Félmillió hektárnyi terület vált idén a tüzek martalékává Európában
HIRDETÉSAz európai erdő- és bozóttüzek több mint 90 százalékát emberi tevékenység okozza - mutat rá az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja az erdőtüzekről szóló, pénteken közzétett jelentésében.
Idén ez idáig mintegy félmillió hektárnyi terület vált tüzek martalékává, s a leégett területek 61 százaléka erdő, amelynek regenerálódása erdőkben évtizedeket, a bozótos társulásokban is hosszú éveket vesz igénybe.
A bizottsági közlemény kiemeli: a klímaváltozás évről évre erőteljesebben érezteti hatásait, az egyre gyakrabban jelentkező erdőtüzekkel szemben a hagyományos tűzoltó módszerek gyakran eszköztelennek bizonyulhatnak.
Sokkoló képek Európa legmagasabb kiállítócsarnokában
Törékeny paradicsom címmel nyílt kiállítás a németországi Oberhasuen egykori gázgyárában. A Gasometer kiállítótere Európa legmagasabb kiállítócsarnoka: 117 méteres belmagassága lehetőséget ad arra, hogy olyan hatalmasra nagyított riportfotókat helyezzenek ki, amik éreztetik a látogatóval a tűzveszélyt.
A látvány azért sokkoló, mert a képek nézői úgy érzik, mintha maguk is a tüzek helyszínén lennének, mintha őket is körülvennék a lángok, nekik is kiutat kellene keresniük a gyorsan terjedő, sűrű füstből.
Már nem csak a déli államokat érinti
A tűzidény rendszerint június végén kezdődik, az idén ekkorra már mintegy 130 ezer hektárnyi területet pusztítottak el a lángok.
A tűzesetek már nem csak a déli tagállamokat érintik, hanem egyre nagyobb fenyegetést jelentenek Közép- és Észak-Európa számára is - állapítja meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának pénteken megjelent elemzése.
A svédországi erdőtüzekre a közönyösek is felfigyeltek
A szakértők hangsúlyozzák: az EU-ban a tűzvészek több mint 90 százalékát emberi tevékenység okozza, ezért a tűzvészek kockázatával kapcsolatos figyelemfelhívó és oktató kampányok kulcsfontosságúak a katasztrófák megelőzése szempontjából.
A jelentés kiemeli azt is, hogy az erdőtüzek szempontjából 2019 bizonyult az egyik legrosszabbnak az elmúlt évek közül, de 2020-ban is jelentős kiterjedésű természeti területek estek a tűz áldozatául. Az uniós országok fokozottabb ellenőrzése ellenére, tavaly mintegy 340 ezer hektár égett le Európában.
A lángok látványánál gyakran sokkolóbb, ami a tűz elvonultával marad
A tavalyi adatok összesítéséből kiderül, hogy a legtöbb erdőtűz Romániában pusztított, őt Portugália, Spanyolország és Olaszország követi.
Télen a Duna-deltában és a Pireneusokban, tavasszal pedig főként a balkáni térségben fordultak elő tűzesetek. Nyáron és ősszel leginkább a földközi-tengeri országok területei estek áldozatul.
Csernobil környékén az erdőtűz is radioaktív
2020-ban a legnagyobb, kontrollálatlan európai erdőtűz Ukrajnában, az 1986-ban felrobbant csernobili atomerőmű közelében pusztított.
A lángok pusztításától nem csak a környék élővilágát féltették a szakemberek, hanem attól is tartottak, hogy a növényekbe épült radioaktív anyagok a fákkal együtt perzselődnek fel, elégve a légkörbe, a csapadékba, a vizekbe kerülhetnek. Folyamatosan mérték a tűz közbeni háttérsugárzást.
A kutatók kiemelik: a nehezen fékezhető erdőtüzek nagymértékben sújtották az európai Natura 2000 hálózat védett területeit, 136 331 hektáron okoztak károkat, amely a 2020-ban leégett teljes terület mintegy 40 százalékát teszi ki. Ez némileg kisebb terület, mint 2019-ben, de meghaladta az elmúlt 9 év átlagát.
A jelentés kitér arra is, hogy a 2020-as tűzidényben több ember vesztette életét, mint 2019-ben. Spanyolországban a tüzek hat emberéletet követeltek, köztük négy tűzoltóét.
Veszélyes és széllel szembeni küldetés
A Kopernikusz katasztrófakezelési szolgáltatás térképezési modulját tavaly 17 alkalommal aktiválták, a szolgáltatást azonban 2021-ben már ennél is többször kellett igénybe venni.
Az Európai Bizottság kutatóközpontjának szakemberei emlékeztetnek rá: a rescEU révén 2019-ben tűzoltórepülőgép-flottával bővítették az uniós polgári védelmi mechanizmust, amely megerősítette a tagállamok által tűzidényben igénybe vehető, segítségnyújtásra mozgósítható kapacitásokat.