NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Európának máig nincs egységes terve a menekültek befogadására

Százával gyülekeznek a menekülni vágyók a kabuli nemzetközi repülőtér közelében
Százával gyülekeznek a menekülni vágyók a kabuli nemzetközi repülőtér közelében Szerzői jogok MTI/AP
Írta: SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A tálib hatalomátvétel után ismét kiderült, hogy az EU még mindig nem fogalmazta meg egyértelműen, kiknek adna menedékjogot.

HIRDETÉS

Az utóbbi napokban több európai politikus is emlékeztetett a 2015-ös migránsválságra hangsúlyozva, hogy nem ismétlődhet meg a tömeges bevándorlással járó káosz. Ugyanakkor az EU máig nem rendezte el magában, hogyan kezelje a menedékkérők ügyét.

Ahány európai ország, annyiféle javaslat. Németország választási kampány közepén van, a közhangulat nagyot változott 2015-höz képest, ma már senki nem ígérheti azt, amit Angela Merkel akkor, hogy "megoldjuk" ("wir schaffen das"), a legkevésbé maga a német kancellár ígér ma ilyet.

"A tálibok elől Afganisztánból menekülő emberek ügyében nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat" – jelentette ki egy hete, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi közösségnek az Afganisztánnal szomszédos országoknak, főleg Pakisztánnak kell támogatást nyújtania ebben, és a korábbinál több pénzt kell adnia az ENSZ szervezeteinek.

Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter egyelőre hallgat, Merkel zöld riválisa, Annalena Baerbock kancellárjelölt viszont konkrét számot mondott: szerinte országának "legalább 50 ezer" afgán menekültet kellene befogadnia, főként azokat, akik a szövetségesek munkáját helyben segítették.

"Nem kérünk belőlük"

Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontja ismert, ezt ismételte meg a minap is: Magyarország csak azokon az afgánokon segít, akik együttműködtek velünk, "őket kimentjük. Van egy zárt listánk, le kell ellenőrizni őket, és csak ők jöhetnek." A magyar miniszterelnök az EU-tól egyre elzárkózóbb Törökországot tartja modellnek, szerinte "ők tudják, mit kell tenni." Mint fogalmazott, "pár százezer afgánt átengedhetünk Németországba és Ausztriába korridorszerűen, de mi nem kérünk belőlük."

Szintén markáns elutasító álláspontot fogalmazott meg az osztrák kancellár.

Egyértelműen ellenzem, hogy mi most önként embereket fogadjunk be (Afganisztánból). Amíg én vagyok a kancellár, ez nem fog megtörténni

jelentette ki egy tévéinterjúban, hangsúlyozva: Ausztria a korábbi menekültválságban már több mint 40 ezer afgánt fogadott be, és ezzel jóval a százalékos arányon felül teljesített.

Ylva Jogansson az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja kijelentette: 2015-tel ellentétben most "nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát", a huszonheteknek - más államokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt - Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak.

Görögország negyven kilométeres falat húzott fel a török határán, a törökök pedig az iráni határon építenek közel 300 kilométeres védőfalat.

Európa Achilles-sarka

"Az Európa partjai felé tartó afgán migránsok kilátása arra kényszeríti a kontinenst, hogy szembenézzen Achilles-sarkával: soha nem rendezte a menedékkérők kezelésével kapcsolatos elkeseredett vitát" - állapítja meg a Politico, emlékeztetve arra: hat éve az EU-ban komoly belharcok folytak, amikor a háború sújtotta Szíriából beáramló menedékkérők ügyével küzdött. 2015-ben több mint 1 millió menekült és migráns kelt át a tengeren, hogy Európába jusson.

A mai napig nem valósult meg egy akkori ígéret: a menekültügy reformja, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely hatékonyan feldolgozza a menedékkérők kérelmeit és szétosztja őket a kontinensen.

A Politico diplomáciai forrásból úgy tudja: az uniós nagykövetek várhatóan e héten találkoznak, hogy egy közös megközelítésről tárgyaljanak. Szombaton az uniós vezetők ismertették saját tervüket, amely keveréke a menekültek letelepítését végző tagországok finanszírozásának és a külső országokkal való partnerségnek.

Zsarolási potenciál

Azt kevesen valószínűsítik, hogy Európának a hat évvel ezelőttihez hasonló migránsáradattal kellene szembenéznie. A Politicónak nyilatkozó migrációs tisztviselők szerint az afgán menekültek többsége valószínűleg a szomszédos országokban marad, nem jön az EU-ba.

Emellett civil szervezetek azzal érvelnek, hogy az afgán válság kizárólag migrációs problémaként való kezelése azokat a szomszédos országokat segíti - pl. Törökországot, Belaruszt vagy Marokkót -, amelyek a menekültügyet az EU-val szembeni nyomásgyakorlásra vagy zsarolásra használják. Nem is beszélve az EU-n belüli szélsőjobboldali politikai pártokról.

Majdhogynem a szélsőjobb kezére játszik, ha ezen a szemszögön keresztül nézzük ezt a válságot

állítja Imogen Sudbery, az 1988 óta Afganisztánban működő International Rescue Committee (Nemzetközi Mentőbizottság) európai igazgatója.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Patthelyzet a lengyel-belarusz határon

Lehet-e egyetértés az afgán menekültek ügyében Európában?

Tálib előrenyomulás: felkészült-e Európa egy újabb menekültválságra?