Az Európai Bizottság volt elnöke szerint Angela Merkel nagy érdeme, hogy határozottan lehorgonyozta Németországot Európában.
A távozó német kancellár, Angela Merkel messze a legrégebben hivatalban lévő vezető az EU-ban. Segített átvezetni az uniót a migránsválságon, az euróválságon és a Covid19-en. Mi az ő európai öröksége?
Ennek megbeszélésére itt van velünk egy másik európai vezető, aki nagyon sokáig hivatalban volt, az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker.
Efi Koutsokosta:
– Meg tud osztani velünk néhány emlékezetes pillanatot, amelyet soha nem fog elfelejteni, azokból az évekből, amikor együtt dolgoztak?
Jean Claude Juncker:
– Oh, ő egy humorral teli ember, jóllehet Németországban gyakorlatiasnak, komolynak ismerik. Mindig utánozta a kollégákat, így engem is. De akkor soha nem utánzott, amikor ott voltam. De csodálatosan utánozta Sarkozyt, Trumpot és másokat. Művész volt, ahogyan ezt csinálta.
– De emlékszik nézeteltérésekre, amelyek előfordultak mindezen válságok alatt?
- Nos, voltak vele összetűzéseim. Igen. Összecsapások, nagyobb viták, főként Görögországról, mivel a németek, a saját parlamenti csoportja, a német sajtó nem tisztelte a görögök méltóságát. Úgyhogy mondtam neki, hogy Görögország másmilyen, mint ahogyan ő elképzeli Görögországot.
– Mondhatja, hogy meggyőzte őt?
– Nem, megpróbáltam azt tenni. Sikeres voltam együtt másokkal, főként és nevezetesen a francia elnökkel, Francois Hollande-dal, akkoriban. És igen, a saját pénzügyminiszterével, Schaubléval, aki jó barátom volt, aki egyébként nagyon Európa-párti fickó volt. Ideiglenesen ki akarta zárni Görögországot az euróövezetből. Erősen elleneztem ezt az ötletet. Merkel soha nem osztotta ezt a nézetet, de soha nem tagadta ennek a gondolatnak a hasznosságát. De végül, mivel Merkel mindig a távlatokat nézve érvel, azt gondolta, hogy ez zavaros vizekre vezethet minket Olaszországgal és másokkal.
– Tehát ön is úgy írja le őt, ahogyan általában szokták, hogy pragmatikus politikus. Ön mit tart a legnagyobb teljesítményének, és mi volt a legnagyobb kudarca?
– Azt hiszem, a legnagyobb kudarca az a vonakodás, amelyet a görög krízis alatt mutatott, mivel a bizonytalankodása és a vonakodása miatt időt vesztettünk. Görögországot hamarabb ki lehetett volna segíteni.
– Görögországon kívül, általában mi volt a legnagyobb eredménye? És mi a legnagyobb része az ő örökségének, az európai örökségének?
– A legnagyobb eredménye nézetem szerint az a szerep, amelyet a menekültválság idején játszott 2015 augusztusában, szeptemberében. Határozottan ellenezte azt az elképzelést, hogy lezárják a határt Ausztria és Németország között, Tirolnál és Bajorországnál, mivel az ő meglátása szerint volt egy hosszú távú megközelítése ennek a nagy válságnak. Azt mondta nekem, egyfolytában telefonkapcsolatban voltam vele ‘15 augusztusában és szeptemberében, és nagyon gyakran találkoztunk is, azt mondta : »Milyen lesz a kép az Európai Unióról a világban, és milyen lesz Németország megítélése a világban, ha lezárjuk a határokat, ha katonákat és rendőröket vezénylünk az osztrák határra, visszautasítva ezeket a szegény embereket? »Sokan közül Szíriából jönnek, mások Afganisztánból, mindenfelől. Szegény, reménytelen emberek. És megtette ezt a német közvélemény többsége ellenére és saját CDU-parlamenti csoportjának többsége ellenére. A vezető, aki képes nemet mondani a saját táborának.
– Tehát vezető volt abban a szakaszban.
– Igen, vezető volt. Mi Merkel öröksége Európában? Az az öröksége, hogy határozottan lehorgonyozta Németországot Európában. Világossá tette a német polgárok számára, hogy Európa részét képezi a német államrezonnak, és ez az ő legfontosabb hagyatéka, mert utána nem lesz olyan kancellár, aki nem Európa-párti.
– Nézzünk előre! Megtartja-e Németország a vezető szerepét Merkel után?
– Nincs német vezetés Európában. Ez egy német nézet, amelyet a görögök és mások is osztanak, de az Európai Unió soha nem volt németek által vezetett országcsoport. Ez nem igaz. De Németország nagyon fontos szerepet játszik, a legnagyobb ország, a legerősebb gazdaság, az az ország, amelynek a legtöbb uniós szomszédja van. Tehát Németországnak be kell töltenie a szerepét a földrész közepén. És Németország nagyon közel van Közép-és Kelet-Európához. Szóval Németországnak be kell töltenie a szerepét, függetlenül attól, hogy ki a kancellár az országban. Merkel nagyon óvatos, azt kell mondanom, okos, és intelligens módon csinálta ezt, mert meghallgatott minden országot, a nagy országokat, a közepes méretű országokat és a kisebb országokat is. Amikor vele együtt miniszterelnök voltam, soha nem volt az a benyomásom, hogy kegyesen elhanyagolt volna. Nem, nem. Azt a benyomást tette, hogy ugyanolyan fontos vagyok, mint az Egyesült Államok elnöke.
– És végül, miként fog kinézni Európa a következő években ön szerint, egy változó globális színtéren?
– A globális színtér változik, de az Európai Unió nem változik eléggé. Nem igazodunk a leendő új világhoz, ahhoz, amilyen 2030-ban, 2040-ben lesz. Úgy vélem, az Európai Unió nemzetközi szerepének növekednie kell, beleértve a közös valutánk, az euró nemzetközi szerepét. Nem kellene túl szerénynek lennünk, de nem szabad megpróbálnunk leckét adni az egész világnak. Ez egy európai hiba, hogy valahányszor Afrikában vagy Ázsiában vagyunk, megmondjuk nekik, miként csinálják a dolgokat. Ők nem szeretik ezt. Európának nem az a szerepe, hogy leckét adjon másoknak, hanem az, hogy példát mutasson.
– Vannak-e karizmatikus vezetőink, hogy vezessék a vonatot?
– Ennek be kell bizonyosodnia.