Voltak, akiknek a testét hazaszállították, hogy ott temessék el őket, de olyan is akad, aki a lengyel határon lelt örök nyugalomra.
HIRDETÉSA belarusz-lengyel határon eszkalálódó menekültválságnak eddig 11 halálos áldozata volt. Vannak, akiknek holttestét hazaszállítják, de van olyan is, aki a határ menti erdőben, a tatárok földjén lel örök nyugalomra.
Fiatal szíriai férfit temettek a belarusz-lengyel határon hétfő este. A 19 éves Ahmad Al Haszan akkor vesztette életét, mikor megpróbált átjutni Fehéroroszországból Lengyelországba. Testét a határhoz közeli Bohoniki falujában temették el, a kicsinyke tatár-muszlim közösség tagjainak körében. A szertartást imával zárta le a maroknyi jelenlévő.
Ahmad családja nem volt köztük: ők telefonon keresztül, a távolból tudtak csak elbúcsúzni szerettüktől, miután egy szíriai származású, a közelben élő orvos megtette nekik ezt az utolsó szivességet.
Szczesnowicz szerint a tinédzser - egyike annak a 11 migránsnak akik a belarusz-lengyel határon kialakult menekültválságban életüket vesztették - akkor halt meg, mikor megpróbálta átúszni a Bug folyót, mely a két országot egymástól elválasztja.
A fiatal fiú családja szerint azt remélte, hogy Európában továbbtanulhat majd, ezért indult el a kockázatos útra. Elmondásuk szerint tanulmányait abban a jordániai menekülttáborban is folytatta, ahova a szíriai Homsz városából menekültek el a háború alatt - magyarázta Kasim Sadi orvos az összegyűlteknek. A helyi tatárok muszlim közösségének vezetője, Maciej Szczesnowicz később arról beszélt, hogy Ahmad "emberi lény volt... egy muszlim, egy fiatal", és nem is volt kérdés, hogy "olyan temetést kapjon, mely méltó hozzá".
Hazaküldték a holttesteket Irakba, a kurdokhoz
Többezer kilométerrel odébb egy másik fiatalember teste ugyanebben az órában megérkezett az iraki Irbil repülőterére. Gajlan Delir Iszmael az iraki Kurdisztánból 25 éves volt, és szintén a határátlépés során vesztette életét. Ő azért kelt útra, mert új életet akart kezdeni Németországban, ahol krónikus betegségét szerette volna kezeltetni. Akkor döntött a fehéroroszországi utazás mellett, mikor más irakiaktól azt hallotta, hogy a könnyedén megkapott belarusz turistavízummal sikerült nekik ezen az úton a németekhez jutniuk.
Ő nem a folyóba fulladt, hanem egy erdőben vesztette életét, nem messze a határtól. Az, hogy ott mi történt vele, egyelőre tisztázatlan - annyi azonban bizonyos, hogy még a lengyel katonai csapatok odavezénylése előtt került összetűzésbe egy valószínűleg önjelölt határvédővel.
Az ő koporsóját egy másik honfitársáé követte: Kurdo Khalid családja szerint október 31-én halt meg a határon, agyvérzésben. "Ez egy igazi tragédia. Én arra bíztatom a fiatalokat itt, hogy ne menjenek el Kurdisztánból" - mondta Bilal Khalid, Kurdo bátyja, aki a holttestet a reptéren fogadta.
Úgy tűnik, tanácsa túl későn jött: hétfőn délutánra már négyezerre duzzadt azoknak a száma, akik nagy csoportokban ülnek a lengyel határon kifeszített szögesdrót kerítés mögött - miközben az egyre fokozódó migrációs nyomás miatti patthelyzetben se Minszk, se Varsó, se az Európai Unió nem lép.
Merkel és Lukasenka telefonon beszéltek a humanitárius segítségnyújtás ügyében
A határon több mint 4000 férfi, nő és gyerek várja összetákolt sátrakban és kalyibákban, hogy történjen végre valami. Az időjárás fagyos: éjszakánként már minuszok vannak és többen is megfagytak már a múlt héten a szabad ég alatt. Az EU humanitárius segélyt ígért az ott lévőknek. Lengyelország 15 ezer katonát vezérelt a határra, akik a már eddig is jelen lévő rendőri és határőregységeket erősítik.
Eközben Litvánia arról számolt be, hogy egyre nagyobb számban próbálnak a lengyel határ helyett feléjük átkelni.
Az unió külügyi biztosa hétfőn további, Fehéroroszországgal szembeni szankciókat jelentett be, miután az EU azzal gyanúsítja a belarusz rezsimet, hogy légitársaságokkal, utazási irodákkal összejátszva segítenek a migrációs útvonal fenntartásában. Az unió szerint Lukasenka hónapok óta azt kommunikálja a közel-keleti országokban lévő utazási irodákon keresztül Irakban, Szíriában és Afganisztánban is, hogy Minszk felől könnyen átléphetik a határt, jöjjenek csak a fehérorosz fővárosba, ott majd segítenek nekik.
Lukasenka korábban telefonon beszélt Angela Merkellel hétfőn. Ez volt az első alkalom, hogy a belarusz diktátor az unió egyik vezető politikusával beszélhetett a vérbe folytott 2020-as tömegdemonstrációk óta. A két vezető a "menekültek és migránsok számára szükséges humanitárius segélyek" ügyében egyeztetett, közölte Merkel szóvivője. Megegyeztek abban is, hogy folytatják a problémát érintő tárgyalásokat. A belarusz állami hírügynökség szerint a hívás 50 percig tartott, más részletet azonban nem árultak el róla.