Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Márki-Zay: a monarchia hatékonyabb volt az EU-nál – az ellenzéki kormányfőjelölt brüsszeli csomagja

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Kampány a budapesti Madách téren, 2021. október 10-én
Kampány a budapesti Madách téren, 2021. október 10-én   -   Szerzői jogok  AFP/KISBENEDEK Attila   -  

Felfokozott várakozás előzi meg Brüsszelben a magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének szerdán kezdődő látogatását. Márki-Zay Péter határozott külpolitikai elképzelésekkel érkezik az unió központjába: úgy véli, még sokat kell tennie az Európai Uniónak az integráció terén, és arra figyelmeztet, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-ben hatékonyabb volt a jelenlegi szövetségnél. Ambiciózus elképzelései vannak – ez ügyben is –, elfogadhatatlannak tartja például, hogy az unió nem félmilliárd ember, hanem 27 kormányfő demokráciája, ahol akár egyikük is gáncsolhatja a döntéshozatalt; ezzel a sarkos véleményével az EU működésének egyik sarokkövét kérdőjelezi meg. Magyarország jövőjének négy alapelve szerinte a demokrácia, a jogállamiság, a piacgazdaság és az európai integráció, ezért szorosabb kapcsolatot alakítana ki Brüsszellel és a NATO-val, miközben „baráti szeretettel és testvériséggel” viszonyulna Kínához és Oroszországhoz. A melegkérdés kormányzati kezelését álságosnak tartja. Az országhatáron nyújtózó kerítést megtartaná, de a jelenlegi migrációs politikát bírálja, mert az általa befogadottakkal nem emberként, hanem fogolyként bánnak – mondta saját tapasztalatai alapján a jelölt, aki népes családjával maga is bevándorló volt a tengerentúlon. Öt gyerekkel indultak, héttel tértek haza.

A kormányom főnyeremény lenne az Európai Unió számára – ezt nyilatkozta Márki-Zay Péter az Euroactivnak röviddel az előtt, hogy megválasztották volna az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, azaz Orbán Viktor kihívójának.

Felidézte, hogy az unió, a tagság és a közös értékek iránti elkötelezettségét először 2018. március 15-én fogalmazták meg egy 12 pontos nyilatkozatban, amikor az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás mellett álltak ki. „Hadházy Ákos barátom vezetésével több százezer aláírást gyűjtöttünk az ügyészséghez való csatlakozás mellett” – emlékeztetett a hódmezővásárhelyi polgármester.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjének markánsan eltérő véleménye van az európai ügyekről, mint a regnáló miniszterelnöknek.

Az előválasztás során vetélytársával, Dobrev Klárával – határozottan – az „értékmegőrző” euró mielőbbi bevezetése mellett állt ki. Az Európai Unió vezetőinek nyáron írt levelükben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek ígéretet tettek, hogy kiadják az Orbán Viktor által befogadott bűnözőket, a nemzetközi szökevényeket, nem utolsósorban pedig, hogy Magyarország hűséges tagja lesz a NATO-nak és az Európai Uniónak. „Számomra ez erkölcsi, és nem politikai kérdés” – mondta Márki-Zay.

Magyarország jövőjének négy alapelve szerinte a demokrácia, a jogállamiság, a piacgazdaság és az európai integráció, vagyis a lehető legszorosabb együttműködés az Európai Unióval.

„Én magam is azt szeretném, ha az európai együttműködés hatékonysága javulna és erősödne. Hogy csak egy példát említsek: nem tartom szükségesnek, hogy 27 nagykövetség legyen Bogotában vagy Iszlámábádban” – véli a politikus.

Az Európai Unió még nem jutott el arra a szintre, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-ben volt, amikor nem csak a valuta volt közös, hanem az államkincstár, a védelem és külügy is. Ha az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-ben megelőzte a mai Európai Uniót, akkor szerintem az uniónak még komoly lépéseket kell tennie az integráció felé.
Márki-Zay Péter
ellenzéki miniszterelnök-jelölt

A demokrácia hiányát elviselhetetlennek tartja, és meggyőződése, hogy ez volt az egyik legnyomósabb érv a brexit mellett. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió nem félmilliárd ember, hanem 27 kormányfő demokráciája, amelyben Orbán Viktor egy személyben meghiúsíthatja az erkölcsi állásfoglalást például az ujgurok vagy Hongkong szabadságának a kérdésében.

Az Európai Néppárt vezetésében nem maradtak visszhang nélkül Márki-Zay Péter nézetei és győzelme az ellenzéki előválasztáson. Az érdeklődés érthető, hiszen a Fidesz távozása óta a néppárti EP-frakcióban egyetlen magyarországi EP-képviselő ül. Sikeréről beszélt az ellenzéki előválasztást követő brüsszeli frakcióülésen Manfred Weber, aki kifejtette: érdekesnek találja, hogy egy magát konzervatív-kereszténydemokrata politikusnak tartó jelölt nyerte a magyarországi ellenzéki előválasztást. Tudósítónk információi szerint Márki-Zay november második hetén esedékes brüsszeli látogatásán több frakcióvezetővel, uniós biztossal, továbbá Manfred Weber néppárti frakcióvezetővel, később pedig Donald Tuskkal, az Európai Néppárt elnökével is találkozik.

Márki-Zay ugyanakkor az unió és a NATO iránti kötődése ellenére „baráti szeretettel és testvériséggel” viszonyulna Kínához és Oroszországhoz – nyilatkozta már az Euronewsnak –, elvégre a nyugati országok vagy az Egyesült Államok is kereskedelmi kapcsolatokat ápol a két nagyhatalommal. A különbség azonban Márki-Zay szerint, hogy a Nyugat a saját nemzeti érdekeiket követve üzletel, míg Orbán Viktor csak a korrupciót tartja szem előtt, miközben a hazáját és az Európai Uniót elárulja.

Katolikusként végtelen tisztelettel tekint a lengyelek vallásosságára, akik a kommunizmus alatt is megőrizték a hitüket. „Óriási különbség Orbán Viktor és Lengyelország vezetője között, hogy az egy puritán katolikus ember, aki nem lop” – hangoztatta az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltje, aki szerint Magyarországnak inkább azt a gyakorlatot kellene átvennie Lengyelországtól, hogy soha nem fogadta el, Putyin határozza meg a nemzeti politikáját. „Mi sem szeretnénk, ha Putyin határozná meg a nemzeti politikát Magyarországon” – érvelt, és leszögezte, hogy sem a lengyel, sem a magyar illiberalizmus nem követendő módszer. Az illiberalizmus ugyanis hosszú távon korrupcióhoz, lemaradáshoz és szegénységhez vezet – állapította meg Márki-Zay.

Orbán Viktor rémálma

Az előválasztáson aratott meglepetésszerű, ráadásul fölényes győzelme után a világ rövid idő alatt megismerte a vidéki polgármestert és elveit. A vidékinek ebben az esetben semmilyen pejoratív felhangja nincs, csak azt illusztrálja, hogy a semmiből előbukkanó Dávid indul a rendszerszinten bebetonozott Góliát ellen. A 44 ezer lelkes Hódmezővásárhelyt mellesleg semmiképpen sem lehet lebecsülni: az utóbbi évtizedekben három polgármestere, Márki-Zay elődei is – Rapcsák András és Lázár János – magasra kapaszkodtak az országos politikában.

Kívülálló, konzervatív, beleillik az orbáni családmodellbe, független, esélyt ad az ellenzéki győzelemre – a legtöbb külföldi médium így értékelte Márki-Zay Péter diadalát a magyar ellenzéki előválasztás második fordulójában. Többen emlékeztettek arra: 2018-ban úgy sikerült meglepetésre nyernie a fideszes jelölt ellen Hódmezővásárhelyen, hogy összeállt mögötte az ellenzék.

Jóllehet Márki-Zay „mindenekelőtt katolikusnak” vallja magát, tiszteletben tartja az állam és az egyház szétválasztását Magyarországon – írta a New York Times Hódmezővásárhelyen járt tudósítója. Márki-Zay személyes véleménye, például az abortuszról alkotott nézetei nem fogják meghatározni politikáját – ha miniszterelnök lesz. Hozzátette, hogy Orbán Viktor soha nem volt igazán konzervatív, „csak egy opportunista”.

Forrás: Instagram @marikizaypeter
„A Voks után interjú a New York Timesnak”Forrás: Instagram @marikizaypeter

„Nyíltan elárulja Európát, az Egyesült Államokat, a NATO-t és a keresztény értékeket” – idézte a lap a jelöltet, aki Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel és Kína kommunista pártvezetésével fenntartott szívélyes kapcsolataira utalt. „Ő egy csaló” – mondta a miniszterelnökről nemes egyszerűséggel Márki-Zay. Megdöbbentette, hogy az Egyesült Államokban olyan jobboldali szakértők és politikusok, mint Tucker Carlson – aki augusztusban Magyarországon járt és dicsérő szavakkal illette Orbánt – az országot a konzervatív értékek bástyájának és a szabadságot értékelők példaképének tekintik. „Tucker Carlson elfelejtette megemlíteni, hogy Orbán hogyan viszonyul Kínához és Putyinhoz” – emlékeztette a lap olvasóit Márki-Zay.

„Hihetetlen siker” – idézte a francia hírügynökség az előválasztás szervezőit, akik szerint a két fordulóban több mint 800 ezren, az ország szavazásra jogosult lakosságának körülbelül egytizede szavazott. Eközben Márki-Zay úgy szerezte meg az első fordulóban a szavazatok egyötödét, hogy nevetségesnek tűnő tízezer eurót (3,6 millió forintot) költött a kampányára, és kezdetben egyetlen politikai párt támogatását sem élvezte. Különösen a fiatalabb nemzedéknek köszönheti a győzelmet – szögezte le az AFP, amelynek a tudósítását mások mellett átvette a Figaro is. Márki-Zay győzelme rémálom Orbán Viktor számára – idézett a hírügynökség egy elemzőt, aki szerint MZP – ahogy becézik – a Fidesz számára legkevésbé kívánatos győztes volt az előválasztáson. A jelekből ítélve még az új, bizonytalan szavazókat is képes megszólítani.

Ezt emelte ki a Bloomberg is, amely azt írta, hogy Márki-Zayt segíthette a kívülálló imázsa is, ami vonzóvá tette az új arcot kereső fiatal szavazók szemében. A hírügynökség szerint konzervatív hitvallása, valamint a korrupció felszámolására, a demokratikus fékek és ellensúlyok helyreállítására irányuló törekvése tette őt megválaszthatóvá még vidéken is, ami Orbán fő választókörzetének számít.

A Financial Times ugyan meglepetésként értékelte előválasztási győzelmét, de felidézte, hogy 2018-ban váratlanul nyerte el Hódmezővásárhely polgármesteri címét a „Fidesz politikai gépezete ellen”. Márki-Zay a lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az előválasztási eredmény, és a magas részvétel lehetővé teszi számára, hogy civil jelöltként hatékonyan tudjon együttműködni az ellenzék mind a hat pártjával.

„Konzervatív meggyőződésével, buzgó katolikusságával a hétgyermekes családapa, maga is egykori Fidesz-szavazó, olyan tulajdonságokkal bír, amit nehezen fog tudni támadni Orbán Viktor, aki a »keresztény és konzervatív Európa legfőbb védelmezőjeként« hirdeti magát” – írta a Le Monde. A lap szerint fej-fej mellett áll a Fidesz és az ellenzék, amelynek „tizenkét év elteltével először van esélye arra, hogy győzzön” a miniszterelnökkel szemben.

AP Photo/Balogh László
Az ellenzéki nagygyűlésen, 2021. október 23-ánAP Photo/Balogh László

A Politico szerint a konzervatív politikust számos baloldali és liberális politikus támogatja abban bízva, hogy sikerül elcsábítania a csalódott Fidesz-szavazókat és a bizonytalanokat.

Az előválasztás tétje, hogy „szabadok leszünk-e, hogy európai lesz-e Magyarország vagy elsüllyed a mocsárban, kelet felé veszi-e az irányt, egy korrupt diktatúrává válik-e?” – idézte a Reuters Márki-Zay még Karácsony Gergellyel megtartott sajtótájékoztatóját. A hírügynökség szerint a hódmezővásárhelyi polgármester simán beleillik a Fidesz által felkarolt ideológiába, így nehéz lesz lejáratni.

Konzervatív politikai újoncként mutatta be Márki-Zayt a német Tagesspiegel, amely szerint sok baloldali szavazó neki köszönhetően hisz újra abban, hogy a magyar politika megváltoztatható. Márki-Zay a kilépést jelentheti az Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közötti megosztó pingpongozásból, ami a magyar politikai közbeszéd elmúlt két évtizedét meghatározta. A német lap szerint az előválasztás megerősítette a politikai vita kultúráját, és régóta nem látott vitaplatformot biztosított az ellenzéki pártok számára. Ezt bizonyítja, hogy az RTL Klubon a két jelölt tévés vitájának nézettsége vetekedett a magyar labdarúgó válogatott Európa-bajnoki szereplésével.

A Washington Post által megszólaltatott elemző szerint most „nagyobb az esélye Orbán vereségének, mint bármelyik korábbi választáson”. A lap emlékeztetett arra, hogy eddig a szélsőjobboldali Jobbik miatt nem volt lehetőség országos szintű ellenzéki együttműködésre, de a párt középre való elmozdulása után mások számára is elfogadhatóbbá vált a vele való együttműködés.

A keresztény konzervatív értékrendű Márki-Zayt „magyar Trumpként” emlegetik – írta az osztrák Kurier, a meglepő hasonlatot pedig a Political Capital ügyvezető igazgatója magyarázta el:

„Akár Donald Trumppal is párhuzamba állítható: egy olyan pártokon kívüli szereplő, aki új, meglepő dolgokat mond, szinte a semmiből jön, és szembe megy a hagyományos politikai logikával, ráadásul egyébként még konzervatív is – és mindez a baloldal jelöltjeként – ez az egész egy olyan jelenség, ami sok figyelmet vonzhat, és ez a figyelem nem automatikusan, de támogatássá is konvertálható” – nyilatkozta az Euronewsnak Krekó Péter.

Márki-Zay Péter közben a CNN, egészen pontosan Christiane Amanpour vendége is volt, akiről tudni kell, hogy az atlantai hírcsatorna egyik csillaga. Londonban született ugyan, de édesapja iráni származású síita muszlim, így Christine Teheránban nevelkedett. A boszniai háború idején avanzsált sztárriporterré, és ő volt az első, aki tudósítónként évi 1 millió dolláros gázsit érdemelt ki. Műsorainak a világ tekintélyes politikusai a vendégei; többször megszólaltatta például Szijjártó Péter magyar külügyminisztert is.

Az egyik vele folytatott beszélgetésből akkor is idézett, amikor vendégét faggatta arról, hogy mit jelent Orbán „keresztény Magyarországa”. Márki-Zay Péter – választékos és érthető angolsággal – arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt nem lehet a kereszténység védelmezőjének tekinteni, mert nincs benne semmi keresztényi.

Úgy vélte, soha nem volt ekkora esély Orbán legyőzésére, de ehhez a miniszterelnök szavazótáborát is meg kell nyerni.

Az interjúban a riporter is Donald Trumphoz hasonlította a Márki-Zay-jelenséget, vendége azonban megnyugtatta, hogy benne és Trumpban nincs semmi közös. Azt mondta viszont: egy olyan médiakörnyezetben, ahol nem szólalhat meg az ellenzék, keménynek és szókimondónak kell lenni.

„Orbán Viktor leváltását reméli – de vajon sikerül-e? Márki-Zay elismeri, hogy »az ő rendszerét nagyon nehéz legyőzni« ... de egy évtized elteltével most van erre a legnagyobb esély” – tweetelte a beszélgetés után Christiane Amanpour.

Senki nem akar feles többséggel kétharmados szabályokat felülírni, hiszen azok érvénytelenek

Márki-Zay Péter ugyanazt a kék szalagot viselte zakója hajtókáján a CNN-ben és az Euronewsnak adott terjedelmes interjúja során egyaránt.

„Ez az elszámoltatás és a korrupcióellenesség kék szalagja” – magyarázta. Meggyőződése szerint a legnagyobb probléma az elmúlt 30 évben az volt, hogy egy következmények nélküli országgá vált Magyarország, ahol egy választáson a leggyakrabban az az igazi kérdés, hogy ki mennyit fog lopni. Szerinte olyan választásnak kell jönnie, ami után senki nem fog lopni. „Olyan országot akarunk, ahol nem szervezik, hanem küzdenek a korrupció ellen.”

Csak akkor lesz Magyarországon jogállam, ha ezt megtesszük – fejtette ki Márki-Zay, aki a jelenlegi állapotot nem tekinti jogállaminak. A legfőbb ügyész ugyanis nem küzd a korrupció ellen, hanem mentegeti a bűnözőket, ráadásul bebetonoztak a hatalmába. Kinevezését Márki-Zay illegitimnek tartja, hiszen a Fidesz kizárólagos hatalmon tartását szolgálja. A kizárólagos hatalomra törekvés pedig még a jelenlegi alaptörvény szerint is alkotmányellenes.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet nem aggasztja a polgárháborús fenyegetés. Mint mondta: semmi köze annak, hogy valami jogszerű vagy jogszerűtlen a polgárháborúhoz, hiszen amikor a Fidesz meghekkelte a magyar demokráciát, kisiklatta a jogállamot Magyarországon, akkor sem volt polgárháború. A polgárháborúval fenyegetés őt arra emlékezteti, amikor 1989-ben Grósz Károly, az akkori kommunista vezető káosszal, anarchiával és fehérterrorral riogatott, ha a kommunista pártállamot felszámolják. Akik most fenyegetnek polgárháborúval, azok a jelenlegi tolvaj, „kommunista” pártállamot, a Fidesz uralmát féltik. Ennek ellenére tisztázni kell a jogállamiság kérdéseit.

„Senki nem akar feles többséggel kétharmados szabályokat felülírni. Egyszerűen ki kell mondani azt, amit egy kizárólag fideszes kinevezettekből álló Alkotmánybíróság valamiért elfelejtett kimondani, hogy ezek a jogszabályok a megszületésük pillanatától kezdve érvénytelenek” – hangoztatta Márki-Zay.

Valami Amerika 2.

A korábban már bevándorlóként az Egyesült Államokban dolgozó Márki-Zay két éve újra az amerikai fővárosba utazott. Alig pár órával a 2019-es Trump-Orbán találkozó előtt két magyar ellenzéki politikus, a Mindenki Magyarországa Mozgalom két elnökségi tagja, Márki-Zay Péter és Kész Zoltán amerikai diplomatákkal beszélgetett Washingtonban.

Az erről kiadott közleményük kicsit furcsának tűnt, nem szerepelt benne ugyanis, hogy kivel találkoztak, és a szöveg egy szóval sem említette az amerikai fél véleményét – írta a 444, amelynek az újságírója telefonon érte el Márki-Zay Pétert, így kiderült, hogy mindez nem volt véletlen.

A hódmezővásárhelyi polgármester elmesélte, hogy a külügyminisztérium olyan munkatársaival találkoztak, akik nem politikai kinevezettek, hanem külügyi szakemberek, ezért a nevük elhallgatását kérték. A megbeszélésről magáról Márki-Zay azt mondta, hogy alapvetően az amerikaiak kérdezgették őket a nekik érdekes témákban: a magyar-orosz kapcsolatokról, különös tekintettel a Magyarországon működési engedélyt kapott, az ellenzéki politikus által „orosz kémbanknak” nevezett pénzintézetre; a nyugati szövetségi rendszertől, így a NATO-tól való magyar távolodás okáról; az Orbán-rezsim által befogadott, terrorgyanú miatt körözött arab üzletember és Orbánék kapcsolatáról; a szabad sajtó helyzetéről és a rezsimmel szembeni ellenállásról.

A találkozók után Márki-Zay megerősítette, hogy Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal, és van alternatívája a jelenlegi kormánynak. Márki-Zay Péter elmondta, hogy Orbán Viktor csak névleg bevándorlásellenes, valójában több tízezer migránst befogadott, ezek között bűnözők és Amerikában körözött arab terroristák is voltak. A magyar emberek szabadságszeretők, akik többször bizonyították az elmúlt két században, hogy képesek harcolni a szabadságukért. Már akkor kifejtette, hogy Magyarországnak nyugaton van a helye. Szorosabb EU-partnerségre kell törekedni, és jó kapcsolatra az USA-val. A közös katonai szövetség biztonsága miatt fontos, hogy Magyarország a természetes partnereivel törekedjen jó kapcsolatra, és ne Kínával és Oroszországgal.

Az álságos melegpolitika

Az EU határozottan kiáll az LMBTQ-jogok mellett, a jelenlegi magyar kormány pedig Brüsszellel csatázik a szexuális kisebbségek jogainak kérdésében. A Fidesz nyomdokaiba lép? – kérdezte tőle az Euractiv újságírója.

Márki-Zay mindenekelőtt cáfolta, hogy bármilyen módon támogatná volna a Fidesz politikáját. Azokkal szemben, akik azt hitték, hogy a szivárványos zászló kitűzése megállítja a Fidesz gyűlöletkampányát, rendszeresen rámutatott arra, hogy a Fidesz ebben a kérdésben is álságos álláspontot képvisel. Emlékeztetett arra, hogy a mai kormánypárt vezetői és politikusai – akkor még liberális politikusként – már 1997-ben megszavazták az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Márki-Zay ismeretei szerint az ő pártjukban van a legtöbb meleg politikus Magyarországon. És amióta Szájer Józsefet Brüsszelben rajtakapták, eléggé sok emberről kitudódott a pártban, sőt a kormányban is, hogy meleg. Gyűlöletkampányt folytatnak a melegek ellen annak ellenére, hogy a saját soraikban van közülük a legtöbb a politikában – furcsállta Márki-Zay.

Szeretnék egy olyan országot látni, ahol még a Fidesz politikusai is nyíltan vállalják a homoszexualitásukat, mert ebben nincs szégyen – tette hozzá.

Ennél sokkal sarkosabban fogalmazott egy Juhász Péternek adott, közel egyórás interjúban Orbán melegellenes kampányáról.

Migránskérdésben tapasztalt, hisz maga is az volt

A Fidesz sokszor próbálta az ellenfeleit azzal lejáratni, és a gyűlölet céltáblájává tenni, hogy migránsokat akarnak befogadni, ami nyilvánvalóan nincs így. Az ellenzéki pártok abban állapodtak meg, hogy a kerítést megtartják. A kerítés egy legitim eszköz arra, hogy az illegális migrációt féken lehessen tartani – hangoztatta Márki-Zay Péter.

A kormány migrációs politikáját a többi között azért kritizálja, mert az általa befogadott több ezer menekültet embertelen körülmények között tartotta, ezáltal Magyarország, sőt, nemzetünk ellenségévé tette őket. Joggal érezhetik ugyanis, hogy nem emberként, hanem fogolyként bánnak velük. Ezen túlmenően azt is kifogásolja, hogy a migránsok elleni gyűlöletkampánnyal párhuzamosan tízezrével telepítették be őket Magyarországra.

Orbán Viktor a lehető leggyorsabban növelte a befogadott migránsok számát – emlékeztetett a hivatalos statisztikára az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Magyarországon csak a 2019-ben már 55 ezer unión kívüli migránsnak volt tartózkodási engedélye. Különösen felháborítónak tartja, amit ígérete szerint az új kormány azonnal felülvizsgál, hogy Orbán Viktor, illetve Rogán Antal baráti köre egy letelepedési kötvényprogram keretében húszezer migránsnak adott letelepedési engedélyt.

A Fidesz-közeli érdekeltségek 150 milliárdot nyertek rajta, míg az állam 17 milliárdot bukott. Olyan embereket engedtek be megfelelő szűrés nélkül, akik bűnözők vagy a nemzetközi körözési listákon szereplő iszlamista terroristák. Ezek közül az utóbbi időben a legismertebb Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja – nevesített Márki-Zay az Euractivnak, miközben arra is emlékeztetett, hogy a magyar vezetés befogadta a nemzetközi körözés alatt álló Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt is. A bűnözőket, terroristákat el kell távolítani az országból és az unióból – lengette be elképzelését.

Ő maga egyébként hivatalba lépése után kitett a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal előterébe egy „_migránsszámlálót_”, ami Orbánék és Soros bevándorlóit összegzi. Miközben Orbán Viktor és kormánya azzal riogat, hogy Soros György bevándorlókat szabadítana az országra, valójában egyetlen ember sem érkezett hazánkba Soros miatt, szemben a kormánnyal, amely nem tud elszámolni 1300 menekült befogadásával – idézte a Népszava 2018-ban Hódmezővásárhely újdonsült vezetőjét. Ám a hatalom ezt nem tűrhette, és egy monogramos, magyarán névtelen bejelentés után leszedették a táblát.

Márki-Zay élt az Egyesült Államokban, és élt Kanadában is. A kanadai bevándorlási politikát teljesen helyesnek tartja. Miután eldöntik, hogy segítenek, hogy humanitárius vagy más okokból embereket fogadnak be, akkor először alaposan átvilágítják őket. Emlékeztetett arra, hogy befogadtak például negyvenezer menekültet Szíriából, de ezt a negyvenezer embert ötszáz követségi alkalmazott vizsgálta majdnem egy éven át szavatolandó: ne legyenek köztük olyan terroristák, mint amilyeneket Orbán Viktor hozott Európába. Kanadában emellett léteznek integrációs programok – mondta Márki-Zay Péter, aki maga is kanadai bevándorló volt 2004-ben –, továbbá olyan közszolgálat és támogatás, valamint kultúra, amely segít a befogadottak beilleszkedésében, és abban, hogy legkésőbb a második generációs bevándorlók kanadainak érezzék magukat, és Kanadát nevezzék otthonuknak.

Minden magyar miniszterelnöke

Márki-Zay Péter felemás sikerrel próbálkozik azzal, hogy – Antall Józsefhez hasonlóan, legalábbis is lélekben – mindent magyart képviseljen.

Székelyudvarhely polgármestere, Gálfi Árpád októberben szokatlan kérdéssel fordult a nyilvánossághoz közösségimédia-oldalán: arról kérdezte követőit, hogy fogadja-e hivatalában Hódmezővásárhely polgármesterét, aki a magyarországi ellenzéki előválasztás győzteseként a „látszólag” egyesült magyarországi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Orbán Viktor magyar kormányfővel szemben – írta a kolozsvári Maszol, látszólagosnak nevezve az ellenzéki összefogást.

A székelyudvarhelyi elöljáró leszögezte, „megvan a véleménye” az anyaországi ellenzéki összefogásról és azokról, akik képesek összefogni Gyurcsány Ferenccel, és megjegyezte, hogy ő maga a Fidesz-kormányt tartja a város „hiteles partnerének”. Személy szerint nem szeretne részt venni a várost támogatók ellenfelének kampányában. Mivel azonban úgy érezte, hogy nem a saját meggyőződését kell képviselnie és nem a magánvéleménye szerint kell cselekedjen, az udvarhelyiekhez fordult tanácsért. Néhány óra alatt ezernél is többen válaszoltak a Facebook-bejegyzésre, elsöprő többségben mondtak határozott nemet az anyaországi vendég fogadására, bár akadt néhány józanabb hozzászóló is, aki a diplomáciai protokollra hivatkozva a vendég fogadását támogatta. Bár a válaszok nagyon nagy többsége egyértelműen az elöljáró felvetésével értett egyet, Gálfi Árpád másnap törölte a bejegyzését.

„Én akkor is szeretem a határon túli magyarokat, ha Putyin nem engedi” – nyilatkozta a szintén kolozsvári Transindexnek adott interjújában Márki-Zay Péter. Mint mondta: erős kétségei vannak afelől, hogy őszinte lelkesedés vezeti Orbánt a határon túli magyarok szeretetében, és nem csak politikai termék az egész. Szavai szerint 1986 óta jár Erdélybe, sok rokona is van ott, „és kiemelten fontos” számára a határon túli magyarok kérdése. Nem kampányolni utazik Erdélybe, hanem „a testvérvárosokat megcélzó, polgármesteri útként volt eltervezve”. Azóta azt érzékelte, hogy bár ez egy több hónapja megszervezett út volt, módosítani kellett a programon, mert „hirtelen már nem mindenki ért rá”.

Az egyik vajdasági püspök ezzel szemben időt szakított arra, hogy találkozzon vele. Német László korábban fogadta Orbán Viktort is miniszterelnök-jelöltként, ezúttal a kihívójával is találkozott:

„2009-ben Orbán Viktor, miniszterelnök urat, akkor ellenzéki miniszterelnök-jelöltként, fogadtam. Most Márky-Zay Péter miniszterelnök-jelölt úrral volt alkalmam elbeszélgetni az egyházról, a keresztény értékekről, a környezetvédelemről és a határon túli magyarok helyzetéről” – jegyezte meg a püspök.

A vajdasági magyar politikusok nem keresték Márki-Zay társaságát.

A hétgyerekes, katolikus családapa, akinek fizikus felesége dúla, majd asztalos lett

Saját honlapján megjelentetett életrajza szerint 1972-ben, egy hódmezővásárhelyi konzervatív, értelmiségi családba született – egészen pontosan a II. világháborús győzelem évfordulóján, május 9-én. Csaknem kilenc évvel fiatalabb Orbán Viktornál.

Felmenői között voltak tanárok, orvosok, jogászok. Édesanyja hódmezővásárhelyi, édesapja a Békés megyei Gyuláról került a Csongrád megyei városba. Dédapja a vásárhelyi református gimnázium igazgatója volt, legfontosabb példaképének azonban nagyapját tartja, aki jogi végzettséggel kocsisként dolgozott, miután a kommunizmus idején elvesztette állását. Nem dolgozhatott a szakmájában, később újra el kellett végeznie az egyetemet, az enyhülés után Gyulán volt jogtanácsos.

Márki-Zay a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketing, a Corvinus Egyetem Közgazdasági Karán mesterszakot végzett. A Szegedi Tudományegyetemen történész, a Budapesti Műszaki Főiskolán villamosmérnöki diplomát szerzett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, ahol doktori és PhD fokozatot kapott.

A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a mai Corvinuson második szakiránya a politikatudomány volt. A tanszéket Ágh Attila, közismert baloldali politológus vezette, de akkor még ott oktatott a Fideszben kegyvesztetté vált Navracsics Tibor is. Márki-Zay csoportjának mentora Lánczi András, a Fidesz egyik főideológusa volt. „Nagyon sok minden érdekelt, a földrajz, a teológia és a nyelvek is” – nyilatkozta a Magyar Narancsnak.

Az egyetem után egy évre Bajára került, ahol a Démász kirendeltségvezetőjeként dolgozott, majd 2001-ben visszatért a Hódmezővásárhelyhez közeli Szentesre, a villamos és adatátviteli rendszerekkel foglalkozó Legrandnál kapott állást.

Három évvel később, 2004-ben feleségével közösen úgy döntöttek, hogy tanulni és világot látni indulnak családostul, öt gyermekkel Kanadába. Torontóba vándoroltak ki, ahol a közgazdász férj kezdetben telefonszolgáltatást értékesített házról házra járva, de pakolt konténereket is.

„Házalóként naponta legalább 50 emberrel beszélgettem. Persze magyarokkal is összeakadtam, s ezek a találkozások igazán tanulságosak voltak. Az látszott, hogy első generációs bevándorlónak lenni a legnehezebb, hiába élnek kint már régóta, az akcentusuk megmarad – amiért a gyermekeik kigúnyolják őket –, öregkorukra pedig sokan ismét elfelejtik az angolt. A gyerekek már elveszítik magyar gyökereiket, kanadaivá válnak. Ez is megerősített abban, hogy haza kell jönnünk” – mesélte hazatérésük után Márki-Zay 2009-ben a Délmagyarnak.

Miután Kanadában egy bába segítségével megszületett hatodik gyermekük, Lóránt, felesége, Felícia a személyes élmény hatására elhatározta: beiratkozik egy bábaképző mesterkurzusra. Ezt már az Egyesült Államokban végezte el. Felícia 65 kisbaba születésénél segédkezett otthonszüléseknél és egy texasi szülőotthonban. Péter Amerikában ugyanannál az autóalkatrészeket értékesítő nagyvállalatnál kapott állást, amelynél már Kanadában is dolgozott több mint két évet.

Később annak érdekében, hogy felesége kitanulhassa a szülésznői szakmát, az Egyesült Államokba költöztek.

Öt év elteltével immár hét gyermekkel tértek vissza. A család részben éppen a gyermekek – a 2009-ben 13 éves Ferenc, a 12 éves Lilla, a 11 éves Teodóra, a 9 éves Gellért, a 6 éves Emma, a 4 éves Lóránt és a még Amerikában született 5 hónapos Pál – miatt jött haza a tengerentúlról.

A szegedi áramszolgáltatónál stratégiai tervezéssel, később az ügyfélszolgálat vezetésével bízták meg, majd egy szentesi cég marketing és belföldi logisztikai vezetője lett, közben a Szegedi Tudományegyetemen nonprofit és üzleti marketing tárgyakat oktatott.

Márki-Zay 2017 őszén helyi civilek felkérésére jelöltette magát az időközi polgármesteri választáson, ami után a hétgyermekes családapát munkahelyéről váratlanul elbocsátották. Hatalmi ellenszélben 2018 februárjában, majd 2019 októberében is megválasztották szülővárosa polgármesterévé.

Életrajza szerint angolul, franciául, németül felsőfokon, spanyol és orosz nyelven társalgási szinten beszél. Angolul már hallottuk a CNN-nek adott interjújában.

Feleségével, Vincze Felíciával a vásárhelyi gimnáziumi évek alatt ismerkedett meg, és 1994-ben kötöttek házasságot.

A fizikusként végzett, de később a szülészeti pályafutást választott feleségét 2019-ben egy gyermekhalál-ügyben tanúként hallgatták meg. Öt évvel korábban egy csecsemő azért halt meg, mert nem kapta meg a véralvadáshoz szükséges, kötelezően előírt K-vitamint. Agyvérzés következtében rosszul lett, de nem hívtak hozzá orvost oltásellenes szülei. A kormánysajtó azzal támadta, hogy szülésznőként őt terheli a felelősség gyermek haláláért, mert nem tartott magánál – egyébként csak orvos által felírható – K-vitamint. Ezek után úgy döntött, hogy nem lesz többé sem szülésznő, sem dúla.

Forrás: Instagram @markizaypeter
Kiránduláson feleségével a mályváldi erdőben, kettesbenForrás: Instagram @markizaypeter

A feleségem jelenleg asztalosként dolgozik – mondta a férj egy előválasztás előtti fórumon, aki szerint az ő politikai pályafutása miatt Felíciát zaklatták. „Ez egy nagyon szép és alkotó szakma, és legfőképpen valószínűleg nem jelentgetik föl minden egyes szekrény után” – mondta felesége tevékenységéről.

Az „ellenségmenedzselés” beindul

Az ellenzéki előválasztás előtt a volt kormányfő, Gyurcsány Ferenc, és a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely állt a kormánysajtó célkeresztjében. Márki-Zay győzelme felkészületlenül érte őket. Egy rövid ideig.

„Szerintem senkinek nem érdeke, hogy most pár héten belül leszedje ezt a figurát a sakktábláról, sem a Fidesznek, sem Gyurcsányéknak, hagyják, hadd fussa ki magát” – mondta a jelölt kilátásairól a Mediaworks központi szerkesztőségének vezetője a HírTV Sajtóklub című műsorában. Néző László, aki a többi közt a vidéki lapok politikai tartalmáért felel, kijelentette:

„Azt azért ne felejtsük el, hogy igazából egyik oldal sem támadta még. A kormány vagy a Fidesz kommunikációja gyakorlatilag eddig nem foglalkozott Márki-Zayjal. Márpedig tudjuk azt, hogy milyen, ha elkezd egy normális, jól szervezett párt ellenségmenedzseléssel foglalkozni. Az azért tud hatni. Ott van Karácsony Gergely példája.”

Az „ellenségmenedzselés” néhány nappal később kezdődött.

Márki-Zay Péter internetes honlapján tette közzé azt a több mint 60 oldalas, egyszerűen Jelentésnek nevezett dokumentumgyűjteményt, amit állítólag a Fidesz készített egy, a személye elleni lejárató kampányhoz – írta a 24.hu.

A terjedelmes dosszié nagy része nem magánnyomozás eredménye, hanem olyan internetes kereséssel is fellelhető újságcikkek teszik ki, amelyek Márki-Zay Péterről és feleségéről szóló adatokat tartalmaznak. A hódmezővásárhelyi polgármester a közzététel előtt a neveket és a céges adatok túlnyomó többségét ki is takarta a szövegből.

Az ismeretlen szerző(k) a bevezetőben leszögezték, hogy időrendben szedték összes Márki-Zay életútjának „gyenge pontjait”. Az ügyek „relatíve ismertek”, de azért egy kampány során még jobban „kiaknázhatóak”.

Biztos benne, hogy most is megfigyelik, és van ennél „erősebb” anyaga is róla a Fidesznek – mondta a jelölt a HVG-nek.

„Itt a győzelem nehezebb lesz”

Tanács Gábor, az Euronews riportere a hódmezővásárhelyi polgármesterrel készített interjú során felidézte, hogy a térségben Klaus Iohannis bizonyos mértékben esélytelenként lett román elnök; hozzá hasonlóan a szlovák jelölt miniszterelnök; Andrej Babišt a kis pártok összefogása győzte le Csehországban, Emmanuel Macron pedig sikeresen szakított ki egy nagy pártot a politikai középből Franciaországban. Van ezek között olyan est, amit mintának tekintenek? – kérdezte.

Forrás: Euronews
Márki-Zay Péter nyilatkozik Tanács Gábornak, az Euronews riporterénekForrás: Euronews

„Rendkívül büszkék vagyunk arra, ha egy autoriter vagy egy korrupt vezető megbukik Európában bármelyik országban. Azt azonban látni kell, hogy mindezek a példák, amiket ön elmondott, ezek egyike sem egy Orbánéhoz hasonló autoriter rendszerben születtek, ahol gyakorlatilag felszámolták a sajtószabadságot, ahol az igazságszolgáltatást teljes egészében alárendelték a politikai céloknak, és ahol például egy választási törvényt egy nap alatt át tudnak írni, ahol egyetlenegy párt fogadta el a választási törvény is, az alkotmányt is, csak egy párt képviselői ülnek az alkotmánybíróságban vagy a médiatanácsban. Egy ennyire autoriter, ennyire gyűlöletkampányokra, propagandakampányokra épített uralmat látunk, itt a győzelem sokkal nehezebb lesz” – mondta Márki-Zay Péter.