NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tálib előrenyomulás: felkészült-e Európa egy újabb menekültválságra?

Kandahárt pénteken foglalták el a tálibok. Kabulnak még két hónapot ad az amerikai hírszerzés
Kandahárt pénteken foglalták el a tálibok. Kabulnak még két hónapot ad az amerikai hírszerzés Szerzői jogok MTI/AP/Sidiqullah Khan
Írta: SL és MTI, Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Európai politikusok aggódva követik a tálibok téhódítását Afganisztánban. Sokan a 2015-ös menekültválság megismétlődésétől tartanak.

HIRDETÉS

Európa politikusai különösen aggódva követik nyomon az egyre viharosabb afganisztáni fejleményeket. Szemük előtt lebeg ugyanis az egész kontinenst megrázó, 2015-ös menekültválság, amelyre nem voltak kellőképpen felkészülve. És most?

Az ENSZ segélyszervezetei pénteken kongatták meg a vészharangot: humanitárius katasztrófától tartanak a tálib lázadók gyors területfoglalásának hatására.

Shabia Mantoo, a menekültügyi főbiztosság (UNHCR) szóvivője szerint főleg a nők és a gyerekek próbálnak biztonságos helyre menekülni a tálibok elől, ezért felszólította Afganisztán szomszédos országait, hogy tartsák nyitva határaikat a menekülők előtt. Az év eleje óta 270 ezer ember menekül az országból.

Kapacitásuk sincs rá

Afganisztánban ugyanis drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet, amióta májusban megkezdődött az amerikaiak és a NATO-csapatok kivonása. A tálibok immár az ország északi, nyugati és déli részének nagy területeit, összességében az ország területének kétharmadát elfoglalták rohamtempójú offenzívájukban.

Péntekre elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és elesett Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is. Szombatra elfoglalták a Kabultól közvetlenül délre fekvő Logar tartományt. A hadurak kezén lévő Mazari-Sarifot is támadták már szombaton, ennek peremén heves harcok folynak.

A hét közepén a hat évvel ezelőtti krízistől leginkább sújtott Görögország bevándorlásügyi minisztere jelentette ki:

az Európai Unió nincs abban a helyzetben, hogy meg tudjon birkózni a 2015-öshöz fogható újabb migránsválsággal,

kapacitása sincs rá, ezért meg kell akadályoznia az egyre terebélyesedő afgán konfliktus elől menekülők áradatát. Nótisz Mitarákisz a héten öt másik uniós tagállambeli kollégájával levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérték, hogy az EU ne állítsa le az illegális migránsok kitoloncolását Afganisztánba. Az ugyanis rossz jelzést küldhet Afganisztánba, és még több afgánt ösztönözhet arra, hogy az EU-ba jöjjön.

Ugyanaznap, felülvizsgálva addigi álláspontjukat, Németország és Hollandia is ideiglenesen leállította az elutasított menedékkérők Afganisztánba történő visszatoloncolását az ország romló biztonsági helyzete miatt.

"Abszurd és szégyenletes"

Németországban külünös aggodalommal követi a nyilvánosság az egyre drámaibb afganisztáni történéseket, hiszen az elmúlt években több mint egymillió migráns érkezett oda menedékjogot kérve, többségük olyan polgárháborúk által sújtott országokból, mint Szíria, Afganisztán és Irak. Általános az a nézet, amit vezető katonatisztek is kifejeztek, hogy károsnak és idő előttinek tartják a Nyugat kivonulását az országból.

Nem véletlen, hogy leginkább Németországból jönnek sorra a javaslatok: Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a kivonult német katonai alakulatok helyi segítői és családtagjai gyors befogadását sürgette, ez több tízezer embert jelent. Norbert Röttgen CDU-s politikus, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke "abszurdnak és szégyenteljesnek" nevezte az afgánok magukra hagyását, és azt mondta, Németországnak is támogatnia kellene az amerikai légicsapásokat az afgán kormánycsapatok védelmében.

Heiko Maas szociáldemokrata (SPD) külügyminiszter egyelőre csak azzal fenyegetőzött, hogy megvonják az évi 430 millió euró támogatást az országtól, ha győznek a szélsőséges iszlamisták, a német külügy amúgy teljesen tanácstalannak tűnik az ügyben. A Zöldek társelnöke, Robert Habeck légihidat létesítene a németeket eddig segítő helyi erők kimentésére, pártjának másik társelnöke, Annalena Baerbock kancellárjelölt pedig arra szólította fel a tagállamokat és az EU-t is, hogy készüljenek fel egy újabb menekülthullám befogadására.

Nem is biztos, hogy jönnek?

A számok azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban még nem volt tömeges afgán migránsáradat Európába. 2021 első félévében mintegy 3200 afgán állampolgár által elkövetett illegális határátlépést jelentettek az EU külső határain - mondta az Euronewsnak az Európai Bizottság szóvivője.

Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) agytröszt alapító elnöke "nagyon valószínűnek" tartja, hogy az elkövetkező hónapokban sok afgánnak lesz szüksége menekültvédelemre, de

ez a hatalmas válság nem jelenti azt, hogy el is érik Európát.

Ahhoz, hogy Európába jussanak, számos olyan határt kell átlépniük, amelyeket ma már sokkal nehezebb átlépni, mint néhány évvel ezelőtt" - állította a migrációs szakértő, utalva a szárazföldi és tengeri határainál alkalmazott állítólagos görög visszaszorítási politikára ezt Athén tagadja.

Az elmúlt években az EU jelentős forrásokat fordított külső határainak megerősítésére és a migránsok távol tartására. Egy 2016-os döntés alapján az unió 6 milliárd eurót fizet Törökországnak annak érdekében, hogy megakadályozza a szíriai menedékkérők Görögországba való átkelését.

Az amerikai erők teljes kivonásáig kevesebb mint három hét van hátra. A tálibok a Reuters hírügynökség által idézett amerikai hírszerzési értékelések szerint harminc napon belül körülzárhatják, három hónapon belül pedig el is foglalhatják Kabult.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Uniós belügyminiszterek: még a határ elérése előtt kell segíteni a menekülőknek

Fiatal afgán lányokat zártak börtönbe és vertek meg, mert nem tartották be az öltözködési előírást

Tömeges afgán házasságkötés a költségek csökkentése érdekében