NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Szijjártó-Lavrov találkozó: 2022 végére tervezik a Szputnyik V gyártását Magyarországon

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten Szerzői jogok Lajos Soos/MTVA - Media Service Support and Asset Management Fund
Szerzői jogok Lajos Soos/MTVA - Media Service Support and Asset Management Fund
Írta: Olivia Harangozó
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Vakcinagyártással, gázmegállapodással, és kölcsönös beruházásokkal szeretné folytatni Magyarország az Oroszországgal való együttműködést.

HIRDETÉS

Vakcinagyártással, gázmegállapodással, és kölcsönös beruházásokkal szeretné folytatni Magyarország az Oroszországgal való együttműködést – jelentette be Szijjártó Péter, miután az orosz külügyminisztert, Szergej Lavrovot fogadta Budapesten.

„Érdekeltek vagyunk abban, hogy Magyarország és Oroszország együttműködése is egy kulturált, civilizált, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés legyen. Természetesen ugyanígy vannak ezzel a barátaink és a szövetségeseink is. Ők is szoros és kölcsönös eredményekre fókuszáló együttműködésre törekednek Oroszországgal, csak a különbség az, hogy mi erről nyíltan is beszélünk, mások meg kevésbé” - fogalmazott a magyar külügyminiszter.

A két ország együttműködéséből már a járvány idején is sokat nyert Magyarország Szijjártó szerint.

„Beszéljünk világosan, a Szputnyik V nélkül nem tudtuk volna Európa leggyorsabb és legsikeresebb oltási kampányát végrehajtani, ezért köszönjük a korrekt együttműködést Oroszországnak.”
Szijjártó Péter
magyar külügyminiszter

Míg idén tavasszal a magyar oltási kampány valóban felgyorsult és az ország az uniós tagállamok között az elsők közé tartozott a beoltottsági arányokat tekintve, mára már egyre több európai ország hagyja le Magyarországot.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nyilvántartása szerint a 18 éven felüliek beoltottsági arányát tekintve Magyarország már inkább a középmezőnybe tartozik.

ECDC Covid-19 Vaccine Tracker
Az Európai Unió tagállamai átoltottság szerint (18 éven felettiek körében)ECDC Covid-19 Vaccine Tracker

A jövőre vonatkozóan Magyarország előrehaladott tárgyalások folytat a Szputnyik V licencalapú gyártásával kapcsolatban – a magyar külügyminiszter azt mondta, jelenlegi állás szerint 2022 végétől kezdődhet meg a vakcina gyártása a Debrecenben felépülő Nemzeti Oltóanyaggyárban.

Szergej Lavrov szerint az oltási kampányt nem szabad agyonpolitizálni, azt mondta, Oroszország célja, hogy az uniós hatóságok is elfogadják a vakcinát.

Ősszel aláírhatja Magyarország a hosszú távú gázszerződést Oroszországgal

Az energiabiztonság tekintetében is sikeres a magyar-orosz együttműködés a külügyminiszterek szerint, Szijjártó Péter reméli, még ősszel meg tudják kötni a hosszú távú, 15 éves gázvásárlási megállapodást a Gazprommal.

A magyar külügyminiszter szerint az Északi Áramlat 2 gázvezetékről kötött megállapodás "minden korábbi képmutató vitát zárójelbe tesz és világossá teszi Oroszország meghatározó szerepének fennmaradását Európa gázellátásában".

"Jól tettük, hogy belevágtunk annak a gázvezetéknek a megépítésébe, amely szerb-magyar határtól lehetővé teszi október 1-jétől éves szinten 8,5 milliárd köbméter gáz beszállítását Magyarországra."
Szijjártó Péter
magyar külügyminiszter

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, „az Északi Áramlat 2 gázvezeték az Európai Unió energiabiztonságát szolgálja, és nem szeretnénk semmilyen mesterséges akadályt állítani, amely gátolná az együttműködést. Nagyon fontosnak tartom az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolat normalizálását."

Szijjártó Péter beszámolt még az orosz közreműködéssel Dunakeszin gyártott ezer vasúti kocsiról, melyet Egyiptom rendelt. Az egymilliárd eurós beruházást az Eximbank finanszírozza. Egyeztetések folynak kétszáz hálókocsi megrendeléséről is.

A miniszter továbbá kiemelte, hogy egy orosz kozmetikai vállalat a tervek szerint gyártóbázist hoz létre Alsózsolcán, a MOL gumibitumen gyárat épít Tatárföldön, a WizzAir pedig bázist hoz létre Szentpéterváron és megindul a légi közlekedés Budapest és Jekatyerinburg között.

Oroszország támadási kísérletként értékeli a részvételt a Krími Platformon

A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekben felmerült az ukrán helyzet is, illetve, hogy pont előző nap vett részt Áder János köztársasági elnök a Krími Platform nevezetű csúcsértekezleten Kijevben.

A magyar államfő akkor támogatásáról biztosította az országot, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.

"A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója" - fogalmazott Áder János.

Az államfő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a helyi iskolákban korlátozzák a magyar kisebbség számára az anyanyelvük használatát.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azonban a kijevi csúcstalálkozót "oroszgyűlölő, mesterségesen létrehozott akciónak" nevezte.

"Biztos vagyok abban, hogy vannak olyanok, akiknek érdekükben áll ezeket a neonáci ultraradikális mozgalmakat szítani és fenntartani Ukrajna területén, és sajnos azt látjuk, hogy ezek a mozgalmak hatással vannak a nyugati világ vezetőire is."
Szergej Lavrov
orosz külügyminiszter

"Ismerjük azokat a módszereket, amivel még több pártfogót gyűjtenek az ilyen értelmetlen akciókhoz. Fontos átlátni azon, hogy mivel vállal az ember szolidaritást" - tette hozzá az orosz miniszter.

HIRDETÉS

Szergej Lavrov hangsúlyozta továbbá, hogy a Magyarországgal való kapcsolatukat reális politikai érdekek alapján építik fel.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az EU továbbra sem fogadja el a Krím orosz megszállását

Elvi megállapodás született a Szputnyik vakcina magyarországi gyártásáról

2030-ra kezdheti meg a termelést a paksi atomerőmű új blokkja