NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Norvég Alap: miben nem tudott megegyezni a magyar kormány és az adományozók?

Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter
Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter Szerzői jogok Fabrizio Bensch/AP
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Norvég Alap pénzét romák felzárkóztatására, oktatásra, gazdasági, energia és klímacélokra lehet fordítani, a donorok hatóságoktól független alapkezelőt várnak el.

HIRDETÉS

Nem sikerült megállapodnia a magyar kormánynak a mai árfolyamon nagyjából 77 milliárd forintot érő EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak olyan alapkezelőt találni, mely minden félnek megfelelt volna.

Mi is az a Norvég Alap?

Az alapokról annyit érdemes tudni, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), vagyis részei az EU belső piacának, de nem tagjai az uniónak. Az EGT-tagságért cserébe az érintett országok vállalták, hogy önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez: ezt a hozzájárulást nevezik Norvég Alapnak.

Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása, és 15 ország között osztják szét.

Hatóságoktól független alapkezelőt követelnek meg a donorok

A Magyarországnak előirányzott összeg 214,6 millió euró, ami mai árfolyamon számolva 77 milliárd forintnak felel meg. A donor országok és a magyar kormány azonban nem tudtak megegyezni arról, hogy ezt a pénzt mely szervezet/alapkezelő ossza szét a pályázó civil szervezetek között.

A pénzt adó donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen.

Miben nem tudtak megegyezni?

Mint a Norvég Külügyminisztérium elmondta, a pénz alapkezelőjét valamennyi országban nyílt pályázat útján választják ki. A pályázók értékelése és rangsorolása a kompetenciák, szakértelem és tapasztalat, a konzorciumon belüli szereposztás és menedzsment, illetve a programleírás és -indoklás alapján történik, továbbá az alapkezelőnek a hatóságoktól független kell lennie.

Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a donorok által elismert kritériumrendszer alapján szakmailag legalkalmasabbnak ítélt pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni – mondta a külügyminiszter.

Megállapodás nélkül elvész a támogatás

A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.

„Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és a Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában” - írja a külügyminiszter.

A Magyarországnak adandó pénzekről 2016 óta folytak tárgyalások, az alapkezelő kiválasztása pedig 2020 december 21-e óta tartott. A határidő július 21 volt, de nem sikerült egyetértésre jutni.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón erről azt mondta: "A norvégokkal nem tudtunk megegyezésre jutni”, vagyis ugyanúgy nem jönnek a norvég pénzek Magyarországra, mint 2014 után, amikor a magyar kormány sorosistának nevezte a Norvég Alap által támogatott civileket, és politikai kifizetéseket kiáltott.

A civil szervezetek a 77 milliárd forintból körülbelül 4 milliárdot kaphattak volna, ez a teljes összeg nagyjából huszada.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nincs jogi alapja annak, hogy pert indítson a magyar kormány a támogatásokért a norvégok szerint

Kérdéses, tud-e bármit is tenni a magyar kormány a norvég alap ügyében

Az EU szerint jogsértő a civiltörvény