Kiterjedt hírszerzőszolgálat Dél-Koreában, kábítószer- és fegyverkereskedelemből bevételt szerző vezetőség - meredek dolgokat állít Kim Kuk Szong álnéven a férfi, aki 7 éve menekült el Észak-Koreából.
HIRDETÉSTitokban egy terrorista egységgel akarták megölni Hwang Jang-Yop, volt befolyásos észak-koreai tisztségviselőt, a rendszer egyik legnagyobb bírálóját, kiterjedt kémhálózatot működtetnek Dél-Koreában, kristálymetet állítottak elő és adtak el, illegális fegyverkereskedelemben vesznek részt - állítja a BBC-nek adott exkluzív interjúban férfi, aki 30 éven dolgozott az észak-korai hírszerzésnek.
A brit közmédiának Kim Kuk Szong álnéven nyilatkozó férfi magát a legvörösebb vörösként jellemezte, de hiába szolgálta hűségesen a rendszert, mikor Kim Dzsong Un 2013-ban kivégeztette saját nagybátyját, Csang Szong Teket, rájött, hogy el kell szöknie családjával, ha életben akar maradni. 2014 óta él Dél-Koreában, és dolgozik az ottani hírszerzésnek.
A volt dandártábornok több olyan gyilkossági kísérletről és katonai támadásról állítja, hogy Phenjan állt mögötte, melyekről az észak-koreai vezetés következetesen tagadja, hogy köze lett volna hozzá.
A BBC hangsúlyozta hogy, bár nem tudják független forrásból ellenőrizni a férfi állításainak igazságtartalmát, de személyazonosságára vonatkozóan találtak megerősítő bizonyítékokat.
A rendszer fő bírálóját nem sikerült megöletniük
2009 májusában arra kapott parancsot, hogy hozzanak létre egy "terrorista akciócsoportot", hogy meggyilkolják titokban Hwang Jang-yopot. A volt befolyásos észak-koreai tisztségviselő 1997-ben besétált a pekingi dél-koreai követségre, ahol politikai menedéket kért. Hwang Jang-yop a valaha volt legmagasabb tisztségű észak-koreai vezető, aki megszökött, ő volt az ország dzsucse-ideológiájának egyik fő alkotója. Dél-Koreában élve viszont ő lett a rendszer egyik leghangosabb kritikusa. Ezért lett volna annyira fontos a meggyilkolása: a Kim-család bosszút akart.
Az akció azonban kudarcba fulladt, két észak-koreai még most is tölti a gyilkossági kísérletért kapott 10 éves börtönbüntetését. Phenjan tagadta, hogy bármi köze lett volna az akcióhoz. Hwang még abban az évben meghalt, szívroham vitte el, miközben fürdőt vett. A dél-koreai hatóságok azzal zárták a halála után indított nyomozást, hogy kizárták az idegenkezűséget.
Soha el nem ismert katonai akciók
2010. március 26-án a Sárga-tengeren elsüllyedt a dél-koreai haditengerészet kötelékébe tartozó Cshonan korvett. A hadihajó fedélzetén 104 tengerész volt, 46-an életüket vesztették. Az első jelentések szerint ismeretlen eredetű robbanás történt a hajón, a katonai hírszerzés későbbi közlése már egy észak-koreai tengeralattjáróról indított torpedót valószínűsített. Phenjan tagadta, hogy bármi köze lenne a hadihajó katasztrófájához. Annak ellenére, hogy kevesebb mint két hónappal a Cshonan elsüllyedése után egy nemzetközi vizsgálóbizottság is arra következtetésre jutott, hogy a tragédiát egy észak-koreai torpedó okozta.
2010. november 23-án észak-koreai katonák ágyútűz alá vették a Jonphjong-szigetet, a dél-koreai hadsereg egyik támaszpontját, melyet magának követel Phenjan. Két katona és két civil vesztette életét a támadásban.
A BBC-nek most az egykori hírszerző tábornok azt mondta, hogy bár ők nem vettek részt közvetlenül ezekben az akciókban, de a tisztek előtt nyílt titok volt, és büszkeséggel kezelték. Hozzátette, hogy ezek mind olyan műveletek, melyek nem történhettek meg a felső vezetés tudta nélkül
Droglabor és illegális fegyverkereskedelem
Kim Kuk Szong szerint az észak-koreai vezetés mindig kétségbeesetten kereste az eszközeit annak, hogy a lehető legtöbb keményvalutára tegyen szert: laboratóriumban kábítószert állíttat elő külföldi értékesítés céljára. Kim elmondása szerint őt bízták meg a feladattal még a kilencvenes években, hogy teremtsen elő "forradalmi pénzalapokat". Három külföldit vitt az országba, akiknek a segítségével felépített egy kristálymetet (metamfetamint) gyártó bázist, melynek termékeit dollárért értékesítette.
A rezsim másik bevételi forrása, hogy illegálisan fegyvert ad el különböző közel-keleti és afrikai országoknak, például Iránnak. A vevők közt szerepelnek olyan országok is, ahol évek óta polgárháború dúl, például Szíria, Mianmar, Líbia és Szudán.
Kémhálózat és hackerhadsereg
A dandártábornok feladatai közé tartozott a Dél-Koreával szembeni stratégia kidolgozása, a cél a "politikai alávetés volt". Ehhez pedig arra volt szükségük, hogy legyenek szemeik és füleik a kérdéses területen. Kim Kuk Szong azt mondta, hogy számos esetben irányított kémeket Dél-Koreába, akiknek a küldetését azonban nem részletezte. Állítása szerint az észak-koreai kémek aktív szerepet játszanak különféle civil szervezetekben és fontos intézményekben is Dél-Koreában.
Kim elmondása alapján Phenjan a nyolcvanas évek óta folyamatosan fejleszti kibernetikai hadseregét, ami a világon bárhol képes lecsapni. A BBC-nek korábban nyilatkozó Kim Heung-Kwang professzor hatezer kiképzett katonai hackerről beszélt. Brit védelmi szakértők szerint a Lazarus Group néven ismert észak-koreai csoport állt a brit egészségügyi rendszer elleni 2017-es támadás mögött, és ők hackelték meg 2014-ben a Sony Picturest is. Ennek állítólagos oka a diktátor haragja volt a filmvállalat 'Interjú' című komédiája miatt, amiben az ő meggyilkolása volt a téma.
Kim azt mondta, hogy a szervezeten belül "414 Liaison Office (összekötő hivatal)" néven ismertek az ezzel a területtel foglalkozók, és ők egymást közt csak Kim Dzsong Il információs központjának hívták.
A dandártábornok arra a kérdésre, hogy miért vállalta az interjút, azt válaszolta: mostanra ez maradt az egyetlen, amit kötelességből meg kell tennie. "Mostantól aktívabban dolgozom azon, hogy északi honfitársaim egyszer kiszabaduljanak a diktatúra szorításából" - fogalmazott. Bár azt is hozzátette, hogy a stratégia, amit kidolgoztak megy tovább, és hogy "tudniuk kell, hogy Észak-Korea nem változott 0.01%-nyit sem".