Havi 200 eurós segély, lakhatás, pszichológiai segítség, nyelvtanfolyam és képzés - ezt biztosítja a Kabulból légi úton kimenekített afgánoknak a francia állam, míg menedékkérelmüket el nem bírálják.
HIRDETÉSAz augusztus végi afganisztáni mentőakcióban Magyarország összesen 337 afgán állampolgárt, köztük 127 gyermeket evakuált. Mindannyiukat a volt röszkei és tompai tranzitzónába vitték, ahol drótkerítés mögött, mobilkonténerekben helyezték el őket. Később a balssagyarmati menekülttáborba kerültek, ahol saját bevallásuk szerint akár 13-an is alszanak egyetlen szobában. Mivel a magyar hatóságok nem kezelik őket menekültként, sőt, a jogellenesen itt-tartózkodókra vonatkozó idegenrendészeti eljárásban vizsgálják eseteiket, a 10 napos karanténidőszak letelte után születhet döntés arról, hogy mi legyen további sorsuk, kaphatnak-e például méltányossági alapon tartózkodási engedélyt. Bár a belügyminiszternek volna arra lehetősége, hogy menekültként ismerje el őket, Pintér Sándor ezzel a jogával nem élt.
A Magyarországra menekített afgánok három hónapig kapnak szállást és napi háromszori étkezést a magyar állam költségére, kiskorú gyerekeknek, a szoptatós és várandós anyáknak napi ötszöri étkezéssel. Személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközöket vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulást és ruházatot is kapnak. Egészségügyi ellátás 18 hónapig jár nekik az állam költségére. Mindezért cserébe kötelesek a befogadó intézmény rendjét megtartani, a környezetet tisztán tartani, a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek – beleértve a védőoltásokat is – magukat alávetni. Pszichológiai segítségnyújtásról nem szól a rendelet.
Az Euronews annak próbált utánajárni, hogy más országokban is ilyen körülmények közé kerültek-e az Afganisztánból kimenekítettek. Cikksorozatban vizsgáljuk meg, másutt hogyan és mint fogadták az érkezőket, milyen jogaik vannak, milyen segítséget biztosítanak nekik. Elsőként Franciaországot mutatjuk be.
Egymás után jelentkeztek be a kisebb-nagyobb városok, hogy náluk helyezzék el őket
Franciaország 2600 afgán és 100 francia állampolgárt evakuált Kabulból a tálib hatalomátvétel után. Abban a pillanatban, hogy a kimenekített afgánok francia földre léptek, azonnal egy ideiglenes, 15 napra szóló vízumot kaptak a hatóságoktól, majd megkezdték a koronavírus miatti, tíznapos kötelező karanténjukat.
Az érkezőket elsősorban Strasbourg, Lille, Orléans, Párizs, Lyon nagyvárosaiba irányították. Nem túlzás azt mondani, hogy a városok polgármesterei egyenesen tülekedtek azért, hogy befogadhassák őket: az Île-de-France fővárosi régiójában lévő nyolc város mellett 15-20 másik közösség is felajánlotta, hogy elszállásolja az érkezőket, írja a L'express, majd idézi az egyik érintett polgármestert is. "Boldog vagyok, hogy ebben a drámai helyzetben szolidaritásról tehettünk tanúbizonyságot" - mondta beszámolójuk szerint Strasbourg zöld polgármestere, Jeanne Barseghian.
És nem ő volt az egyetlen, aki így érezte. A lap szerint főleg zöld és baloldali polgármesterek jelentkeztek önkéntesen, hogy városukba befogadhassák a tálibok elől menekülteket. Pedig azon kívül, hogy a városoknak szállást kell biztosítani, az afgánok befogadása más költségekkel is jár rájuk nézve: míg az országba érkezésük utáni első 15 napban az állam feladata az ellátásuk, elszállásolásuk, pszichológiai szakszolgálat és adminisztratív munkatársak biztosítása, ez idő letelte után viszont a városok azok, akik a szállást, a munkát, a nyelvtanfolyamot és más, felmerülő költségeket rendezik.
Traumatizált emberekről van szó, természetes a pszichológus jelenléte
A franciák kiemelt figyelmet fordítanak rá, hogy az evakuálás után hozzájuk érkezőknek megfelelő pszichológiai támogatást nyújtsanak az első pillanattól kezdve, melyet az állam áll. "A Franciaországba érkezésükkel egy stresszes állapotba kerülnek, legyen szó hazatérésről az anyaországba vagy egy idegen, külföldi országba történő belépésről" - magyarázta Fabrice Viel pszichológus a France Bleue-nek.
"Arra van szükségük, hogy biztonságban érezzék magukat és hogy uralják, mi történik velük, körülöttük. Mindannyian sokat vesztettek. Sokszor olyan érzésük van, hogy cserbenhagyták a családjukat, barátaikat és emiatt erős bűntudatot éreznek. Mindez akkor, amikor egyébként is nagy stressznek vannak kitéve és amikor bizonytalanság van körülöttük. Miközben sok gyakorlati teendőre kéne koncentrálniuk (hivatalos ügyintézés egy idegen országban, oltás, stb) még egy olyan helyet is keresniük kéne, ahol végre békés körülmények között lehetnek, miután egyesek közülük súlyos traumákat éltek át. - magyarázta a szakember, aki az elsők között sietett az Afganisztánból jövők segítségére.
Viel szerint többen annyira rossz mentális állapotban vannak köztük, hogy már az ideérkezésük előtti, elsődleges vizsgálatnál kiszúrták a katonai orvosok, és jelezték nekik is, hogy mihamarabb megvizsgálják őket. "A munkánk lényege, hogy értékeljük, milyen egészségi állapotban vannak és a megelőzésre koncentráljunk ott, ahol a szimptómák jól láthatók. Egyesek közülük súlyos traumákat éltek át."
Azonnal beadhatják a menedékkérelmüket
De mi történt és történik velük azután, hogy megérkeztek? "Először mindegyikükre tíz napos karantén várt a koronavírus miatt. Nagy többségük az európai kontinensen képzeli el a jövőjét, ehhez az első lépés pedig az, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be Franciaországban. A karantén viszont ezt nagyon megnehezítette, mert a menekültstátuszért való folyamodást a szabályok értelmében legkésőbb az érkezésük utáni ötödik nap végéig be kell adniuk. Hogy ezt a problémát megkönnyítse, a francia bevándorlási hivatal egy speciális, csak számukra fenntartott irodába irányítja őket Párizsban, ahová a normál személyzeten kívül húsz kisegítőt is küldött, hogy gyorsabban haladjanak a kérelmezőkkel, írja a Franceinter.
Az irodában egy rendőrtiszt és a bevándorlási hivatal egyik tisztje foglalkozik az érkezők mindegyikével. Ez utóbbiak ellenőrzik a kérelmezők adminisztratív státuszát, rögzítik a menedékkérelmet és kiállítják azokat a papírokat, mely garantálja számukra, hogy tartózkodásuk legális legyen, míg kérelmük elbírálása tart.
Míg az ügyükben döntés nem születik, lakhatást, havi kétszáz eurós segélyt, illetve kirendelt szociális munkást biztosítanak számukra, aki követi és segíti őket a beilleszkedésben például francia nyelvtanfolyam vagy képzés révén.
Kritizálják az államot, amiért ügyüket gyorsított eljárásban kezeli
Többen kifogásolják, hogy a katonai művelet során Franciaországba hozott afgánok másfajta elbírálásban részesülnek, mint azok, akik korábban jöttek. Sokan vannak, akik már előttük érkeztek és adták le kérelmüket - mégis, várniuk kell.
2021 év eleje óta 7200 afgán menekült érkezett és adta le menedékkérelmét. Mégis, azok akik utolsóként érkeztek valószínűleg gyorsabb elbírálásban részesülnek, mint honfitársaik. "A különleges körülményekre való tekintettel, melyek között érkeztek és az afganisztáni helyzetet figyelembe véve a kérelmeiket rövid időn belül elbírálják - mondta el a Franceinfo-nak Didier Leschi, bevándorlási hivatalnok. A France Terre d'Asile segítő szervezet, mely végigkíséri a menekülteket a folyamatban, szintén elismerte, hogy van különbség a két csoport között. "Tisztán látható, hogy az evakuálás során érkezők körül kivételes mozgósítás van" - mondta Delphine Rouilleault, a szervezet igazgatója - ami nem áll fenn azok esetében, akik más, hagyományosabb úton érkeztek és akik sokszor borzasztó élményeket szereztek, míg ide nem értek."