NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A klímaváltozás a földrengésekre is hatással van, de csak több emberöltő múlva

Idős asszony nézi földrengéstől megrongálódott házát Archontiko faluban 2021. szeptember 28-án
Idős asszony nézi földrengéstől megrongálódott házát Archontiko faluban 2021. szeptember 28-án Szerzői jogok Harry Nakos/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Károly SzilágyiVerena Schad
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Szakértőt kérdeztünk arról, hogy miért volt az utóbbi pár hétben több erős földrengés is Görögországban, és hogy lehet-e erre is hatással az átlaghőmérséklet emelkedése.

HIRDETÉS

Rövid időn belül harmadszor rázta meg földrengés a görögországi Kréta szigetét. Ez a gyakoriság ugyan átlag fölöttinek számít, de nem rendkívüli a kutatók szerint. Nagyon hosszú távon azonban a klímaváltozás a földmozgások gyakoribbá válásához vezethet, de nem Görögországban.

Miért van ilyen sok földrengés Görögországban?

Kedden újabb tengerrengés, vagyis víz alatti földrengés rázta meg Krétát és a Törökország délnyugati részén fekvő szigeteket. Az athéni geodinamikai intézet adatai alapján a rengés a Richter-skála szerint 6,1-es erősségű volt, epicentruma pedig Kréta és a Karpathosz-sziget között volt.

Mindössze egy héttel korábban egy 6,3-as erősségű rengés riasztotta fel a sziget lakóit. A földmozgás olyan erős volt, hogy még a 400 kilométerre fekvő Athénban is érezni lehetett. Három héttel korábban egy hasonló erősségű rengés során egy ember életét vesztette.

"Ezek a közepestől erősig terjedő lökések átlag fölötti gyakoriságúak voltak az elmúlt hetekben" – mondta Marco Bohnhoff professzor, a potsdami Német Geokutatási Központ kutatója. "De geofizikai és tektonikai értelemben semmi rendkívüli nincs bennük".

Földrengés Krétán - egy ember életét vesztette

A világnak ezen a részén a kontinentális lemezek mozgásai különösen erősek. "Kréta a Földközi-tenger keleti medencéjében egy gyűrődőzónán helyezkedik el" - magyarázta a professzor. Az afrikai lemez itt gyűrődik az európai alá, több millió év múlva egyszerűen bezáródik a Földközi-tenger.

Vagyis ez egyáltalán nem abnormális jelenség; a Föld állandóan, de kiszámíthatatlanul reng. A kutatók előre tudják jelezni, hogy nagyjából hol és milyen erővel fog megmozdulni a föld, de a pontos ideje megjósolhatatlan, mondta Bohnhoff.

A klímaváltozás miatt gyakoribbak a földrengések?

Rövidtávon és globálisan nem, de nagyon hosszú távon és lokálisan igen. Például a felmelegedés miatt a grönlandi és az alpesi gleccserek elolvadnak, az alattuk lévő kontinentális lemezek könnyebbé válnak. Ahol a felszínről eltűnik a jég, ott a földkéreg lemezei könnyebben felemelkednek, hiszen egy forró, instabil masszán, a földköpenyen fekszenek. De ez egy rendkívül lassú folyamat, évszázadok, illetve évezredek szükségesek hozzá - szögezte le Marco Bohnhoff.

A legutóbbi jégkorszak óta nagyjából 10 ezer év telt el, de még mindig láthatóak az utána bekövetkezett gleccserolvadás nyomai Skandináviában. Akkoriban a lemezek nagy tömegtől szabadultak meg, ezért a kontinentális lemezek még mindig évi egy centiméteres tempóban emelkednek. Ezek az emelkedések aztán kipattinthatnak egy földrengést.

Ha a grönlandi gleccserek tömeges elolvadását nézzük, akkor látható, hogy ezek is földrengésekhez vezethetnek. Ezek a helyi lemezhatárok mentén jelentkeznek majd - mondta a professzor, aki a berlini Frei Universitäten és a potsdami intézetben kutat, szakterülete pedig az "Experimental and Borehole Seismology", vagyis a kísérleti szeizmológia.

Évszázados folyamat

Ezek a lehetséges rengések, melyeket a jégtakaró elolvadása okoz, nem azonnal, hanem évszázadok, illetve évezredek múlva jelentkeznek, még akkor is, ha a klímaváltozás ennél gyorsabban zajlik. De ezen a téren még nagyon kevés kutatási eredmény van, tette hozzá a kutató.

Vagyis a klímaváltozás hosszú távon több földrengéshez vezethet, de csak néhány helyen, és hosszú távon. A folyamatos kőzetlemez-emelkedés nem törvényszerű, és nem is biztos, hogy mindenhol rengést pattint ki.

A kutató hozzátette: a krétai rengéseknek nincs köze a klímaváltozáshoz, ezek a tektonikai mozgások megszokott következményei.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarországon is érezhető volt a bosznia-hercegovinai földrengés

Japán: 120 fölött az újévi földrengés halottainak a száma

Japán földrengés: már 80 fölött a halálos áldozatok száma