Harminckilencen haltak meg 1985-ben, miután a brüsszeli Heysel stadionban összecsaptak az olasz és az angol futballhuligánok. Mind a mai napig rettegésben tartják a játékosokat és a szurkolókat egyaránt. Volt, akit hazafiként ünnepeltek, miután megkéselte ellenlábasát.
HIRDETÉSA futballhuliganizmus a hatvanas években terjedt el a szigetországból. Két évtizeddel később már olyan károkat okozott, hogy az akkori Thatcher-kormány „háborús kabinetet” alakított a megfékezésére, de nem járt sikerrel. Azóta a más sportra nemigen jellemző randalírozás sziklaszilárdan vetette meg a lábát minden földrészen.
Hogy pontosan milyen indulatok váltották ki 1985. május 29-én a brüsszeli Heysel stadionban bekövetkezett tragédiát, évtizedekkel később sem tisztázott.
A bajnokcsapatok Európa-kupájának döntője, az akkori nevén BEK-döntő előtt a torinói Juventus és a Liverpool elvakult huligánjai csaptak össze.
Nagyjából egy órával a kezdőrúgás előtt, este 7 körül a britek rátámadtak az olaszokra. A garázdák kezdetben fáklyákat és palackokat dobáltak át egy választóvonalon keresztül, majd amikor elfogyott az alkalmi muníció, köveket szedtek fel az omladozó teraszokról.
A két tábort a „senki földje” választotta el egymástól, a meccs előtt ugyanis láncokkal egy kerítést rögtönöztek a kijelölt szektorok között. Ezt a britek pillanatok alatt áttörték, és az olaszokra támadtak.
A randalírozás oka vitatott: sokan az olaszokat teszik felelőssé az erőszak kiváltásáért, mások ezt megalapozatlannak tartják.
Annyi bizonyos, hogy Juventus szurkolói egy támfal alá menekültek. Az ide szorult emberek összezúzódtak. Végül a fal összeomlott. Aki csak tehette, ott menekült. Sokaknak sikerült, mások azonban meghaltak vagy súlyosan megsérültek.
Harminckilenc halálos áldozata és több mint 600 sérültje volt a flamand nevén Heizeldramának. A 39 áldozat többsége, 32en olasz voltak(köztük két kiskorú). Mellettük négy belga, két francia és egy észak-írországi áldozat volt.
Jóllehet a belga fővárosban ostromállapotot hirdettek, a kormány, az UEFA tisztviselői, Brüsszel polgármestere és a város rendőrsége együttesen – a Juve kifejezett halasztási kérése dacára – úgy döntött, hogy a mérkőzést közrendvédelmi okokból mégis lejátsszák. A döntő lefújása ugyanis újabb zavargásokat robbanthatott volna ki.
Az eredményre csak a rend kedvéért emlékeztetünk: Juventus-Liverpool 1:0. Az egyetlen gólt Platini rúgta büntetőből.
„Jobb döntés” lett volna lefújni a meccset – mondta évekkel később Phil Neal, a Liverpool csapatkapitánya, és nemcsak az eredmény miatt.
Csapattársaival ugyanis csak akkor döbbent rá a tragédia súlyára, amikor egy brüsszeli szállodában felszálltak a repülőtérre induló buszukra. A Juventus hívek tömege zúdította rájuk dühét.
A példa nélküli borzalomért – amit később „az UEFA-versenyek történetének legsötétebb órájaként” jellemeztek – egyértelműen a brit huligánokat tették felelőssé.
Az UEFA határozatlan időre eltiltotta az összes angol futballklubot minden európai szerepléstől. A tilalmat öt évvel később, 1990-ben oldották fel, a Liverpoolnak azonban további egy évig kellett vezekelnie.
A tragikus döntő után hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott a gondatlan szervezés miatt Albert Roosens, a Belga Labdarúgó Szövetség korábbi elnöke, súlyos kötelességszegésért pedig kilenc hónap felfüggesztett börtönre ítélték Johan Mahieu rendőrkapitányt.
A brit rendőrség átfogó nyomozás után állította az elkövetőket bíróság elé. Összesen 34 embert tartóztattak le, és hallgattak ki, 26 huligánt pedig emberöléssel vádoltak meg. Közülük tizennégy liverpooli szurkolót bűnösnek talált a bíróság. Mindegyiküket hat év börtönbüntetésre ítélték.
A heyselinél voltak tragikusabb kimenetelű stadionkatasztrófák, de azok egyikét sem futballhuligánok váltották ki.
A huliganizmus, és gyökerei
A huliganizmus tág értelemben a sporteseményeken a nézők által elkövetett rendbontó, agresszív, és gyakran erőszakos magatartás. Az ellenfél szurkolóinak megfélemlítésére és megtámadására csapatokba verődnek. Ezeket angolul – a bűnbandákra utalva – hol firmsnek (cégeknek) hívják, de meghonosodott nevük az army (sereg), a boys (fiúk), bods (testes), a casuals (alkalmi) és a crew (legénység) is. A verőlegények tehát egyedül nem, csak bandákba verődve kötözködnek a meccs előtt és után a stadion környéki utcákban, vagy a mérkőzés alatt a lelátókon.
HIRDETÉSAz Egyesült Királyságban a huliganizmus szinte kizárólag a focihoz kötődik. A szigetországból indult világhódító útjára a hatvanas években, és mára minden földrészen sziklaszilárdan vetette meg a lábát.
A szigetországban a huliganizmus a hetvenes években tetőzött, amikor Manchester United meccsein a Red Army (Vörös sereg), a Burnley-én a Suicide Squad (Öngyilkos osztag), az Aston Villáén a Villa Hardcore (Keményvonalas Villa), az Arsenalén pedig a Herd (Csorda) randalírozott ijesztő tagságával. Az évtized közepére minden klubhoz tartozott egy-egy cég.
Miután a Manchester United 1974-ben kiesett az első ligából, a Vörös sereg elkeseredésében országszerte kezdett tombolni.
A huliganizmus tömeges elterjedése késztette arra Margaret Thatcher akkori brit miniszterelnököt, hogy „háborús kabinetet” állítson fel a bandatagok megfékezésére.
Miután az utcai harcok gyakorlatilag magát a focit is megbéklyózták, a Vasladyként elhíresült kormányfő szigorú börtönbüntetést követelt a vandál garázdákra. A kormány kezdeményezte: igazolvánnyal azonosítsák szurkolókat, hogy pontosan nyomon követhető legyen, ki utazik a mérkőzésekre, de ez az ötlet sosem valósult meg. A konzervatív kormány számos gyógymódot javasolt, és próbált ki a pályák biztonságosabbá tételére. Ezek mindegyike kudarcot vallott.
HIRDETÉSMaga a huligán kifejezés eredete vitatott, általánosan elfogadott azonban, hogy 1898-ban jelent meg először a londoni rendőrségnek az erőszakos utcai bandákról szóló jelentéseiben. Szinte bizonyosra vehető, hogy az ír Houlihan, Hoolihan vagy Hooligan családnévből származik.
A kifejezést mellesleg az orosz kommunista retorika alkalmazta, átvett jelentésében azonban a csirkefogókat, politikai másként gondolkodókat szidalmazták vele.
A kiváltó okok
A fiatalkori bűnözés és a ritualizált férfi erőszak a futballhuliganizmus közös nevezője – állapította meg Ramón Spaaij, az Amszterdami Egyetem professzora egy még 2006-ban megjelent tanulmányában, amelyben hat nyugat-európai ország „huligánkultúráját” vetette össze.
„A labdarúgáshoz kötődő erőszak számos, az interakcióval, az identitással, a legitimitással és a hatalommal kapcsolatos tényezővel magyarázható.” Paul Gow és Joel Rookwood, a Liverpool Hope Egyetem sporttudósai 2008-ban megjelent tanulmányukban azt is feltételezték, hogy a futballcsapatok iránti erős érzelmi kötődés a szurkolók identitástudatának megerősítését segíti.
Az alkohol, a szabálytalan jegyértékesítés, a szervezők érdektelensége és a rendőrség „gyáva alkalmatlansága” vezetett a heyseli tragédiához – ezt írta egy 1986-ban közzétett tanulmány. Gow és Rookwood azonban két évtizeddel később a brit futballhuligánokkal készített interjúk alapján megállapította, hogy bár néhányan strukturális társadalmi és fiziológiai okokkal magyarázták viselkedésüket (pl. az agresszió erőszakos reakciókat váltott ki), a legtöbb interjúalany mégis azt mondta, hogy a sajtótudósítások és a rendőrségi hozzáállás a huliganizmus kiváltó oka.
HIRDETÉSA huliganizmust politikai tényezők is szíthatják, kivált ha egy válogatott mérkőzésnek politikai felhangja van – mondjuk nem éppen példás kapcsolatokat ápoló nemzetek csapatai állnak egymással szemben.
A megosztó felhangok, a vallási, etnikai és osztálykülönbségek nem kis szerepet játszanak az indulatok elszabadulásában.
Nem várt eredményt kaptak azok a brazil kutatók, akik nyolc évig vizsgálták a futballhuligánok viselkedését a szeszkorlátozás előtt és után. Összesen 1363 incidens elemzése után kiderítették, hogy az alkohol csak elenyésző mértékben váltott ki erőszakos cselekményeket. Sokkal nagyobb szerepe volt a kieséses szakaszoknak, a mindent eldöntő összecsapásoknak, a szoros gólkülönbségnek, nem utolsósorban pedig a nézők kevélységének az agresszív viselkedés kialakulásában. Hónapokkal a vizsgálat kiértékelése után Pernambuco állam törvényhozása úgy döntött, hogy eltörli a stadionok 5 kilométeres körzetében elrendelt szesztilalmat.
Gyakran vérre menő játék
Az angol foci 1985-ben süllyedt a mélypontra, de nem a játék színvonala, hanem a huligánok viselkedése miatt. Abban az évben a másodosztályban játszó Leeds és a Birmingham bandái csaptak össze a mérkőzés előtt, alatt és után. A birminghami St. Andrews stadion romokban hevert a meccs után. Egy leomló fal alatt lelte halálát egy csupán 14 éves szurkoló.
A zágrábi mérkőzés robbantotta ki a jugoszláv háborút – vélik mind a mai napig sokan a hazai Dinamo és a belgrádi Crvena zvezda 1990-es meccséről. A mérkőzés nem a fociról, hanem horvát rosszfiúk, a Bad Blue Boys és az Európában megannyi bűncselekményért körözött későbbi háborús bűnös, Arkan vezette, szerb Delije (Daliák) szó szerint késhegyre menő összecsapásáról maradt emlékezetes. Olajat öntött a tűzre, hogy nem sokkal korábban többpárti választásokat rendeztek Horvátországban, amelyen Franjo Tuđman szakadár HDZ-je nyert. A meccs után annyira elszabadult a pokol, hogy a Dinamo 21 éves csapatkapitánya, Zvonimir Boban egy jól irányzott rúgással leterített egy rendőrt, aki csapata egyik szurkolóját ütlegelte.
HIRDETÉSKét Leeds-szurkolót késeltek halálra Isztambulban egy nappal a 2000-ben megrendezett UEFA-kupa elődöntő előestéjén. A helyi Galatasaray és az angol Leeds United vérmes hívei 21 óra körül a nagyváros főterén, a Taksimon ócsárolták egymást. A török beszámolók szerint a Leeds huligánjai söröspoharakat dobáltak a vendéglátókra, és sértegették a török zászlót. Nyomban a helyszínre érkeztek Galatasaray Éjszakai őrszemei, és a két banda között heves verekedés alakult ki. A 40 éves Kevin Speightot és a 37 éves Christopher Loftust halálra késelték. A rendőrség Ali Umit Demirt és három társát tartóztatta le. Demirt bűnösnek találta a bíróság, és 15 év börtönbüntetésre ítélte. Az isztambuliak azonban hazafiként ünnepelték. Büntetésének csak a töredékét töltötte le.
A futballhuliganizmus Lengyelországot sem kímélte: 2003-ban Wrocławban – gondos szervezés után – összeverekedtek a helyi, a poznańi, a krakkói, a gdyniai és lubini szélsőségesek. Egy ember meghalt, 229-et letartóztattak.
Kuriózumként jegyezzük meg, hogy napjaink sanyargatott országai voltak a főszereplői 2005-ben egy phenjani meccsnek. Észak-Korea játszott Irán ellen, amikor a második félidőben a feldühödött észak-koreai drukkerek üvegekkel és konzervdobozokkal dobálták meg a vendégjátékosokat és a szíriai játékvezetőket.
Bázel szégyene – így emlékeznek a 2006-os svájci idény utolsó meccsére a Basel és a Zürich között. Ez utóbbi csatára az utolsó percben gólt szerzett, mire a Basel huligánjai bevonultak a pályára, hogy személyesen torolják meg a vendégjátékosokon a becsületükön ejtett sérelmet. A stadion másik oldalán a zürichi huligánok sem tétlenkedtek. A rendőrség ugyan a pályán szétválasztotta őket, a harcok azonban az utcán folytatódtak.
A szicíliai derbi a Catania és a Palermo között végzetesnek bizonyult, miután a 40 éves rendőr, Filippo Raciti meghalt. Egy házi készítésű bombát dobtak a járőrautójába, miközben a helyi riválisok bandái összecsaptak egymással a meccs előtt, alatt és után 2007 februárjában. A tragédia után a Serie A fordulóit három hétre felfüggesztették.
HIRDETÉSA 2008-as UEFA-kupa döntő nemcsak a szentpétervári Zenit lenyűgöző győzelme, hanem az ellenfél, a Rangers huligánjainak a stadionon kívüli balhéja miatt maradt emlékezetes. A részeg skótok tomboltak a döntő helyszínének, Manchesternek a központjában: összecsaptak a rendőrökkel, autókat és üzleteket rongáltak meg.
A cseh Sparta és a horvát Dinamo közötti UEFA-kupa-mérkőzés a káoszba torkollott – szintén 2008-ban. A rendőrök 150 horvát huligánt vettek őrizetbe, akik önkívületi állapotban randalíroztak Prága központjában.
És ezek csak kiragadott példái az eltelt évtizedek több ezer, a futballhoz kötődő vandalizmusának.
A magyarok sem lógnak ki a sorból
A kifulladásig lehetne ismételni az Újpest-Fradi (vagy fordítva) örökrangadókat vagy a többi magyar meccset kísérő, gyakran tragikus kimenetelű balhékat.
Súlyos a sérülése annak a 17 éves fiúnak, akit 2010 szeptemberében késeltek meg Újpest-Fradi labdarúgó-mérkőzés előtt – írták akkoriban a hírportálok.
HIRDETÉSA Fradi ultrái 2015-ben a rohamrendőrökkel tűztek össze, akik megpróbálták megakadályozni, hogy a kerítésen átmászva jussanak be a stadionba.
„Surranópályán”, egy kiskapun jutott viszont be késestől a Groupama arénába 2017-ben az a férfi, aki több beszámoló szerint is összecsapott egy rátámadó 50 fős csoporttal. Az összetűzésben hárman is megsérültek, ketten késelés következtében. A harmadik maga a támadó volt, akit szabályosan meglincseltek. Végül lehúzott nadrággal, vérző fejjel végezte a földön, majd kórházba került.
A kiskaput problémakapuknak nevezik, mert arra szolgál, hogy a szkenneres rendszer hibái esetén itt engedjék be azokat, akiknek nem olvasható a kártyája. Egyszóval a rendszer egy fabatkát sem ér.
A Népszabadság 2001-ben a szalagcímekből tallózott: Videoton-szurkolók szétvertek egy kocsmát Magyaratádon. Kispest-szurkolókra lőtt a megtámadott butikos Balatonlellén. Lovas rendőrökkel ütköztek meg a Fradi és az UTE szurkolói az Üllői úton. A Nyíregyházáról hazautazó FTC-szurkolók felgyújtottak egy vasúti kocsit. Egy Vasas-MTK meccsen felhangzott a „már megszokottá” vált zsidózás. Fradi-szurkolók kifosztották a budaörsi Agip-benzinkút üzletét. Az FTC-UTE meccsen a vendégtábor antiszemita transzparensekkel vonult fel. És a legújabb: szúrt sebekkel szállítottak kórházba a hét végén egy verekedő szurkolót.
Az összeállítás címe önmagáért beszél: „Huligánok, szutykok, verőlegények”.
HIRDETÉSAz ilyenek egyike – azonosított fényképe alapján – azokhoz a kopaszokhoz tartozott, akik 2016 februárjában felsorakoztak a Nemzeti Választási Iroda bejárata előtt, hogy meghiúsítsák a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezés elindítását.
A futballhuligánok számára az igazi csemege, amikor a válogatott játszik egy, a szívükhöz nem közel álló csapattal.
„Mi vagyunk Mátyás király fekete serege” – idézte a Maszol.ro portál 2013-ban a debreceni „Sanyit”, aki a román fővárosba visszatérő gyönyörű napsütésben sütkérezett Bukarest belvárosában az esti román-magyar vb-selejtezőre várva. A magyarországi szurkolók jó 200 fős csoportja egyen-feketetrikóba öltözve rémisztgette az arra sétáló román lányokat. A zömében bőrfejűek alkotta csoport kisebb szóbeli összetűzésbe keveredett a csendőrökkel.
Szinte napra pontosan egy évvel később, 2014 októberében a magyar huligán-sejtek arra készültek, hogy verekedést provokáljanak Bukarest belvárosának különböző pontjain.
„Semmiképpen nem lesz olyan tömeges megjelenés, mint a tavaly, mert tudják, hogy a román csendőrök erre készülnek. Most 40-50 fős csoportokban fognak megjelenni Bukarest különböző pontjain. Igazából ustawkázni (a lengyel futballhuligánok által meghonosított, előre leegyeztetett tömegverekedések – szerk. megj.) szerettek volna, de nem találtak román partnert” – mondta a Maszol.ro portálnak egy, a neve elhallgatását kérő forrása.
HIRDETÉSDurván rasszista megnyilvánulások tarkították 2021 szeptember elején a magyar-angol világbajnoki selejtezőt. A budapesti meccsen a magyar drukkerek a színesbőrű játékosokat heccelték majomhuhogással, bekiabálásokkal. Ezt a Sky Sports helyszíni felvételei is alátámasztják.
A mérkőzés után, Boris Johnson brit kormányfő – aki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel májusban még gázszállítási és védelmi kérdésekről tárgyalt – „elfogadhatatlannak” nevezte a történteket.
Bár ne tette volna!
A magyar külügyminiszter erélyesen kiosztotta a vendégeket:
„Az angol játékosok panaszkodnak a tegnapi »ellenséges budapesti hangulat miatt«.” Majd megosztott egy, a Wembley-ben készült felvételt a az EB-döntő előtt. „Az olasz himnusz alig hallható az angol szurkolók füttykoncertje közepette. Akkor is nyilatkoztak vajon hasonlókat???” – írta Szijjártó Péter.
HIRDETÉSA hab a tortán pedig egy történész reagálása volt:
„Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit” – üzente Schmidt Mária a Facebookon.
A nemzetközi szövetségek tehetetlenek
A botrányos meccs után a brit labdarúgó szövetség a nemzetközihez fordult.
A FIFA az Euronews kérdésére, miszerint tervez-e lépéseket tenni az ügyben, a következőt válaszolta: „Elsősorban és mindenekelőtt a FIFA a rasszizmus és erőszak minden formáját elítéli, és nagyon egyértelmű zéró toleranciát mutat minden ilyen viselkedés irányában. A FIFA ezért megteszi a szükséges lépéseket, amint megkapja a magyar-brit meccsről készült jelentést.”
„A Puskás Arénába kilátogató hatvanezer szurkoló elsöprő többsége sportszerűen, a magyar válogatottat biztatva drukkolt még akkor is, amikor már vesztésre állt a csapat. Éppen az ő védelmükben van szükség a rendbontók beazonosítására és szigorú megbüntetésére” – írta az MLSZ honlapján.
HIRDETÉSHa a Thatcher-kormány „háborús kabinetjének” nem sikerült felszámolnia a futballhuliganizmust, ez vajon sikerül a labdarúgó szövetségek hivatalnokainak?
Angliában és Walesben a 2019-es futballszezonban 1771 büntetést szabtak ki egyénekkel szemben – tudatta a brit belügyminisztérium. Ugyanebben az idényben összesen 1381 a focival kapcsolatos letartóztatásra került sor. A számok a korábbi évekhez képest nőttek.
A budapesti magyar-angol kapcsán a nemzetközi (FIFA) és az európai labdarúgó szövetség (UEFA) egy ideig egymással pingpongozik, hogy kinek az illetékességébe tartozik az ügy kivizsgálása, lévén hogy a világbajnoki selejtezőt Európában játszották. Végül a FIFA döntött: a magyar válogatottnak két mérkőzést zárt kapuk mögött kell játszania, az egyiket két évre felfüggesztették. Emellett 200 ezer svájci frankos (65 millió forintos) pénzbüntetést szabtak ki.
Eközben a futballhuligánok élnek, virulnak, és köszönik, jól vannak.