli el, aki csapdába esik, amikor gyémántokat ás Angolában. Gyakran mondom a diákjaimnak: légy bátor és merész, légy a hiteles éned" - hangsúlyozta.

HIRDETÉS

A filmkészítők nagy része nő, ami egyedi színezetet ad az általuk készített filmes alkotásoknak.

"Úgy gondolom, hogy idővel kezdik megtalálni a hangjukat, és tényleg megértik, hogy a nézőpontjuk és a történetük egyedi. És azt hiszem, ez csak segít az ágazatnak, mert ezek olyan történetek, amelyeket senki sem ismer, és látjuk, hogy van bennük humor, időnként sötétség, hogy vannak olyan társadalmi kérdések, amelyekről beszélni akarnak. Úgy hiszem, most a kreatív aspektusuk kezd igazán felragyogni" - vélekedett Justin Kramer filmes.

A cikk megosztása