Mindkét politikus elkötelezettségét hangsúlyozta a klímaváltozás elleni küzdelemben.
HIRDETÉSUgyan a világ nagyhatalmainak számos vezetője jelen van a glasgow-i klímacsúcson, vannak olyanok, akik személyesen nem vesznek részt a rendezvényen. Vlagyimir Putyin orosz elnök például videóüzenetet küldött, amelyben kifejezte elszántságát az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
„Célunk karbonsemleges gazdaság kiépítése 2060-ra. Oroszország számíthat –többek között – a rendelkezésünkre álló erdei ökoszisztémák egyedülálló erőforrásaira, jelentős szén-dioxid-elnyelő- és oxigéntermelő kapacitásukra – mondta az orosz elnök hozzátéve, hogy Oroszországban van a világ erdeinek körülbelül 20 százaléka.
Nem tartózkodik a skóciai városban Hszi Csin-ping kínai elnök sem, aki a koronavírus-világjárvány kezdete óta nem hagyta el hazáját. A kínai elnök csak levelet küldött, a kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-bin szerint azért,
mert úgy értelmezték, hogy a konferencia szervezői nem biztosítottak számukra lehetőséget a részvételre videókapcsolaton keresztül.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy Hszi Csin-ping elnök írásos beszédet küldött a klímacsúcsra, ami azt tükrözi, hogy Kína aktívan támogatja az éghajlatváltozás elleni nemzetközi együttműködést. Tisztában vagyunk a szerepünkkel és a felelősségünkkel közös otthonunk, a Föld megőrzésében” – mondta a szóvivő.
Az orosz és a kínai gazdaság is jelentős károkat szenvedett a koronavírus-járvány következtében. Mindkét gazdaság jelentősen függ a fosszilis tüzelőanyagok használatától.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint 2019-ben Kína állt az élen az üvegházhatású gázok kibocsátásában, nagy különbséggel megelőzve az Egyesült Államokat. Ebben a rangsorban Oroszország ötödik volt, az egy főre jutó károsanyagkibocsátásban viszont második az Egyesült Államok mögött. Ebben az összevetésben két éve Kína a negyedik helyen zárt.
Az ENSZ-jelentés szerint ha a jelenlegi tendencia tovább folytatódik, a globális károsanyagkibocsátás 2030-ra 16 százalékkal nő.