Reagált a magyar kormány: "Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak."
HIRDETÉS„Magyarország számára többé nem elérhetők a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai" – erősítette meg a Népszava kérdésére a norvég külügyminisztérium.
A magyar kormány már hiába tárgyalna a hazánknak szánt 214,6 millió eurós támogatás elosztásának módjáról, az adományozó fél lezárta az ügyet. A norvég külügy egyértelművé tette, hogy a támogatás nem csúszik, hanem Magyarország számára elveszett - írja a Népszava.
Sorosozással reagál a magyar kormány
A Miniszterelnökség közleménye: "Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet. Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak."
Mi is az a Norvég Alap?
Norvégia, Izland és Liechtenstein tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), vagyis részei az EU belső piacának, de nem tagjai az uniónak.
Az EGT-tagságért cserébe az érintett országok vállalták, hogy önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez: ezt a hozzájárulást nevezik Norvég Alapnak.
Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása, és 15 ország között osztják szét.
Hatóságoktól független alapkezelőt követelnek meg az adományozók
A Magyarországnak előirányzott összeg 214,6 millió euró, ami mai árfolyamon számolva 77 milliárd forintnak felel meg. A donor országok és a magyar kormány azonban nem tudtak megegyezni arról, hogy ezt a pénzt mely szervezet/alapkezelő ossza szét a pályázó civil szervezetek között.
A pénzt adó donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen.
Miben nem tudtak megegyezni?
Mint a Norvég Külügyminisztérium elmondta, a pénz alapkezelőjét valamennyi országban nyílt pályázat útján választják ki.
A pályázók értékelése és rangsorolása a kompetenciák, szakértelem és tapasztalat, a konzorciumon belüli szereposztás és menedzsment, illetve a programleírás és -indoklás alapján történik, továbbá az alapkezelőnek a hatóságoktól független kell lennie.
Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a donorok által elismert kritériumrendszer alapján szakmailag legalkalmasabbnak ítélt pályázó kapja a megbízást.
Hosszabbítani szerette volna a határidőt a magyar kormány
A Miniszterelnökség még a múlt pénteken is azt írta a Népszavának: "a magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására”.
Ugyanezen a napon Ágostházy Szabolccsal, a Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára egy interjúban azt mondta hogy, „egyedül a norvégokon múlik”, lesz-e megállapodás.
A konfliktus gyökere
A Norvég Alap ügye 2014-ben szélesedett nemzetközi diplomáciai feszültséggé. A konfliktus forrása az volt, hogy a magyar kormány megvádolta a Norvég Alap civil társadalmi célokra és szervezetekre vonatkozó részének elosztását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, a források elosztása nem objektív alapon történik, a jobboldali civil szervezeteket diszkriminálják, összességében pedig a források elosztása és felhasználása teljesen átláthatatlan.