Egy újabb tudományos jelentés figyelmeztet arra, hogy ha nem sikerül megfékeznünk a légkör felmelegedését, mindennaposak lesznek az olyan szélsőséges természeti jelenségek, amilyen a Nyugat-Európában pusztító árvíz volt pár hete.
HIRDETÉSA globális felmelegedés áll az idei katasztrofális nyugat-európai árvizek hátterében is - ez derül ki egy nemzetközi kutatócsoport frissen publikált tanulmányából.
A World Weather Attribution tudósai meteorológiai rekordokat vetettek egybe, és szimulációs programokkal modelleztek jelenségeket, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, milyen hatással volt a hőmérséklet alakulása a csapadékmennyiségre Nyugat-Európában a XIX. század végétől egészen napjainkig.
Az eredmények azt mutatják, hogy Hollandiától egészen Svájcig, a csapadék napi átlagmennyisége legkevesebb 3, de van, ahol 19 százalékkal emelkedett az elmúlt közel 150 évben. Ez idő alatt a Föld légköre 1,2 Celsius-fokkal lett melegebb.
A tudósok azt mondják, hogy a légkör minden egyes Celsius-foknyi felmelegedéssel 7 százalékkal több víz megkötésére válik alkalmassá. Vagyis alkalmanként sokkal nagyobb víztömeg zúdul le olyan területekre is, amelyeken ez egyáltalán nem megszokott. És ez egyre gyakrabban lesz így: az ideihez hasonló, pusztító árvizek valószínűsége helyenként a korábbi kilencszerese.