Eddig minden kedvezményezett elfogadta a támogatást, a mostani helyzet precedens nélküli.
HIRDETÉSKorábban példa nélküli konfliktus alakult ki Magyarország és Norvégia között a norvég alap támogatásai kapcsán. Az ügynek valószínűleg még nincs vége azzal, hogy a norvég kormány bejelentette, Magyarország búcsút inthet a norvég és EGT alapok 2014-2021-es időszakra vonatkozó támogatásaitól. A jövőt illetően azonban nagy a bizonytalanság.
A magyar kormány álláspontja szerint azzal, hogy Norvégia nem fizeti ki a támogatási alapból Magyarországnak járó összeget, úgy akarja élvezni az uniós közös piachoz való hozzáférés előnyeit, hogy jogi kötelezettsége ellenére sem hajlandó fizetni ezért. A kormány ezért jogi útra akarja terelni az ügyet. Szakértők szerint azonban erősen kérdéses, hogy erre a precedens nélküli lépésre van-e bármilyen lehetősége.
„A Transparency International Magyarország szerint legalábbis megkérdőjelezhető, vagy mondjuk úgy, sejtelmes a magyar kormány által feltételezett jogi alap annak alátámasztására, hogy eljárást lehetne kezdeményezni Norvégiával szemben, amiért az évekig tartó huzavonát követően a norvég kormány bemondta az unalmast, és úgy döntött, hogy ha nem bírnak megállapodni a támogatások megszokott, és minden egyéb közreműködő partner által korábban és jelenleg is elfogadott szabályok szerint történő felhasználásáról, akkor ez a pénz a magyar emberek számára elveszett" - nyilatkozta Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója az Euronewsnak.
„Végülis ugye norvég közpénzről, norvég állami befizetésről van szó, úgyhogy Norvégiának igenis joga van ragaszkodni ahhoz, hogy az adófizetői pénzét, a saját nemzeti vagyonát olyan módon használják föl a célországokban, illetve kedvezményezett országokban, ahogy azt a norvég emberek és a norvég kormány elképzeli" - tette hozzá a szakértő.
Az alappal kapcsolatos kifizetéseket egy együttműködési megállapodás szabályozza, melynek aláírói az Európai Unió és Norvégia. Ahogy azonban azt a 24.hu kiderítette, a szerződés nem rendelkezik arról, hogy egy vitás helyzetet hogyan kell megoldani - a megállapodás szövegezői nem feltételezték, hogy ilyen konfliktus lehet a felek között. Így pedig azt sem lehet tudni, hogy a magyar kormány milyen szervezethez fordulhatna jogi panaszával, ráadásul úgy, hogy ő maga nem is szerződő fél.
Célkeresztben a civilek
Magyarország és Norvégia arról nem tudott megegyezni, hogy melyik szervezet koordinálja a 2014-2021-es támogatás civil szervezeteknek járó hányadát. Az előző két alkalommal kinevezett konzorciumban központi szerepet játszott az Ökotárs Alapítvány. A norvég fél ezúttal is az ő konzorciumuk pályázatát értékelte a legmagasabbra, ezért ragaszkodott az ő kijelölésükhöz, amit a magyar kormány elutasított.
„Nyilván sajnálatosnak tartottuk, de alapvetően itt nem elsősorban rólunk van szó, hanem mindazokról a magyar állampolgárokról, akik valamilyen módon részesültek volna ebből a támogatásból, akár civil szervezetként, akár a roma felzárkóztatás, a kulturális örökségvédelem, vagy éppen a kutatás-fejlesztési együttműködés terén" - mondta Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója. Móra azt is elmagyarázta, hogyan néz ki a norvég alap civileknek folyósított része:
A norvég és EGT alapokból 77 milliárd forint érkezett volna Magyarországra. 73 milliárd sorsáról állami kézben lett volna a döntés, csak a fennmaradó 4 milliárdot oszthatták volna szét a civilek.