EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az esetek 95 százalékában megvéd a betegségtől a harmadik dózis Pfizer-vakcina

A Pfizer-BioNTech oltóanyaga
A Pfizer-BioNTech oltóanyaga Szerzői jogok Lynne Sladky/AP Photo
Szerzői jogok Lynne Sladky/AP Photo
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy friss, tízezer fős kutatás eredménye alapján a delta variáns legyőzése sem okoz gondot a beoltottaknak.

HIRDETÉS

Booster vakcinaként is rendkívül hatásosnak tűnik a Pfizer-BioNTech oltóanyaga egy friss kutatás eredményei alapján. Tízezer, legalább tizenhat éves embernél vizsgálták meg az oltás után kialakuló védettséget, és azt tapasztalták, hogy a vakcina 95,6 százalékos hatékonysággal véd a megbetegedés ellen.

A kutatás eredményeiről csütörtökön számolt be a Pfizer és a BioNTech. A klinikai vizsgálatokban résztvevők többségénél nagyjából 11 hónap telt el a második és a harmadik oltás felvétele között. A vizsgált időszakban mindössze 5 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést azok közül, akik megkapták a booster vakcinát, a placebós csoportban viszont 109 fertőzöttet találtak.

A vizsgálatot a delta variáns terjedésének idejében végezték, így a szakértők szerint az is bizonyított, hogy ez ellen is véd a Pfizer-oltás. A kutatás eredményeit hamarosan benyújtják az amerikai és az európai gyógyszerfelügyelethez is.

A cég korábban felhívta arra a figyelmet, hogy az oltások hatásossága idővel csökken. Egy tanulmány szerint a kezdeti 96 százalékos hatásosság a második dózis felvétele után négy hónappal 84 százalékra esik vissza.

Vita a harmadik oltásról

A booster oltásokat illetően nincs egyetértés a nemzetközi tudományos közéletben. Bár a hatásosságukat a mainstream nem kérdőjelezi meg, sokan úgy vélik, hogy a fejlett országok lakosságának harmadszori átoltása helyett a rendelkezésre álló dózisokat a harmadik világban kéne felhasználni, első és második oltásként.

Lynne Sladky/AP Photo
Koronavírus elleni booster vakcina jobbról, influenza elleni oltás balról Dr. Lillian Abbo karjaiban. A kép Miamiban készültLynne Sladky/AP Photo

A vírus terjedése ugyanis minden egyes új fertőzésnél a mutáció kockázatát hordozza magában, és az alacsony átoltottsággal rendelkező országokban a sok fertőzéssel nő egy új mutáció felbukkanásának valószínűsége. Esetleg egy olyan variáns is megjelenhet, amellyel szemben jóval kevésbé hatékonyak a vakcinák, ez pedig komoly problémát okozhatna a magas átoltottsággal rendelkező országokban is.

Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet a jövő év elejéig moratóriumot kért a harmadik oltásokra. A WHO főigazgatója épp Budapesten erősítette meg ezt a kérést a nagy nyilvánosság előtt.

Magyarország élen jár az emlékeztető oltások terén

Ezzel a gondolkodással szemben áll az az érvelés, miszerint az Európában sokszor már kilenc-tíz hónapja beoltott egészségügyi dolgozóknak és idős, sebezhető embereknek igenis szükségük van az emlékeztető oltásra az életük védelme érdekében. Sok uniós tagállam ősszel lehetővé is tette a harmadik dózis felvételét a legsebezhetőbb csoportok számára.

Magyarország ennél is korábban, már augusztus elején elérhetővé tette a harmadik oltást, ráadásul nem csak egyes társadalmi csoportok, hanem mindenki számára. Mivel az orosz, és főleg a kínai vakcinákkal szemben jóval alacsonyabb a bizalom, és ráadásul nagyjából félmillió idős embert a Sinopharm vakcinájával oltottak be, amelynek hatásossága 60 év felett nem bizonyított, sokan jelentkeztek a booster vakcinára.

Mára már nagyjából 1 millió 50 ezer ember kapta meg a harmadik oltását Magyarországon - a lakosság több mint 10 százaléka háromszorosan oltott hazánkban, miközben Afrikában még az első vakcináját is csak az emberek 7,8 százaléka kapta meg.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

WHO: 11 milliárd adag vakcinára lenne szükség

A WHO felfüggesztette a Szputnyik V engedélyeztetését gyártási gondok miatt

Kulka Jánost választották a nemzet színészének