NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Bosznia-Hercegovina a szétesés útján: csak az a kérdés, milyen áron

A szerb és a Republika Srpska különleges egységeinek közös, „terroristaellenes” hadgyakorlata 2016-ban
A szerb és a Republika Srpska különleges egységeinek közös, „terroristaellenes” hadgyakorlata 2016-ban Szerzői jogok AP Photo/Darko Vojinovic
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Moszkva vétóval fenyegette meg a Biztonsági Tanácsot, ha a boszniai főképviselő szerepet kap a békefenntartók mandátumának meghosszabbításában, miközben Szarajevóban őt tartják a béke letéteményesének. Christian Schmidtet így New Yorkba meg se hívták, helyette Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral.

HIRDETÉS

A boszniai szerbek egyre közelebb kerültek a kilépéshez. A szövetségi hatóságokat és intézményeket záros határidőn belül kiebrudalják a Republika Srpska területéről, és – ami még aggasztóbb – közben saját seregüket fejlesztik. Teszik ezt Oroszország hathatós támogatásával, miközben a Nyugat meghátrált, és Moszkvára hagyta a kezdeményezést. A csaknem három évtizede kezdődött boszniai háború százezer áldozata és 2,2 millió menekültje nem józanította ki a világot. Közönyösen szemlélik a szerbek kardcsörtetését. Szarajevóban a nemzetközi főképviselőt tartják a béke biztosítékának, Christian Schmidt nevének és hivatalának említésére azonban Oroszország vétóval fenyegette meg a Biztonsági Tanácsot. A főképviselő ugyanis az ENSZ-nek benyújtott jelentésében azt írta: Milorad Dodiknak, a szerbek vezetőjének a tervei „egzisztenciálisan” veszélyeztetik nemcsak Bosznia-Hercegovina létét, hanem az egész térség békéjét. Eközben a magyar miniszterelnök ugyanezzel a Dodikkal fűzi szorosabbra a kapcsolatait, akinek a háborús bűnös elődei népirtottak és migrációs válságot okoztak Európában. Szlovén értesülések szerint Budapesten rajzolták csonka Bosznia és Nagy-Szerbia térképét. Nem utolsósorban pedig a „balkáni kérdésről” tárgyalt Budapesten Orbán Viktor és Christian Schmidt szinte pontosan ugyanakkor, amikor a Biztonsági Tanács a főképviselő jelentését vitatta meg – az orosz fenyegetés miatt – a főképviselő nélkül.

A jelek szerint előbb-utóbb teljesül a jogerősen életfogytiglani börtönre ítélt háborús bűnös, Radovan Karadžić régóta dédelgetett álma, aki egy még a boszniai háború idején, a kilencvenes évek elején terjedő fanyar vicc szerint kifogta az aranyhalat.

„Dobj vissza a vízbe, három kívánságodat is teljesítem!” – rimánkodott a halacska.

A szerbek hőse egy ideig tipródott, aztán kibökte, hogy kettővel is megelégszik.

„Nos, halljuk!” – puttyogta egy kissé megkönnyebbülten a halacska.

„Az első kívánságom” – ezzel a horgász kiterített egy hatalmas Bosznia-térképet, amit a mutatóujjával bökdösött – „hogy ez, és ez, és ez... szerb terület legyen.”

Az aranyhalacska elképedve hallgatta, amint a főszerb az ország nagy részét magának követelte.

„Ez képtelenség, kivitelezhetetlen” – vakargatta meg a feje búbját a kis uszonyával. „És mi a másik kívánságod?”

„Hát, hogy a lányom megszépüljön, és messzi földről járjanak a csodájára” – mondta szemlesütve a hadúr, akinek leányzóját árnyaltan fogalmazva sem lehetett vonzónak nevezni.

Ezzel az aranyhalacska is tisztában volt.

„Na, lássuk akkor mégis csak a térképeket” – adta be a derekát.

Nem kizárt, hogy az aranyhalacska most éppen Budapesten lubickol örömében.

De menjünk sorjában.

Dodik tervei „egzisztenciális fenyegetéssel” érnek fel

A címek hátborzongatók – idézett a minap néhányat a nemzetközi sajtóból a szarajevói Federalna honlap. A radikális retorika Boszniában az új konfliktusoktól való félelmet éleszti fel, Boszniát szétesés fenyegeti, sőt Bosznia egy új háború küszöbén áll? – szemlézett a portál.

A félelmeket jobbára egyetlen ember, a legmagasabb rangú boszniai szerb politikus, Radovan Karadžić utóda gerjeszti.

Milorad Dodik az ország háromtagú elnökségének szerb tagja egy bosnyák és egy horvát mellett. Az elmúlt hetekben mindent megtett annak érdekében, hogy aláássa az ország integritását. Ez nem túl bonyolult egy háborúban megviselt, gyakran működésképtelen államban.

A csaknem három évtizede kirobbant boszniai háborút az Egyesült Államok által kikényszerített daytoni egyezmény zárta le, ami után Bosznia-Hercegovinát két félautonóm régióra, a Boszniai Szerb Köztársaságra, a Republika Srpskára (RS), illetve a Bosnyák-Horvát Föderációra osztották fel.

Dodik már régóta azzal fenyegetőzik, hogy kivonja az RS-t az állami intézményekből, köztük az adóhatóságból, a kábítószerellenes ügynökségből, és – ami a lényeg – a fegyveres erőkből.

HIRDETÉS
AP Photo/Radivoje Pavicic
Állig felfegyverzett boszniai szerb rendőrök a Republika Srpska alapításának 28. évfordulóján, 2020-banAP Photo/Radivoje Pavicic

Ez ugyan még nem azonos az elszakadással, a boszniai szerb sereg feltámadása azonban sok helybeli számára rémisztő távlat, ráadásul tovább lohasztaná az amúgy is gyenge nemzeti kormány tekintélyét.

Milorad Dodik tervei „egzisztenciális fenyegetést” jelentenek az országra nézve – ezt írta a nemzetközi főképviselő az ENSZ-nek írt jelentésében.

„A további megosztottság és konfliktus kilátásai nagyon is reálisak” – figyelmeztetett Christian Schmidt.

Véleménye a legkevésbé sem zavarja a szerb etnikum vezetőjét, aki többször is kijelentette, hogy már a főképviselő szerepét sem ismeri el. Teszi ezt persze a nagy pártfogó, Moszkva támogatásával, ahol belengették, hogy megvétózzák a 600 katonából álló, EUFOR elnevezésű nemzetközi békefenntartó különítmény mandátumának megújítását, amennyiben a vonatkozó határozatból nem törlik a nemzetközi főképviselőre utaló hivatkozásokat.

Mikhail Klimentyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Milorad Dodik (b) és Vlagyimir Putyin (j) többször találkozott, ez a felvétel 2019 januárjában készült MoszkvábanMikhail Klimentyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP

A bosznia-hercegovinai ügyek tapasztalt külső szemlélői számára a dráma egyszerűen csak Dodik évtizedes kardcsörtetésének újabb epizódja, amit mindig kudarc követ.

HIRDETÉS

Az ott élők – kivált azok számára, akik túlélték a kilencvenes évek pusztítását, amely százezer ember halálával végződött, és 2,2 millió embert tett földönfutóvá – a hátborzongató címek és a nacionalista retorika mérhetetlen aggodalmat ébreszt.

„A legtöbb ember rettenetesen fél, és azon töpreng, hogy örökre elhagyja ezt az országot” – mondta egy ismert szarajevói közgazdász és kommentátor. A legtöbben közülük soha többé nem akarnak egyenruhát viselni, harcolni és valaki másért szenvedni. „Soha többé nem akarják feláldozni a gyerekeiket” – tette hozzá Svetlana Cenić, aki Dodik iránt csak megvetést érez. A Boszniai Szerb Köztársaság egykori tisztviselője volt főnökét gyávának tartja, akinek egyetlen célja a hatalom.

„Mindig is sejtettem, és most beigazolódott” – tweetelte egy tudományos kutatást taglaló cikk kapcsán, amelyben azt fejtegették, hogy minél kisebb az üvöltő majom nemi szerve, annál zajosabban rikoltozik.

Azra Zornić nyugalmazott szociológusprofesszort inkább a nemzetközi reagálás nyugtalanítja.

„A polgárokat megtévesztik a nemzetközi közösség lépései, amelyek támogatják és jutalmazzák az ország elpusztítóit” – mondta. „Elborzadnak a háborúról és az ország széteséséről szóló tudósítások hallatán, ugyanakkor aggasztják őket az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz zsarolásnak tett engedmények.”

HIRDETÉS

Toby Vogel, a Demokratizációs Politikai Tanács elnevezésű elemzőcég tagja osztja Zornić fenntartásait. Nem tartja valószínűnek Bosznia felbomlását vagy komoly konfliktust, de arra figyelmeztet, hogy a Biztonsági Tanácsban megkötött kompromisszumok káros, hosszú távú következményekkel járhatnak.

„Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa kihagyja a főképviselőt a határozat szövegéből, az a boszniai szerbek győzelmét jelenti” – véli Vogel. „Megszabadulnának az utolsó védelmi vonaltól is elszakadási törekvéseinkben.”

Szerinte Christian Schmidt szerepe kritikusan gyengülne, ami annak a jele, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország többé nem támogatja a főképviselőt sem hatáskörét.

Márpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2021. november 3-án egyhangúlag, 15 szavazattal egy újabb évre meghosszabbította a békefenntartók megbízatását, miközben határozat – nyilvánvalóan szerb sugallatra, de orosz követelésre – nem említi sem a főképviselőt, sem a hivatalát.

A New York-i tanácskozáson értelemszerűen Christian Schmidtnek is ott lett volna a helye, de meg sem hívták, csak a jelentését értékelték.

HIRDETÉS

Bosznia-Hercegovina a háború utáni történelem válságos pillanatába érkezett – mondta Schmidt jelentése alapján Linda Thomas-Greenfield. Az USA ENSZ-nagykövete kockázatosnak tartja azt a retorikát, amivel Milorad Dodik az állami intézményekből való kivonulásra, valamint a Bosznia-Hercegovinából való teljes elszakadásra szólít fel, és egyetértett a főképviselő értékelésével, miszerint ez veszélyes út nemcsak az ország, hanem az egész térség számára.

Washington azonban a megállapítás dacára a jelek szerint meghátrált, és Bosznia-Hercegovina kérdésében átengedte a kezdeményezést Moszkvának.

Egyszóval: a szerbek háború nélkül is győzelemre állnak, amit az is alátámaszt, hol tartózkodott a Biztonsági Tanács kulcsfontosságú ülésére nem meghívott boszniai főképviselő.

Budapest, és a balkáni kérdés

Christian Schmidt a BT ülésével nagyjából egyidejűleg, 2021. november 3-án Budapesten, a Karmelita kolostorban volt a magyar miniszterelnök vendége.

Orbán és Schmidt, a Fidesz bajor testvérpártjának, a CSU-nak az egykori alelnöke régről ismerik egymást; 2016-os budapesti találkozójukon például „hangsúlyosan szerepelt az Európát sújtó bevándorlási válsághelyzet” megvitatása.

HIRDETÉS
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor (j) és Christian Schmidt (b) megbeszélése a Karmelita kolostorban 2021. november 3-án, amikor a főképviselőnek a Biztonsági Tanács ülésén lett volna a helyeMTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ezúttal 2021 november 3-án – a közlemény szerint – áttekintették a balkáni térség helyzetét, bármit is jelentsen ez.

Anélkül, hogy találgatásokba bocsátkoznánk, idézzük fel a tényeket.

Két éve, 2019 nyarán a magyar miniszterelnök ugyanitt, a Karmelita kolostorban fogadta Milorad Dodikot, akinek elődei a népirtás mellett a legtömegesebb újkori menekültáradatot indították el Európában. Orbán Viktor akkor azt mondta: Magyarországnak továbbra is támogatnia kell Bosznia-Hercegovina erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az ország egysége erősödjön.

Nos, pont a boszniai egység az a kérdés, amire Dodik ma teljesen rácáfol.

Akkor abban is megállapodtak, hogy Magyarország és Bosznia-Hercegovina között a magas szintű kapcsolatokat tovább fogják erősíteni, és hogy Budapest Szarajevó mellett Banja Lukával – a boszniai Szerb Köztársaság kormányzati központja – is intenzív politikai és gazdasági együttműködést épít ki, mert azok jelenlegi szintje – mint megállapították – nem megfelelő.

HIRDETÉS

Milorad Dodikot a szerb nacionalizmus meghatározó alakjaként, és Vlagyimir Putyin orosz elnök feltétlen szövetségeseként tartják számon külföldön. 2017-ben az USA szankciós listájára került, a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt.

MTI/Koszticsák Szilárd
Milorad Dodik (b) és Orbán Viktor (j) a Karmelita kolostorban, 2019 júniusábanMTI/Koszticsák Szilárd

A 2019-es Orbán-Dodik találkozó egyébként majdnem titokban, a sajtótájékoztató pedig a szerb és a magyar állami média kivételével a sajtó kizárásával zajlott.

Budapesten fogalmazták meg a szlovén Necenzurirano portál értesülései szerint azt a nem hivatalos, a diplomáciában non-papernek nevezett dokumentumot, amely az egykori Jugoszlávia helyén alakult államok határainak radikális átrajzolását, Nagy-Szerbia és Nagy-Albánia létrejöttét, bővülő Horvátországot és eljelentéktelenedő Bosznia térképét vázolja fel. A tervezet Európa-szerte, és kivált azonban az érintett országokban borzolta a kedélyeket.

A Necenzurirano engedélyével
A másfél oldalas, nem hivatalos és nem befejezett emlékeztető, azaz a non-paper dokumentumA Necenzurirano engedélyével

A kiszivárogtatott dokumentum alapjaiban írná át a délszláv háború után kötött daytoni békeszerződés alapokmányát. A mostani többnemzetiségű államok helyett nemzetállamok létrejöttét vizionálja, amit a tényfeltáró portál értesülései szerint Janez Janša miniszterelnök, Szlovénia júliusban kezdődő uniós elnökségére felkészülve még 2021 februárjában eljuttatott a Brüsszelbe. Az egykor aide-mémoire-nak nevezett fogalmazvány egészen konkrét megoldásokat javasol a nyugat-balkáni helyzet rendezésére.

Egyszerűen átrajzolná a határokat – Radovan Karadžić viccbéli kívánságával összhangban. A többi között az áll benne, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság területe egyesülne Szerbiával. Belgrád ebben az esetben nem gördítene akadályt Koszovó és Albánia egyesülése elé.

HIRDETÉS

A horvát nemzeti kérdés úgy oldható meg, ha a bosznia-hercegovinai horvát kantonok többsége egyesül az anyaországgal, vagy pedig – Dél-Tirolhoz hasonlóan – különleges státuszt kapnának.

Ezzel a bosnyákok saját, független igaz csonka államukban élnének, amelyért teljes felelősséget vállalnának. Az ott élők népszavazáson dönthetnének az uniós csatlakozásról, vagy arról, hogy jövőjüket Törökországhoz csatlakozva az EU-n kívül képzelik el. A bosnyákok túlnyomó többsége ma Bosznia-Hercegovina európai útjának híve, ugyanakkor fokozódik Törökország és a radikális iszlám befolyása, aminek nyomán a következő évtizedben a helyzet változására lehet számítani.

Egy macedón portál már korábban megrajzolta ezt a térképet, amelyen pirossal jelölték Szerbiát, vörössel a hozzá csatlakozó Boszniai Szerb Köztársaság részeit; feketével pedig Albániát, és a satírozott feketével a hozzá csatlakozó Koszovót. Ugyanezzel a mintával jelölték az Észak-Macedónia nyugati részén élő albánokat, a non-paper dokumentum azonban őket nem említi a megoldás részeként. Bosznia a zöld területre zsugorodna, a kék Horvátország pedig kiegészülhetne a satírozott kékkel jelölt hercegovinai horvát kantonokkal.

A News1.mk engedélyével
Nyugat-Balkán, vagyis Albánia kivételével az egykori Jugoszlávia újrarajzolt térképeA News1.mk engedélyével

A Nyugat-Balkán előrelépése munkacímet viselő emlékeztető megállapítja, hogy a térség országai számára az Európai Tanács 2003-as szaloniki csúcsértekezletének nyilatkozata szavatolta az uniós tagságot.

A Necenzurirano cikke bombaként robbant az érintett országokban.

HIRDETÉS

Orbán és a szerb államfő, Vučić Janša révén tolja veszélyes tervét – írta akkor a horvát Jutarnji list. „Feltétel nélkül támogatjuk Bosznia-Hercegovina területi integritását” – idézte ugyanakkor a zágrábi napilap Gordan Grlić Radman horvát külügyminisztert.

MTI/Koszticsák Szilárd
A balkáni rendezés főszereplői a budapesti demográfiai csúcson, 2021 szeptemberében – balról jobbra: Janez Janša, Orbán Viktor, Aleksandar Vučić és Milorad DodikMTI/Koszticsák Szilárd

A szerb értelmiség egy részét „önsovinizmus” gyötri – így reagált a szerb államfő a cikkre. Aleksandar Vučić, aki nem tudja, vajon az emlékeztető valós-e, azt mondta: egyesek a legszívesebben lefejeznék azt, aki arra gondol, hogy a szerbeknek kapnia is kellene valamit. „Minden nap módosítják Szerbiát, darabolják, és azt mondják, ebbe bele kell törődnünk. Ha azonban megpróbálunk tárgyalni a balkáni kapcsolatokról, azt mondják: nézd, mit akar ez a szemét!” – idézte az N1 Vučić elnököt, aki történetesen épp a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének a kíséretében látogatott meg egy gyógyszergyárat.

Milorad Dodik már akkor kimondta, hogy a Bosznián belüli békés szétválás gondolata kérdése nem újkeletű. Azonos helyzetben nem lehet egy megoldást felkínálni Koszovóra, a szerbeknek pedig azt üzenni, hogy fenntartás nélkül fogadják el mások döntéseit – jelentette ki Dodik, aki ezzel megerősítette a dokumentum megállapításait.

Alig három nappal a Christian Schmidt főképviselővel folytatott megbeszélése után egyébként Orbán Viktor 2021. november 6-án – a közzétett fotók tanúsága szerint derűs hangulatban – Banja Lukába utazott, hogy a helyszínen tájékoztassa Dodikot a fejleményekről.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Milorad Dodik fogadta Banja Lukában Orbán Viktort 2021. november 6-ánMTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A „megvásárolt” függetlenség

A főképviselő által hozott törvények alkotmányellenesek, mivel nem a parlament fogadta el azokat – ezt mondta ki a szerbek pártja, a Dodik-vezette szociáldemokraták.

HIRDETÉS

Márpedig ha alkotmányellenesek, akkor a törvények alapján működő szervek és intézmények munkája is alkotmányellenes, ezért egyszerűen betiltották őket a Boszniai Szerb Köztársaság területén. Záros határidőn belüli távozásra kötelezték őket, ellenkező esetben a szerb hatóságok fogják kitoloncolni a szövetségi intézményeket.

„Ha a Republika Srpska reális és célratörő hozzáállását megkérdőjelezik, élni fog a Bosznia-Hercegovina alkotmányának szerves részét képező ENSZ alapokmányban lefektetett önrendelkezési jogával” – fenyegetőztek a szociáldemokraták a brit és amerikai követség tiltakozása dacára.

AP Photo
A rettegett orvlövészek ugyanott gyakorlatoztak 2021-ben, ahonnan elődeik Szarajevó kiszolgáltatott lakosaira lőttek csaknem három évtizedeAP Photo

Magyarán: a Boszniai Szerb Köztársaság kiválik Bosznia-Hercegovinából, függetlenedik, és ha elérkezik a megfelelő pillanat, akár Szerbiával is egyesülhet.

A pártdokumentum tulajdonképpen semmilyen újdonságot sem jelent Milorad Dodik évek óta hirdetett politikájához képest. Ideológiai alapja a Szerb Tudományos Akadémia úgynevezett második Memoranduma (a szerbekre nézve hátrányos alkotmányos felépítést taglaló első Memorandum vezetett Jugoszlávia széteséséhez – a szerző megjegyzése), amit kiegészített egy negyedik függelék. Ezt állítólag nagyvonalúan fizetett amerikai lobbisták fogalmazták meg évekkel ezelőtt, és részletesen ismertette a bosznia-hercegovinai alkotmánynak az állam szétesését feltételező módosításait.

Dodik már akkor azt a tanácsot kapta, hogy a nemzetközi képviselők álláspontját egyszerűen mellőzze. Anekdotaként mesélte, hogy az amerikaiak megkérdezték tőle: vajon függetlenséget akar-e.

HIRDETÉS

„»Persze, mibe kerül?«, erre mondtak egy árat. Az volt a gyakorlat, hogy ha a főképviselő elvett tőlünk valamit, mondjuk az igazságszolgáltatást, akkor az amerikaiak azt tanácsolták: »elnök úr, ne tegye közzé. Megteheti, hogy nem teszi közzé a hivatalos közlönyben?«. Mondtam, hogy »természetesen«, és nem tettük közzé a közlönyben. Így aztán a törvény érvénytelen volt” – emlékezett vissza hamiskásan mosolyogva.

„Soha többé nem teszünk közzé semmit” – mondta korábban Milorad Dodik.

Most már nemcsak azzal fenyegetőzik, hogy kivonul az állami intézményekből, hanem az elmúlt negyed században a nemzetközi segítséggel összetákolt hadseregből is, ezzel egyidejűleg pedig megerősíti saját, szerb seregét. A boszniai katonákat a laktanyák bekerítésével fogja arra kényszeríteni, hogy kivonuljanak a szerb területről. Ha a Nyugat megpróbálna katonailag beavatkozni, akkor vannak „barátai”, akik megígérték, hogy támogatják a szerb ügyet – mondta alig néhány hete. A barátok alatt vélhetően a szerb anyaországot és Oroszországot értette.

AP Photo
A boszniai szerb rendőrök felfegyverzett gyakorlata a Jahorina-hegységen, Szarajevó tőszomszédságában, 2021. október 22-énAP Photo

Az önállósult boszniai szerb rendőrség októberben terrorellenes gyakorlatokat tartott a Jahorinán, talán nem véletlenül azon a hegyen, ahonnan a szerb erők 1992 és 1995 között Szarajevót bombázták az ostrom során.

„Ez felér egy elszakadással anélkül, hogy azt kimondanák” – írta Schmidt az ENSZ főtitkárának, António Guterresnek küldött jelentésében. A főképviselő nem tartja kizártnak, hogy összecsapnak a boszniai nemzeti rendvédelmi szervek és a boszniai szerb rendőrök.

HIRDETÉS

„Amennyiben Bosznia-Hercegovina fegyveres ereje két vagy több hadseregre szakadna szét, a nemzetközi katonai jelenlét szintjét újra kellene értékelni” – figyelmeztetett Schmidt, aki szerint a jelenlegi helyzetre adott válaszlépés elmaradása veszélyeztetné a daytoni megállapodást, míg a Bosznia-Hercegovinában tapasztalható instabilitás szélesebb körű regionális következményekkel járna. „A további megosztottság és konfliktus kilátásai nagyon is reálisak” – áll Schmidt jelentésében.

A Nyugat téblábolása miatt Dodik vérszemet kaphat

Erre a horvát lapok is ráébredtek. Bosznia-Hercegovina szétesésével Nagy-Szerbia egy kőhajításnyira lesz csak Zágrábtól – írta még a térképet újra rajzoló, nem hivatalos, non-paper dokumentum napvilágra kerülése után a Glas Slavonije. Zágrábtól ugyanis alig 180 kilométerre van Banja Luka, a Republika Srpska székhelye.

„Fiam, soha többé nem fogom látni a tengert!” – ezt egy egyenruhába öltözött/öltöztetett, nálam szemmel láthatóan fiatalabb szerb mondta nekem a vidékre jellemző atyáskodó meghittséggel a boszniai háború elején, 1992 nyarán. Az út mellett bandukolva stoppolt a Szarajevó elővárosának számító Ilidžában, és nekem megesett rajta a szívem. Szavai kitörölhetetlenül belém ivódtak. Ő már akkor tisztában volt azzal: mi lesz a következménye annak, ha elvesztik a háborút.

Ez ugyan bekövetkezett, de most újra nyerésre állnak. Tengeri kijáratuk nem lesz, de anélkül is terebélyesedhet az országuk.

A Nyugat, és immár a Kelet sosem nézte jó szemmel, ha Európában egy muzulmán térség kezdett kibontakozni. Az pedig senkit sem érdekelt, hogy a bosnyákok túlnyomó többségét nemcsak hogy vallási fanatizmussal, de még elkötelezett hittel sem lehetett vádolni.

HIRDETÉS

Így aztán sokáig ölbe tett kézzel puszta szemlélői voltak a boszniai vérontásnak. Túlzás azt állítani, hogy bűnrészesként, de kétségtelen, hogy egy korai beavatkozással mérsékelhették volna a károkat.

Most – a történtekből ítélve – a Nyugat kihátrál a rendezésből. Ennek, a történelem tanúsága szerint, sosem volt jó vége.

AP Photo/Radivoje Pavicic
Milorad Dodik szemlét tart a boszniai szerb rendőrség új ágának, a csendőrségnek az alakulata felett, 2019-benAP Photo/Radivoje Pavicic

Magát Dodikot is meglepte az EU és az Egyesült Államok lanyha hozzáállása, ami akár arra is késztetheti, hogy fenyegetéseit fokozza, és még a korábbi elképzeléseinél is tovább menjen – írta a szarajevói Oslobođenje napilap.

Hogy teljes legyen a kép: Szarajevó önmaga képtelen meghiúsítani a bomlást.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orbán az európai muszlimok Kristályéjszakájának tervét forralja – állítja egy bosnyák politikus

Várhelyi és Dodik kapcsolatának vizsgálatát kérik EP-képviselők

Orbán barátságát és támogatását keresi a boszniai szerbek háborús bűnöket tagadó vezetője