Az egyik leggazdagabb cseh, a dollármilliárdos Andrej Babiš nyugdíjemeléssel kedveskedett legtömegesebb választói bázisának. Már arra is készen áll, hogy a czexitet szorgalmazó szélsőjobbal paktáljon le.
HIRDETÉSNem kockáztat a cseh miniszterelnök: minden tőle telhetőt megtesz újraválasztásáért. Néhány nappal a választások előtt pártja vezet a közvélemény-kutatások szerint, de az ANO egyedül képtelen lesz kormányt alakítani, eddigi koalíciós partnerei pedig a parlamenti bennmaradásért küzdenek. Babiš – Orbán receptjével – az ország nemzeti érdekeinek megvédésével kampányol, és most már akár az uniós kilépés népszavazással történő eldöntését szorgalmazó szélsőjobbal is lepaktálna. Egy dolog valószínű: a választások után nem várható a Prága és Moszkva, illetve Peking közötti elhidegült kapcsolatok gyors javulása.
Andrej Babišnak – legalábbis néhány hónapig – nincs oka aggodalomra. Miloš Zeman államfő ugyanis már jóval az október 8-án és 9-én megtartandó cseh parlamenti választások előtt beharangozta, hogy ismét Babišt nevezi ki miniszterelnöknek, amennyiben pártja, az ANO a legtöbb szavazatot kapja
Ez szinte biztosra vehető, mivel a kormányfő esélyes kihívói két- és hárompárti koalíciót alkotnak. Így Babiš a választások után hónapokig hatalmon maradhat még akkor is, ha nem sikerül kormánytöbbséget kialakítania. Nagy valószínűséggel ugyanis – Németországhoz hasonlóan – hosszú ideig fognak elhúzódni a koalíciós tárgyalások
A jelenleg kisebbségben kormányzó ANO – a Politico mérése szerint – vezet, és néhány nappal a választások előtt 26 százalékon áll. Ez csaknem 4 százalékkal kisebb támogatottság, mint amit a 2017-es választásokon tudott felmutatni.
Két koalíciós partnere, a szociáldemokraták (ČSSD) és a kommunisták (KSČM) azonban az 5 százalékos bejutási küszöb peremén táncolnak. Velük aligha fog létrejönni a parlamenti többség.
Az ANO-t a közvélemény-kutatások szerint most 21 százalékkal az ellenzéki cseh Együtt, a SPOLU követi 21, majd a Kalózpárt/Polgármesterek és Függetlenek szövetsége 19 százalékkal.
A biztos negyedik helyen az euroszkeptikus szélsőjobb, az SPD áll 11 százalékos támogatottsággal.
Az ANO legfőbb kihívója egy balközép és egy másik jobbközép koalíció.
Babiš: amíg én vagyok a kormányfő, nem fogadunk be bevándorlót
A pozsonyi születésű, nemzeti hovatartozását tekintve szlovák származású, tehetős üzletember, Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal a fogadalommal indította el populista ANO pártja újraválasztási kampányát, hogy távol tartja a migránsokat, és meghiúsítja a nemzeti hatáskörök átadását Brüsszelnek.
Csehország szinte egyáltalán nem fogadott be migránsokat, amikor 2015-ben a menedékkérők hulláma végig söpört a kontinensen. Magyar partnerét, Orbán Viktort visszhangozva Babiš is ellenállt a migránsok befogadásának, és ez a nyilvánossághoz intézett üzeneteinek fontos részét képezi.
„Ez az utolsó esély, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket, az életszínvonalunkat, a kultúránkat” – mondta Babiš, aki 67. születésnapján, az északi Ústí nad Labemben indította kampányát.
Azt mondta: az ellenzék átadná a nemzeti szuverenitást Brüsszelnek, miközben felbontaná a Szlovákiával, Magyarországgal és Lengyelországgal létrehozott visegrádi szövetséget. Ezt Babiš annak ellenére magasztalta, hogy Magyarország és Lengyelország gyakran kerül összetűzésbe az európai intézményekkel.
„Amíg én vagyok a miniszterelnök, egyetlen illegális bevándorlót sem fogadunk be” – hangoztatta, és arra emlékeztetett, hogy már korábban is ellenállt a menedékkérők elosztására vonatkozó uniós terveknek.
Babiš megfogadta, hogy nem vezeti be az eurót, megígérte azonban, hogy folytatja a nyugdíjemelést, amivel legtömegesebb választói bázisának a kegyeit próbálja elnyerni.
A Magyarországnál 1 millióval népesebb, 10,7 millió lakosú Csehországban – az unión belül – a harmadik legmagasabb az egy lakosra jutó koronavírus okozta halálozási arány, és a világon is legmagasabbak közé tartozik. Eddig több mint 30 400 halálesetet regisztráltak, nem sokkal többet, mint Magyarországon, amely vezeti a gyászos listát.
Az ellenzék a járványhelyzet gyatra kezelésével vádolta Babišt. Tavasszal, amikor a járvány következtében megteltek a kórházak, ez kimondottan kedvezett a megítélésüknek.
A közvélemény-kutatások szerint az ellenzék akkor vezetett, támogatottsága azonban azóta hanyatlott.
Az ellenzék azzal vádolta Babišt, hogy miniszterelnökként és az Agrofert vegyipari, mezőgazdasági és médiabirodalom alapítójaként összeférhetetlenség áll fenn.
HIRDETÉSAz Európai Parlament júniusban nagy többséggel elfogadott határozatában arra szólította fel az Európai Bizottságot és a cseh hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a cseh kormányfő politikai és vállalkozói tevékenysége közötti összeférhetetlenség miatt.
„Ennek feloldása érdekében három dolgot tehet a cseh miniszterelnök. Lemondhat kormányfői posztjáról. Eladhatja cégét, vagy felhagyhat az uniós források elfogadásával. Ha egyik opciót sem választja, akkor vagy le kell állítanunk a pénz kifizetését a Cseh Köztársaságnak, vagy a többi állam- és kormányfőnek nem kell őt odaengednie a tárgyalóasztalhoz” – mondta akkor Daniel Freund, a Zöldek EP-képviselője.
A cseh Donald Trumpnak nevezett, az ország leggazdagabbjai között számon tartott Babiš – akinek a vagyonát 3,4 milliárd dollárra (1050 milliárd forintra) becsülik – a cégeit vagyonkezelői alapokba helyezte át. Ezzel – szerinte – megfelel a törvényi elvárásoknak. Az uniós támogatással kapcsolatos, elhúzódó csalási nyomozás ügyében tagadta, hogy bármi rosszat tett volna.
Időközben a Pandora-papírokból kiderült: Andrej Babiš nem vallotta be, hogy egy offshore befektetési vállalat két villát vásárolt számára Dél-Franciaországban mintegy 14 millió euró értékben.
Babiš kormányát segíti a gazdasági fellendülés. A pénzügyminisztérium 3,2%-os gazdasági növekedést prognosztizál az idei évre – sokkal alacsonyabbat a magyarnál.
HIRDETÉSA cseh kormány csökkentette a jövedelemadókat ugyanakkor emelte a közszféra béreit és nyugdíjakat. Mindez a világjárvány hatásaival együtt közrejátszott abban, hogy az idei évre várt költségvetési hiány rekord magas 7,7 százalékra rúgjon. A közgazdászok ezt meggondolatlanságnak nevezték.
Orbán elment kampányolni, a csehek nem fogadták kedvesen
„Szégyen!” – ezt skandálták a demonstrálók a minap Prágában az autóval érkező magyar miniszterelnök felé. Orbán Viktor a többi között azért utazott Csehországba, hogy szövetségese mellett kampányoljon. A látogatás nem marad a legszebb emlékeiben.
Sajtótájékoztatójukról biztos, ami biztos alapon kitiltották a kritikus hangvételű francia Le Monde napilap, a német Die Zeit hetilap, a brit The Guardian napilap, illetve a cseh Seznam Zprávy hírportál újságíróját, amint arról Jean-Baptiste Chastand, a Le Monde közép-európai tudósítója is beszámolt.
Ústí nad Labemban, a sajtótájékoztatónak helyt adó színház előtt is demonstrálók jelentek meg. „Diktátorok találkozója”, illetve „Európa és az euró a jövő. Nem Babiš!” – üzenték a Deník N szerint.
Andrej Babiš ebben a német határ közelében levő választókerületben indul a választáson, hogy közvetlenül megmérkőzzön a legesélyesebbnek tartott kihívójával, a Kalózpárt szintén ebben a körzetben induló elnökével, a rasztahajú Ivan Bartošsal.
HIRDETÉSOrbán a látogatása során ide is elkísérte Babišt; a város feletti várkastélynál, ahol ebédeltek, az érkezésükkor szintén tüntetők fogadták őket. A szivárványos zászlókat tartó demonstrálók itt azt kiabálták Orbánnak, hogy „Putinova děvka”, azaz „Putyin kurvája”.
A fő kampánytéma az illegális migráció volt. Babiš ezért is hívta meg a kampányeseményére a kérdés avatott szakértőjét, Orbán Viktort.
A hivatalos miniszterelnöki találkozót a cseh miniszterelnöki hivatal szervezte, de az leginkább Babiš és az ANO választási kampányának része volt adófizetők pénzéből – idézte a cseh lapokat az Azonnali.
A téma iránt a leginkább a szélsőjobboldali, EU- és NATO-ellenes, egyébként Tokióban született politikus, Tomio Okamura által vezetett SPD hívei a leginkább fogékonyak.
Cseh politológusok szerint Babiš pont az SPD szavazóit szeretné az utolsó pillanatban átcsábítani azzal, hogy a migráció hozzáértőjének, Orbán Viktornak a társaságában erősítse meg: országa nem kér a bevándorlókból.
HIRDETÉSA „czexittel” kampányoló SPD akár királycsináló is lehet
Népszavazást követel Csehország uniós tagságáról a szélsőjobboldali mozgalom elnöke. Pártja, az SPD királycsinálóként szerepet játszhat az új cseh kormány megalakításában. Ennek fejében azonban azt követelné a kabinettől, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszen elő, amely engedélyezi az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazást – jelentette be a minap Tomio Okamura.
Babiš az ördöggel is szövetkezne hatalma megtartása érdekében. Az általa vezetett ANO előreláthatóan nyer, kérdéses azonban, hogy jelenlegi szövetségesei bejutnak-e egyáltalán a parlamentbe. Az ellenzékből senki sem hajlandó koalícióra lépni vele politikai és üzleti ambícióinak az összeférhetetlensége okán.
Így akár Okamura Európa- és NATO-ellenes pártja, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) partnerré válhat a tárgyalásokon. Az ANO ezt most már nem zárja ki, holott a nyáron még elutasították az együttműködést.
Okamura édesanyja, Helena Okamura (Holíková) Morvaországban született, majd 1966-ban költözött Japánba, miután házasságot kötött Okamura félig japán, félig koreai apjával, Okamura Macuval. Tomio élete első tíz évét Japánban töltötte, mielőtt édesanyja vele és két fivérével visszatért Csehszlovákiába. Gyermekkorának egy részében egy gyermekotthonba kényszerült, ahol gyakran zaklatták. Tomio emiatt 22 éves koráig dadogott.
A fiatalon hulladékgyűjtéssel és pattogatott kukorica árusításával is foglalkozó Tomio Okamura huszonévesen vállalkozásokba fogott, és könyveket írt. A cseh álom című kötete 2010-ben bekerült az ország tíz legnépszerűbb kiadványai közé.
HIRDETÉS
Két évvel később már a közvetlen demokrácia szószólójaként a cseh szenátusi választásokon indult független jelöltként, 2013-ban pedig elnökjelöltségét több mint hatvanezren támogatták aláírásukkal. Ennek azonban alig több mint a felét hitelesítette a választási bizottság, ami végül kevésnek bizonyult ahhoz, hogy Tomio Okamurából cseh államfő legyen.
Pártja, az SPD évek óta sürgeti az Európai Unióból való kilépést és az erről szóló népszavazást.
A CVVM ügynökség júliusi közvélemény-kutatása szerint egyébként a csehek csaknem kétharmada, 66 százaléka támogatja az uniós tagságot, míg 28 százaléka szerint az országnak nincs helye az unióban.
A népszavazási törvény elfogadására tett korábbi kísérletek megrekedtek a parlamentben, de Okamura esetleges hatalomra kerülése után újra napirendre tűzhetik a kérdést – jóllehet jelentős akadályok állnak az útjában.
A népszavazásról szóló bármilyen törvényjavaslat – a cseh alkotmánnyal összhangban – háromötödös többséget igényel a parlament mindkét házában. Ezt szinte képtelenség elérni, mivel az EU-párti ellenzék van többségben a felsőházban, a szenátusban.
HIRDETÉSAz ellenzéki tömbök
A Kalózpárt, illetve a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) választási szövetsége februárban még fölényesen vezetett a közvélemény-kutatásokban.
A Kalózpártot a fiatal, városlakó liberálisok pártjának tekintik, de nem koppintották le a svéd modellt. Ivan Bartoš, a párt vezetője a tömörülést maradéktalanul demokratikusnak, liberálisnak és racionálisnak nevezte, amelynek alapjait a részvétel és az átláthatóság képezi.
Ha elromlik a mosógép, de nincs pénz szerelőre, ezért a bajba jutott hitelt kénytelen felvenni, mert az alapvető dolgokra sincs elegendő megtakarítása – ez annak a tünete, hogy valami nincs rendben az országgal – nyilatkozta még korábban a Political Critique-nek.
Bartoš szerint nem állítható, hogy Csehországban nélkülöznének az emberek, viszont alacsonyak a bérek, és az embereknek kevés a megtakarítása, miközben tízezreket erőszakkal lakoltatnak ki.
A remekül harmonikázó pártelnök azt mondja: a progresszív politizálás ott kezdődik, hogy az alapvető létbiztonságot kell garantálni az embereknek, hogy meg kell haladni a piramis legalsó szintjeit.
HIRDETÉSA STAN ezzel szemben főként a kisebb városokban élő szavazókból meríti támogatását, és a Kalózok mérsékeltebb generációs ellenpólusa. A koalíció az ANO egyik fő kihívója, támogatottságuk azonban azok után lanyhult, hogy Babiš azzal vádolta őket: menekültek befogadására akarják kényszeríteni a cseheket. A Kalózpárt ugyan álságosnak minősítette az állítást, de vesztettek szavazókat.
A cseh Együtt (SPOLU) a Polgári Demokrata Párt (ODS), egy kisebb jobbközép párt, a TOP 09 és a Kereszténydemokraták (KDU-ČSL) szövetsége. A három párt közül az ODS a legerősebb, és a Szociáldemokrata Párttal (ČSSD) együtt a kilencvenes évek óta a cseh politika egyik alappillére. A párt az elmúlt nyolc évet azzal vesztegette el, hogy kiheverje a 2013-as választásokon elszenvedett megsemmisítő vereséget. Erre azt követően került sor, hogy egy korrupciós botrány miatt megbukott az ODS akkori vezetője, a Petr Nečas által vezetett kormány.
Most a párt Petr Fiala, egy volt egyetemi oktató és a SPOLU miniszterelnök-jelöltje vezetésével kísérel meg visszatérni a cseh politika csúcsára.
Vajon Prága hátat fordít Oroszországnak és Kínának?
A Cseh Köztársaság Kínához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatai a jelek szerint vagy status quo állapotban maradnak, vagy jelentősen romlanak az októberi általános választások után. Az elmúlt tizenkét hónapban szinte mélypontra süllyedt kapcsolatok javulására nem sok kilátás van – véli az Euronews angol nyelvű portálja.
Sok múlik a következő koalíciós kormány összetételén, amit egyre nehezebb megjósolni.
HIRDETÉSElnöki győzelme után, 2013-ban Miloš Zeman lett a keleti nyitás leghangosabb szószólója. A politikai spektrum minden szegmensében talált némi támogatásra.
Két évvel később, 2015-ben Zeman azzal kérkedett, hogy a Cseh Köztársaság lehet Kína „kapuja” Európába. Ezt akkor mondta ki, amikor Pekingben az egyetlen európai államfőként részt vett a második világháború végét ünneplő katonai parádén.
Ugyanebben az időszakban Zeman egyike volt azon kevés európai politikusoknak, aki egy hasonló ünnepélyes eseményre látogatott Moszkvába, ahol Putyinnal a kapcsolatok megújításáról tárgyalt. Zeman korábban védelmébe vette a Krím Oroszország általi annektálását.
A Kínából ígért milliárdos befektetések soha nem valósultak meg. A becslések szerint mintegy 1 milliárd euró értékben áramlott kínai tőke a Cseh Köztársaságba, ami elenyésző összeg ahhoz a több milliárdhoz képest, amit Kína Magyarországra juttatott.
Az orosz és kínai nyitás soha nem volt hivatalos cseh politika prioritása. A 2018-ban hivatalba lépett, az ANO vezette koalíciós kormány fenntartásokkal kezelte az elképzelést.
HIRDETÉSA kínai töréspont tavaly nyáron következett be, amikor Miloš Vystrcil, a cseh szenátus elnöke a Peking által el nem ismert Tajvanra utazott. A kínai külügyminiszter dühösen reagált, és büntetéssel fenyegette meg a Cseh Köztársaságot, ami csak fokozta a Kína-ellenességet.
A lavírozó koalíciós kormány a jelek szerint a nyugatbarát oldalra állt, amikor 2021 februárjában kizárt egy kínai állami céget a dukovany-i atomerőmű tervezett 7,5 milliárd eurós bővítésére kiírt pályázatból, bár egy orosz cég továbbra is részt vehet benne.
A cseh kormány eközben fokozta Tajvannal való kapcsolatait, és júliusban jelképes mennyiségű Covid-19 vakcinát adományozott a vitatott helyzetű szigetnek.
A kapcsolatok idén áprilisban jelentősen megromlottak, amikor Babiš miniszterelnök két orosz hírszerző ügynököt vádolt meg azzal, hogy ők álltak a 2014-ben egy délkelet-csehországi lőszerraktárban történt súlyos robbanások mögött. A cseh hírszerzés szerint ugyanez a páros hajtotta végre Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerző tiszt és lánya 2018-as megmérgezését Nagy-Britanniában.
A cseh vádat mindkét ország diplomatáinak kölcsönös kiutasítása és Moszkva megtorlásra való figyelmeztetése követte.
HIRDETÉSA történtek tükrében aligha várható pozitív változás Prága és Moszkva, illetve Peking kapcsolatában – mondta a prágai Nemzetközi Ügyek Társaságának munkatársa.
„A szélsőséges politikai pártok kivételével az általános hangulat óvatos” – tette hozzá Ivana Karaskova.
Ha az ANO képes lesz kormányt alakítani, talán más kisebb pártok támogatásával, akkor az Oroszországgal és Kínával való kapcsolatok a jelenlegi állapotukban maradnak – mondta a New York Egyetem prágai kampuszának igazgatója.
Viszont ha a két új ellenzéki koalíció próbálkozik a kormányalakítással, Csehország sokkal keményebb álláspontot képviselne Kínával és Oroszországgal szemben – mondta Jiri Pehe politikai elemző.
Bár a SPOLU és a Kalózpárt/Polgármesterek és Függetlenek koalíciója között a belpolitikában tapintható a különbség, a két tömörülés határozottan kiállt a kínai és az orosz befolyás ellen az országban, és mindketten liberális, nyugati irányba mutató külpolitikát támogatnak.
HIRDETÉSA cseh szenátus Tajvanra látogató elnöke a SPOLU legerősebb pártjának, az ODS-nek egyik vezető tagja. Zdeněk Hřib, a Kalózpárt tagja nyíltan Peking- és Moszkva-ellenes politikát folytat, amióta 2018-ban Prága polgármestere lett. A többi között cseh főváros Peking közötti testvérvárosi kapcsolatot Tajvan fővárosára, Tajpejre cserélte.
Zeman a következő, 2023-as elnökválasztásig hivatalban marad – jegyezte meg, az olomouci Palacký Egyetem programigazgatója.
„Bár nem kormányfő, Zeman nagyon befolyásos” – tette hozzá Richard Q. Turcsányi.
És az is biztos, hogy Oroszország és Kína rajongója marad.
A következő cseh kormány egyik legfontosabb feladata talán az lesz, hogy sorrendbe állítsa az ország külpolitikai prioritásait.
HIRDETÉS„Az elnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter és más szereplők közötti külpolitikai eltérés káros” – állapította meg a Kalózpárt/Polgármesterek és Függetlenek szövetsége.