Megfelel az uniós jognak az a magyar szabályozás, amely az árfolyamrésre mint tisztességtelen kikötésre hivatkozva nem engedi az egész szerződés semmissé nyilvánítását.
HIRDETÉS**Nem ütközik uniós jogba az a magyar jogszabály, amely kimondja, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződést nem lehet teljes egészében érvénytelennek nyilvánítani az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötés miatt. **
A Győri Ítélőtábla fordult az Európai Unió Bíróságához egy olyan ügyben, amelyet egy fogyasztó az OTP-csoporthoz tartozó bankokkal szemben indított. A felperes azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mert az a feltétel, hogy a folyósításkor vételi árfolyamon, a teljesítéskor eladási árfolyamon váltották át a devizát, tisztességtelen volt.
Ezeket a feltételeket már 2014-ben a magyar jogalkotó tisztességtelennek mondta ki, és úgy rendelkezett, hogy mindkét irányban középárfolyamon kell számolni, ilyen módon korrigálni kell a szerződésekből fakadó követeléseket. Csakhogy ezzel egyidőben arról is rendelkezett, hogy erre hivatkozva nem lehet a teljes devizahitel-szerződést érvénytelenné nyilvánítani.
A Győri Ítélőtáblának a perben afelől támadt kételye, hogy ez a megoldás összeegyeztethető-e az unió tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvével. Az Európai Unió Bírósága pedig arra jutott, hogy pusztán arra hivatkozva, hogy a szerződés teljes érvénytelenítése előnyösebb a fogyasztóra nézve, mint a jogsértő passzusok érvénytelenítése, nem lehet a teljes szerződés érvénytelenítését kérni.
Az ítélet azt jelenti, hogy az unió tisztességtelen kikötés irányelvére hivatkozva nem lehet tömegesen és automatikusan érvényteleníteni a devizahitel-szerződéseket.