NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Lakhatási válság Németországban: Több mint félmillió plusz lakásra lenne szükség a nagyvárosokban

Lakhatási válság Németországban: Több mint félmillió plusz lakásra lenne szükség a nagyvárosokban
Szerzői jogok euronews
Írta: Kate Brady
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A lakáshiány és a növekvő bérleti díjak a fővároson kívüli német városokat is érintik. Berlin mellett Stuttgartban, Münchenben, Frankfurtban és Kölnben is súlyos a lakáshiány; országszerte mintegy 670 ezer plusz lakásra van szükség.

HIRDETÉS

A német főváros zsúfolásig megtelt: Berlin 3,7 millió lakosának több mint 80 százaléka él albérletben. A város vonzza a befektetőket, a strukturális lakáshiány, illetve az elmúlt évtizedben érkezett mintegy 350 ezer ember miatt a bérleti díjak az egekbe szöktek.

A berlini tüntetőknél betelt a pohár. Követeléseik között szerepel többek között az országos bérleti díjak befagyasztása, valamint új szociális és megfizethető lakások építése.

"Fontosnak tartom, hogy az emberek megengedhessék maguknak, hogy Berlinben éljenek, és ne szoruljanak ki” – mondta egy tüntető.  

"Már azt sem tudod, ki a főbérlőd. Valami német, vagy épp külföldi cég.."- panaszolta egy másik, míg volt, aki azt sérelmezte, hogy "a megélhetési költségek emelkednek, a bérek viszont nem.”

A bérleti díjplafon kezdeményezést elvetették

Berlin önkormányzata tavaly megpróbálta öt évre befagyasztani a bérleti díjakat, megállapítva egy  bérleti díjplafont. A német alkotmánybíróság azonban áprilisban úgy döntött, hogy ez sérti az alkotmányt, mondván, hogy a lakbérek szabályozása a szövetségi kormány, és nem a tartományok hatáskörébe tartozik.

 A Berlini Bérlők Egyesülete szerint a lakáspiacon egyre mélyül a szakadék a gazdagok és szegények között.

"A legnagyobb probléma az, hogy a lakhatási költségek az átlag alatti jövedelemmel rendelkező háztartások bevételének nagyjából 50%-át, vagy vagy akár még nagyobb részét teszik ki."
Rainer Wild
Berlini Bérlők Egyesülete

A berlini lakbérek jelenleg az előre gyártott lakások esetében 5,30 euró/négyzetméter áron indulnak, a felújított háború előtti épületek és az új építésű luxuslakások bérlése pedig legalább 13 euróba kerül négyzetméterenként.

A lakásokért folyó verseny pedig nagy. Idén januárban átlagosan 214 berlini versenyzett egy lakásért. A kígyózó sorok egy lakás megtekintésekor pedig a továbbra is mindennaposak. 

Népszavazás a kisajátításról

A 2000-es évek elején több ezer állami tulajdonú lakást adtak el vállalati bérbeadóknak. Ez pedig tovább fokozta a berlini lakásválságot.

"Ez egy olyan probléma, amelyet már évek óta próbálunk nemcsak megállítani, hanem ellensúlyozni is az ingatlanok egy részében a közművek újraépítésével. Ebben a törvényhozási időszakban egyértelműen megmutattuk, hogy ez lehetséges" - mondta Wenke Christoph berlini lakásügyi államtitkár.

Egy 2019-es megállapodás értelmében a berlini állami tulajdonú Gewobag lakásépítő vállalat visszavásárolt 6000, a '60-as és '90-es évek között szociális lakásként épült berlini lakást. A 920 millió eurós visszavásárlás a luxemburgi Ado Properties ingatlancégtől a német főváros eddigi legnagyobb ingatlan-visszaállamosítási akciója volt.

Az év eleji esetleges kisajátításról szóló kezdeményezést 183 711-an írták alá - amely bőven meghaladja a népszavazás kiírásához szükséges 172 ezret. A petíció több mint 240 ezer lakás kisajátítását kéri, amelyek jelenleg nagy ingatlancégek tulajdonában vannak - olyanokéban, amelyek portfóliójában több mint 3000 lakás van.

A vitatott népszavazást szeptember 26-án tartják Berlinben. Bár ez jogilag nem kötelező érvényű, a remények szerint viszont politikai nyomást gyakorolhatnak így Berlinre. 

Eközben új lakások épülnek - az építési engedélyek lassú elbírálása és az építőanyagok drágulása miatti visszaesés ellenére. A városállam városfejlesztési és lakásügyi osztályának számításai szerint 2017 és 2030 között mintegy 200 ezer új lakást kell építeni a lakhatási igények kielégítésére.

Berlin északnyugati részén Heinz-Jürgen Korte és szomszédai azoknak a befektetőknek a tervei miatt aggódnak - akik megvásárolták a telket, amelyen élnek, azzal a céllal, hogy drága társasházakat építsenek rajta.

"Természetesen továbbra is itt akarunk élni. Ez nem jelenti azt, hogy itt nem szabad építkezni, Berlinben szükség van lakásokra. De elkötelezettek vagyunk az ingatlan közösségorientált és szociális fejlesztése mellett" - mondta Korte. 

A telekre vonatkozó építési tervekkel egyelőre leálltak, de a lakosok aggódnak, hogy ki próbálkozik majd legközelebb.

A lakáshiány és a növekvő bérleti díjak a fővároson kívüli német városokat is érintik. Berlin mellett Stuttgartban, Münchenben, Frankfurtban és Kölnben is súlyos a lakáshiány; országszerte mintegy 670 ezer plusz lakásra van szükség. 

HIRDETÉS

A megfizethető lakhatás pedig sok választópolgárnál kulcsfontosságú kérdés, amely meghatározhatja, hogy kire adják le a szavazatukat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Észtországban és Magyarországon a legdurvább a lakáspiaci és a bérleti díj emelkedés

Német alkancellár: Növelnünk kell a katonai kiadásokat, hogy meg tudjuk védeni Európát

Hét szénerőművét állítja le Németország