Szent Ilona, az elfeledett, majd újra megtalált sziget

Az Atlanti-ócenán kellős közepén található egy eldugott sziget, alig néhány kilométer átmérőjű. A kontinensektől messze fekszik, de a légi turizmus révén idegenforgalmi látványossággá válhat-e Szent Ilona?

A szigetet évszázadokon át csak hajóval lehetett megközelíteni, ezidáig főleg Bonaparte Napóleon második száműzetése - majd halála - helyszíneként ismerte a világ. Tartsanak velünk, képes összeállítással mutatjuk be az Egyesült Királyság elfeledett tengerentúli területét!

Szent Ilona első ránézésre barátságtalan, mégis nemzetek küzdöttek érte

A lakatlan szigetet 1502-ben fedezte fel egy portugál hajós, és nevezte el a konstantinápolyi Helena után. Épített rá néhány házat és egy kápolnát, de állandó település ezzel még nem jött létre. Az első angol, aki betette lábát a szigetre, Thomas Cavendish volt, 1591-ben.

1645-ben a hollandok települést hoztak létre Szent Ilonán, ám az csak néhány évig létezett, ekkor a sziget ellenőrzését a Brit Kelet-indiai Társaság vette át. A hollandok 1673-ban visszafoglalták a szigetet, ám megint kiűzték őket. A Kelet-indiai Társaság India felé tartó hajóit állomásoztatta a partjainál. Az első állandó település Jamestown lett, amelyet Jakab yorki hercegről, a későbbi II. Jakab királyról neveztek el.

I. Napóleon háza lehetne a legfőbb turistalátványosság

1815-ben a brit kormány Szent Ilonát jelölte ki I. Napóleon francia császár száműzetésének helyszínéül. A trónfosztott uralkodó ott is halt meg. Aztán a Kelet-indiai Társaság rövid időre visszanyert kontrollja alól a sziget a brit korona fennhatósága alá került.

A második búr háború évei alatt a brit haderő csaknem ötezer hadifoglyot tartott fogva Szent Ilonán, hogy a búrok ne szabadíthassák ki őket.

2002 januárjában szavazást tartottak, amelyen a szigetlakók többsége arra voksolt, hogy épüljön repülőtér a szigeten. 2009 őszén új alkotmányt fogadtak el, ekkor alakult meg Szent Ilona. A három korábbi tagja ettől fogva egyenrangú, mindhárman autonóm részei a tengerentúli területnek.

Még itt is vannak kínai bevándorlók

Szent Ilona népességének fele afrikai leszármazottakból áll. A fehérek, részint a brit gyarmatosítók utódai, részint amerikaiak, összesen egynegyedét adják a lakosságnak, a fennmaradó 25 százalék pedig kínai bevándorló.

Az 1981-es brit állampolgársági törvény szerint Szent Ilona és a többi koronagyarmat Nagy-Britannia tartozéka. A szigetlakók elvesztették Nagy Britannia és gyarmatai állampolgárságát, és vele a jogukat, hogy letelepedjenek Nagy-Britanniában.

A következő húsz évben legtöbbjüknek csak a sziget kormánya által nyújtott, rosszul fizetett munka maradt, a tengeren túl csak a Falkland-szigeteken és Ascensionon vállalhattak munkát. Ebben az időszakban a szigetet "a déli Atlanti-óceán Alcatrazaként" emlegették.

Andrew yorki herceg emlékezetes látogatása

Andrew yorki herceg 1984-ben került kapcsolatba Szent Ilona szigetével, amikor is a fegyveres erők tagjaként odavezényelték.

A világ legidősebb teknősének is a sziget az otthona

A szigeten él - legalábbis a legutolsó információk szerint korához képest jó egészségnek örvend - Jonathan, a világ legidősebb szárazföldi élőlénye, a csakem 190 esztendős óriásteknős.

A sziget fő vonzerejét főleg eddigi érintetlensége adta, és az eddigi visszatartó erő, a távolisága is megoldódni látszott a légikikötő megépültével.

Az egyedi élményre vágyó utazók számára már most is elérhető, de bizonytalan, hogy a tömegturizmus is felkapja-e az apró szigetet.