Az elszabaduló fosszilis energiaárak és az egyre fenyegetőbb klímaválság árnyékában úgy tűnik, a hidrogén lehet a jövő útja - a hollandok pedig már most megpróbálnak átállni rá.
HIRDETÉSA fokozódó klímaválság és a szénalapú energia drágulása miatt egyre több ország, magánember és vállalkozás igyekszik átállni alternatív erőforrásokra, megújuló vagy zöld energiára. Részben ennek a sürgető igénynek, részben pedig a november elsején kezdődő COP26 klímacsúcsnak is köszönhetően egyre nagyobb teret kap a közbeszédben a hidrogén, mint alternatív megoldás, és ezen belül legfőképp a zöld hidrogén.
A hidrogén fontos alternatívája a szén alapú energiának. Számos felhasználási módja van az ipartól a közlekedésen át a magáNszférában vagy épp az energiaszektorban is. A hidrogénnel gyakorlatilag bármit meg lehet tenni, amihez eddig olajra, szénre vagy természetes gázra volt szükség - mindezt anélkül, hogy szén-dioxidot bocsátanánk a levegőbe. Pozitív tulajdonságai ellenére a hidrogént mégsem lehet fenntartható energiaforrásnak nevezni. A "szürke hidrogént" ugyanis szénalapú üzemanyagból vonják ki, az eljárás közben pedig nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe.
Létezik azonban a "zöld hidrogén", amit fenntartható módon, megújuló forrásokra alapozva - mint amilyen a szél vagy napenergia - állítanak elő, szén-dioxid kibocsátás nélkül. Sajnos azonban ennek a "zöld" változatnak az előállítása sokkal drágább, mint a szürkéé, és több áram felhasználásával is jár. Pedig a zöld hidrogén elengedhetetlen feltétele az energiaszektor kizöldítésének - ám a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA szerint a jelenlegi hidrogénstratégia se nem elég ambíciózus, se nem igazán fenntartható.
A holland államot bírósági ítélettel kötelezték a szén-dioXid csökkentésre
A hidrogén-kérdésben különösen érintett Hollandia. Az Urgenda nevű környezetvédő szervezet ugyanis még 2014-ben beperelte a holland kormányt, mondván: emberi jogi kötelezettségszegést követ el az ország vezetése, amennyiben nem próbálja meg a polgáraira veszélyes klímaváltozást megakadályozni.
Az, hogy egy környezetvédelmi szervezet emberi jogi érdeksérelemre hivatkozva bepereljen egy államot, amiért az nem tesz semmit klímaügyben, történelmi lépés volt. Korábban soha, sehol nem volt erre példa. Az ügyben először a hágai területi bíróság döntött 2015-ben, és ítéletében helyt adott a panasznak, sőt, kötelezte rá a holland államot, hogy 2020 végéig 25 százalékkal csökkentse üvegházhatású gázkibocsátását az 1990-es évekbeli szinthez képest.
2019-ben aztán a holland Legfelsőbb Bíróság is megerősítette az ítéletet, így az országnak jogi kötelezettsége keletkezett, hogy a bírósági ítélet értelmében 2020 végéig csökkentse károsanyag kibocsátását. Ez mind a mai napig precedens nélküli esetnek számít.
A világ legnagyobb szélerőmű-parkja
A holland államnak tehát lépnie kellett, hogy tartani tudja magát jogi kötelezettségeihez, és ezért felmérte, milyen alternatív energiával válthatja ki az eddig használt szén alapúakat. A hidrogén jó útnak tűnt - bár a fent már részletezett szürke módon előállítva csak Hollandiában 13 megatonna szén-dioxid levegőbe bocsátásával jár a holland kormány számításai szerint. Vagyis ha ezt el akarják kerülni, zöld úton kell előállítani - Hollandia pedig kiváló terep lehet az ezzel való kísérletezésnek, miután az országban bőven rendelkezésre áll a szél és vízenergia is, vagyis a zöld hidrogénbe invesztált többletáram nem jár számottevő pénzügyi teherrel.
A holland hidrogénipar egyik legnagyobb szereplője a Vattenfall. A cég jelenleg épp a világ legnagyobb szélerőmű-parkját építi az Északi-tenger partján.
"Tiszta módon akarunk hidrogént előállítani, és ez csak akkor lehetséges, ha elég szél van hozzá, amiből elektromosságot nyerünk - mondja Ruud Stevens, a Vattenfall hidrogénprojektjének vezetője. - "A zöld hidrogén, amit a Vattenfall előállít, elsősorban ipari felhasználásra készül vagy nehézgépjárművek számára, hogy megkönnyítsük a szén-dioxid kibocsátásról való leválásukat."
Amszterdam régiója a hidrogénben látja a jövőt
Az elmúlt években több hidrogénprojektet is indítottak, például az északi-tengeri nagy, part menti szélerőmű-parkokra támaszkodva.
De az Amszterdamot körülvevő térség a Schiphol reptérrel, a kikötő és az acélművek, a Tata Steel IJmuiden is sürgős átalakításra szorul - márpedig ezek nem a tengerparton találhatóak. Főként az acélművek kaptak rengeteg negatív kritikát az utóbbi időben, miután ők Hollandia legnagyobb szennyezői a maguk 12,5 megatonnányi éves szén-dioxid kibocsátásával. Ezen segítene a kiépítendő hidrogénközpont - a tervek szerint a régióban lévő ipari és közlekedési szereplők megosztva használnák a hálózatot, hogy mindannyian csökkenthessék kibocsátásukat. A hálózat létrehozását már be is jelentették.
"A kezdeményezés célja, hogy olyan hidrogénelosztót hozzon létre a régióban, melyben az ipari és kormányzati szereplők közösen vesznek részt. Korábban már sok önálló kezdeményezés volt, de amit most teszünk, az egyéni törekvéseket egyetlen nagy rendszerbe köti össze" - mondta el Ingrid Post, az Északi-tengeri Csatornaterület energia-átmenetért felelős igazgatója.
A fentebb már említett Tata Steel nemrég szintén bejelentette, hogy szénről hidrogénre áll át a termelésben. Ehhez első körben 2030-ig a szénfűtést részben természetes gázra, majd második fázisban a gázt hidrogénre cserélik. A köztes lépést azért kénytelenek beiktatni, mert jelen pillanatban még sem a termeléshez szükséges megfelelő mennyiségű hidrogén, sem a kiépített infrastruktúra nem áll rendelkezésre. Az azonban biztos, hogy a két utolsó vaskohójukat is elektromosra cserélik, így 30 százalékkal tudják a Co2 kibocsátásukat csökkenteni. A cég tervei szerint 2050-re már teljes egészében hidrogénalapon üzemelnek majd.
Hidrogén töltőállomások országszerte
A hidrogén természetesen nem csak az iparban hasznosítható. Ezt próbálja kiaknázni a világmárkának számító Shell is. A környezetvédők gyakran támadják a céget monopolhelyzetéért a fosszilis üzemanyagiparban, az egyik környezetvédő szervezet 2020 májusában még a bíróságon is feljelentette őket. A bíróság a Shell kárára döntött, az ítélet értelmében pedig a cégnek 2030-ig legalább 45 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid kibocsátását.
Így a Shell 2020 októberében elindította első hidrogéntöltő állomásait az Amszterdamhoz közeli Hoofddorp-ban, melyet személyautók és teherautók egyaránt használhatnak. Jelenleg három ilyen állomásuk van Hollandiában - és bár elsőre ez a szám kevésnek tűnik, már így is sok új és hasznos tapasztalatot gyűjtöttek be általuk a Shell-nél.
"A kutak, amiket az első három után építünk, kétszer akkora kapacitásra lesznek képesek, míg a költségek a felükre esnek vissza" - mondta Paul Bogers, a Shell Hidrogén alelnöke az Euronews-nak.
Hidrogénbuszok a városi közlekedésben
Bár kritikusai sokszor érvelnek azzal, hogy a hidrogén használata a személyautók számára nem ideális, mert kevés a töltőállomás, és csak rövidtávon lehet egy feltöltéssel közlekedni, a Shell mégis lehetőséget lát benne, hogy bevezesse a hidrogént - első körben a tömegközlekedési szektorban.
Elsőként Groningen régiójában próbálkoznak, ahol az egymástól messze eső falvakat buszok kötik össze. Ilyen esetekben a hidrogén jó alternatívája a fosszilis üzemanyaggal közlekedő buszoknak, miután nem kell nagy távolságokat megtenni, és az útvonal is állandó.
HIRDETÉSA jövőben az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtéren is ilyen buszok közlekednek majd: vagy elektromos, vagy hidrogénhajtásúak lesznek, a reptér ugyanis vállalta, hogy 2030-ra már teljesen kibocsátásmentes lesz.