NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Norvég pénzek: ellentétesen értelmezi az EGT-szerződést a norvég és a magyar kormány

Norwegian Foreign Minister Ine Marie Eriksen Soreide, March 2018
Norwegian Foreign Minister Ine Marie Eriksen Soreide, March 2018 Szerzői jogok Natacha Pisarenko/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Népszava
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Oslo ismét megerősítette korábbi álláspontját, miszerint Magyarország elveszítette a 2021-es norvég támogatást.

HIRDETÉS

Norvégia szerint az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így azt meghosszabbítani sem kell 2022-ben, aminek vétóját a magyar kormány kilátásba helyezte - ez derül ki abból a rövid válaszlevélből amit a norvég külügyminisztérium küldött a Népszava megkeresésére reagálva.

Előzmények

A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy 2022-ben az uniós állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről szóló nemzetközi szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány végső esetben megvétózhatja azt. 

Mindez azok után merült fel, hogy a magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával a Norvég Alap támogatásainak elosztásáról, és így lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról.

Az EGT-szerződés

Az EGT-szerződés lényege, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein, amelyek nem akartak csatlakozni az Európai Unióhoz, részei lettek az akkor 12 tagállamból álló belső piacnak, így formális tagság nélkül is részesülhettek az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlásából származó előnyökből.

Cserébe vállalták, hogy hétévente meghatározott pénzösszeget bocsájtanak az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott, fejletlenebb tagállamok számára: ez az ún. Norvég Alap.

Még nem merült fel ilyen igény

Az EGT-szerződést minden, az EU-hoz csatlakozott állam ratifikálta, így Magyarország is. Mivel ez kölcsönösen előnyös minden félnek, az elmúlt években egyszer sem merült fel, hogy a szerződést felül kellene vizsgálni, ezért is volt váratlan Gulyás bejelentése. 

Magyar részről az ok a már régóta húzódó vita a Norvég Civil Alapról. Mint ismert, a 77 milliárd forintnyi Norvég Alap 5 százalékát civil támogatásokra kell(ene) fordítani, de a norvég és a magyar kormány nem tudott megegyezni arról, hogy a 2014-2021-es ciklusra jutó forrásokat (mert még mindig erről folyik a vita) ki ossza szét. 

A norvég fél által elfogadott pályázó "sorosista" a magyar kormány szerint

Korábban az Ökotárs Alapítvány koordinálta a norvég támogatások elosztását, de a magyar kormány Soros-ellenes kampányában az Ökotársat is „sorosistának” nyilvánította, és közölte, hogy számára elfogadhatatlan civil pályázatkezelőként. 

Emiatt az alig 4 milliárdos tétel miatt viszont az egész Norvég Alapról nem sikerült megegyezni, így augusztus elején a norvég kormány arra a következtetésre jutott, hogy lejárt a megegyezésre megszabott határidő, és Magyarország számára örökre elvesztek ezek a támogatások.

Oslo megerősítette, hogy Magyarország elveszítette a 2021-es támogatást

A norvég külügy a Népszavának küldött válaszlevélben egyúttal azt is megerősítette, hogy álláspontjuk szerint a Norvég Alap önkéntes hozzájárulás a részükről, így a határidő lejártával a 2014-2021-es 77 milliárd forint elúszott Magyarország számára.

"A képet bonyolítja, hogy Norvégiában két hete a választásokon megbukott az eddig regnáló jobboldali kormány, és egy baloldali koalíció veszi át hamarosan a hatalmat - kérdés, ez milyen hatással lesz erre a vitára" - fogalmaz a Népszava cikke.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nincs jogi alapja annak, hogy pert indítson a magyar kormány a támogatásokért a norvégok szerint

Kérdéses, tud-e bármit is tenni a magyar kormány a norvég alap ügyében

Elveszítette Magyarország a Norvég Alap 77 milliárd forintos támogatását