NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Vannak olyan vakcinák, amelyek nem jutnak el a legszegényebb országokba"

"Vannak olyan vakcinák, amelyek nem jutnak el a legszegényebb országokba"
Szerzői jogok euronews
Írta: Méabh Mc Mahon
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Global Conversation vendége Axel van Trotsenburg, a Világbank ügyvezető igazgatója, aki szerint az afrikai országoknak sürgős segítségre van szüksége, hogy megkaphassák a koronavírus elleni védőoltást.

A Global Conversation-ben Méabh Mc Mahon kérdezte Axel van Trotsenburg-öt, a Világbank ügyvezető igazgatóját, aki Brüsszelben tárgyal a Covidról, illetve a Világbank új jelentéséről, amely szerint az éghajlatváltozás 2050-ig több mint kétszázmillió embert kényszeríthet az elvándorlásra.

MMM: Beszéljünk először az éghajlatváltozásról szóló új adatokról, és hogy milyen hatással van Európára. Idén nyáron árvizek voltak itt Belgiumban, Görögországban erdőtüzek pusztítottak, és ezek életeket, megélhetéseket tettek tönkre. Ön szerint hogyan tehetne Európa többet, hogy megelőzze a katasztrófákat a jövőben?

AVT: Nos, Európa képes többet tenni, de valójában az egész világnak többet kell tennie. A jelentésünkben arra próbálunk rávilágítani, hogy a kihívás, és a felelősség is globális, és globális megoldásokra van szükség. Ha például a széntüzelésű erőművek kibocsátását nézzük - ez ugye alapvetően egy ázsiai probléma. Szóval nem csak Európában kell összehangolni a tevékenységeket, hanem az ázsiai és az amerikai kontinenseken is.

MMM: Amikor azt mondja, globális, akkor az ENSZ klímakonferenciája jut eszembe: a nagy esemény, amire mind várunk. De hogy fogja a Világbank segíteni a szegényebb országokat az éghajlatváltozáshoz fűződő átállásban? Tudom, hogy a glasgow-i találkozó előtt már nagy volt nyomás a Világbankon, hogy fokozza a finanszírozást.

AVT: Nos, abban egyetértünk, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából. Ebben egyetértünk. 

Ebben a kérdésben agresszívek voltunk. Szisztematikusan növeljük az éghajlatvédelmi tevékenységeinket. Csak hogy érzékeltessem, az elmúlt két évben az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásunk mintegy 50%-kal nőtt: 14 milliárd dollárról 21 milliárd dollárra.
Axel van Trotsenburg
a Világbank ügyvezető igazgatója

MMM: És hogyan győződnek meg arról, hogy ez a finanszírozás vagy a gazdasági fellendülés környezeti szempontból fenntartható lesz?

AVT: Nos, ez áll a Világbank tevékenységének középpontjában. Úgy értem, a fenntarthatóság és a hosszú távú fejlődés. És a programjainkban mindig hosszú távra tervezünk. Igazából a Világbankot is így alapították még 75 évvel ezelőtt: a távú fejlődést nézzük.

MMM: Most láttam, hogy az Oxfam jelentése szerint sokan aggódnak az átállással kapcsolatban: hogy nem csak a kibocsátások csökkentésére kéne összpontosítani, hanem az országok rugalmasabbá tételére és az alkalmazkodásra is.

AVT: Teljes mértékben egyetértünk, nemcsak a rugalmasságot, hanem az inkluzivitást is figyelembe kell vennünk. Azt látjuk, hogy az éghajlatváltozás milliókat taszíthat a mélyszegénységbe, különösen Afrikában, és hogy ezek a rendszerek nem állnak készen, hogy ezt kezeljék. Ez az oka annak, hogy nem tekinthetünk erre a kérdésre elszigetelten, egy független beruházásként. Utána kell nézni, hogy kellően rugalmas-e, és egyben inkluzív is?

MMM: Ugyanebben a jelentésben az Oxfam azt állítja, hogy a szegény országok várhatóan egy 79 milliárd dolláros, hatéves hiányt szenvednek majd el az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában. Ez elég aggasztó.

AVT: Nos, úgy gondolom, hogy sajnos a legszegényebb országok közül nagyon sokan hiányt szenvednek. Ez már most is nyilvánvalóvá vált a COVID-válság alatt. Mindennek a tetejébe klímaválság is van. Vannak helyi válságok is, mint például a sáskaválság. Mások mellett ez is oka annak, hogy a bank nagyon agresszívan lépett fel. Tavaly mintegy 30 milliárd dolláros támogatást nyújtottunk Afrikának, ebből 10 milliárd dollár vissza nem térítendő támogatás. És még többre van szükség.

MMM: Többre van szükség. A Covid még valóban szóba sem került – azt látjuk, hogy bár világszerte több mint egymilliárd oltást adtak be a vírus ellen, de az oltóanyagok csak kevesebb mint 0,2 százalékát kapták a szegényebb országok. Ön szerint ki a felelős ezért a súlyos kiegyensúlyozatlanságért?

AVT: Nos, emiatt rendkívül aggódunk, és nyíltan beszéltünk erről. 

Sajnos a legszegényebb országok, különösen Afrikában, kimaradtak. Csak kevesebb, mint 2 százalékuk kapta meg mindegyik oltását. És ezt elfogadhatatlannak tartjuk, ennél többet kell tennünk. Az Afrikai Unió azt a célt tűzte ki, hogy év végéig beoltatja a lakosság 40 százalékát.
Axel van Trotsenburg
a Világbank ügyvezető igazgatója

Koncentráljunk erre. Az egyik fő probléma, hogy hogyan tudnak vakcinához jutni.

MMM: Pontosan erről akartam kérdezni. Nem volt csalódott az Európai Bizottság elnökének múlt heti, évértékelő beszéde miatt, amikor kétszázmillióval több oltóanyagot ígért a Covaxnak a szegényebb országok számára? Ugyanakkor gondolom az igazi kérdés az, hogy felfüggeszthető-e ebben az esetben a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó védelem?

AVT: Ez most nem fogja megoldani a problémát. Középtávon azt is meg kell vizsgálnunk, hogy Afrikában hogyan lesz nagyobb gyártási kapacitás. És hogy hogyan lehet ezt megvalósítani: hiszen az engedélyek, a szellemi tulajdonjogok, az iparosodott országok által bevezetett importlehetőségek vagy exportkorlátozások mind akadályokat jelenthetnek. Ezekről beszélni kell és kezelni kell, de ez egy középtávú probléma. Mi azt mondjuk, hogy most azonnal be kell szereznünk a vakcinákat, és meg kell néznünk, hogyan segíthetünk az alacsony jövedelmű országokban átfogóan megerősíteni egészségügyi rendszert, de lehetőséget kell biztosítanunk arra is, hogy a saját termelési kapacitásukat ki tudják alakítani.

MMM: Folyamatosan hangsúlyozza, hogy ez egy globális kérdés. Ami globális választ igényel. De ha körülnézünk a gazdag országokban, köztük az EU-ban is, a WTO olyan javaslatát blokkolják, amely felülírná a gyógyszeripari vállalatok monopóliumait, ami természetesen növelhetné az életmentő oltóanyagok gyártását és hozzáférhetőségét, és biztosítaná a szegény országok számára a hozzáférést. Ön szerint a kormányok az emberek elé helyezik a profitot?

AVT: Nem, szerintem minden országnak megvannak a maga érdekei, és jelenleg a vakcinákkal kapcsolatosan olyan sok aktuális ügy van, hogy könnyen elkerül a figyelem arról, ami tényleg számít: a hozzáférés. És vannak olyan vakcinák, amelyek nem jutnak el a legszegényebb országokba. A mi célunk az, hogy először ezt szerezzük meg. Egyetértünk abban, hogy ezután a többi kérdéssel is foglalkoznunk kell. De ha a nemzetközi tárgyalásokon mindent egyszerre akarunk megvitatni, akkor az eredmény az lesz, hogy minden késik. Végül pedig alapvetően cserbenhagyjuk az afrikai embereket, és nem tudjuk biztosítani az oltóanyagokat, amelyeket megérdemelnek.

MMM: Egy utolsó kérdés, a libanoni gazdasági válságról, amiről úgy érzem, nagyon keveset hallani. Mit tehet egy ilyen helyzetben a Világbank?

AVT: Nos, Libanon a Világbank alapító tagja. Tehát együttműködünk vele. De Libanonban nagyon nehéz a politikai helyzet, és nincs konszenzus ebben a kérdésben. Mi azt kérjük, hogy a kormány fogjon össze, és dolgozzon ki egy olyan tervet, amely a libanoni népet szolgálja.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ingyenes covid-gyógyszerrel kereskedhetett néhány patikus Németországban

Közel kétezer embert temettek el Los Angelesben

A koronavírus miatti visszaesés már a múlté, jövőre rekordév várható a légi közlekedésben