Az orosz űrkutatási cég, az Energia főmérnöke szerint űrállomás annyira elavult, hogy 2025 után már nem érdemes használni
HIRDETÉSHamarosan javíthatatlanná válhatnak a hibák a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), figyelmezteti a világot szakértői véleményekre hivatkozva Oroszország.
Az orosz eszközök jelentős része elavult, bizonyos szegmensek esetében ez az arány eléri a 80 százalékot, nyilatkozta Vlagyimir Szolovjov az orosz állami médiának.
A világsajtó is többször cikkezett már az apró repedésekről, amiket az űrállomáson eddig észleltek. Az orosz szakértő szerint ezek egyelőre nem okoznak gondot, de hamarosan rosszabbodhat a helyzet a teljes fedélzet állapotát illetően.
Már bőven letelt a tervezett használati ideje
Az orosz űrkutatók már régóta figyelmeztetik a nemzetközi közösséget a problémákra. Szerintük az űrállomás annyira elavult, hogy 2025 után már nem érdemes használni, így jelezték, hogy Oroszország alaposan fontolóra veszi, hogy kivonul az ISS-programból 2025 után.
A Nemzetközi Űrállomás már több mint két évtizede működik, 1998-ban épült Oroszország, az USA, Kanada, Japán és több európai ország együttműködésével.
Eredetileg 15 évre tervezték élettartamát, így használati ideje már jóval meghaladja a tervezettet. Az űrkutatás történetében az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz.
Másfél óránként kerülik meg az űrhajósok a Földet
Az űrállomás körülbelül 400-420 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering. Bolygónkat másfél óránként megkerüli (92 percenként).
Az ezredforduló óta állandó emberi jelenlétet biztosít az űrben az ISS üzemeltetése, 2000 novembere óta legalább kéttagú személyzet mindig a fedélzetén volt.
Az állomás tartós, maximális befogadóképessége 2009 óta hat fős. Az állandó személyzetben mindig volt amerikai és orosz űrhajós.
2006-ban Thomas Reiter német űrhajós is csatlakozott a 13. állandó személyzethez. Az ISS-t ezenkívül sok űrhajós meglátogatta más országokból, és több űrturistát is feljuttattak már.
Kihívás a teher- és személyszállító kapcsolat a Földdel
Karbantartása mellett kihívást jelent a Földdel való folyamatos és biztonságos közlekedési kapcsolat. Az ISS-t főleg az amerikai űrrepülőgépek, a Szojuz és a Progressz nevű űrhajók szolgálták ki.
Az űrrepülőgép flotta nyugdíjazása után az ellátást a Szojuz és a Progressz mellett az európai ATV, a japán HTV és a két amerikai magáncég által üzemelt Dragon és Cygnus teherűrhajó vette át.
Az űrállomás folyamatos bővítés alatt áll, de végeznek tudományos kísérleteket is rajta. Az állomás tartós befogadóképessége 2009 óta maximum hat űrhajós.
A névadást viták előzték meg
A száraznak tűnő elnevezés története fordulatos. A Nemzetközi Űrállomás elnevezés nemzetközi egyeztetés során jött létre.
Az első javasolt név az Alpha Űrállomás volt, amit az oroszok nem fogadtak el. Ez a név elsőt jelent, de Oroszország már ezt megelőzően végzett hasonló missziót (Szaljut űrállomás-sorozat).
Az orosz javaslatú Atlant nevet viszont az amerikaiak nem fogadták el, mert az óceánba elsüllyedt Atlantisz nevű kontinensre emlékeztetett, és összetéveszthető lett volna az Atlantis űrrepülőgéppel is.
Az ISS elavultsága és sokasodó műszaki problémái ellenére még ambiciózus tervek vannak az űrállomással: bázisa lenne egy tervezett Vénusz-missziónak és egy következő Holdra szállásnak is.