Élesek a kritikák: a mű fantáziátlan, az alak élettelen, az arc túlságos elnagyoltsága miatt nem is hasonlít Dianára, vonásai férfiasabbak, mit amilyen valódi szépsége volt, a szoborcsoport érzelmi szimbolikáját aláássa es
Kendőzetlenül szidja számos kritika a Dianát ábrázoló szoborcsoportot, amit Ian Rank-Broadley készített, és a hercegnő egykori londoni lakhelyén, a Kensington-palota kertjében állítottak fel.
A művész az aktok híres és elismert mestere. Diana új szobrának készítése idején ezért és a munkát övező teljes titoktartás miatt rebesgette a brit közvélemény, hogy esetleg valamiféle provokatív mű születik.
A Guardian kritikusa szerint ami megvalósult, az csupán a "pátosz abszurdja" és a Diana-imádat legkínosabb véglete, már-már vallási kép: a hercegnőt a minden gyermeket oltalmazó istennő élettelen pózában láttatja a művész.
Az alkotás koncepciójának valós alapja, hogy Dianát a brit királyi család egyik legaktívabb tagjaként tartja számon a közvélemény. A hercegnő kitartóan és aktívan segítette az AIDS-kutatások fejlődését és a taposóaknák felszámolását, hogy csak a két legfontosabb olyan globális ügyet említsük, amelyek sikereiben része van Dianának.
Diana hamar rájött, hogy a népszerűség bár elvette privát szféráját, akkora érték, amit jó ügyek érdekében felhasználhat. Egy-egy karitatív akció során gyakran hagyta, hogy gyerekekkel fényképezzék, mert tudta, hogy a bevált médiafogással fokozhatja az adott ügy támogatását és az adományok gyűjtését.
A szobor tehát nem egy konkrét pillanat fényképről való megjelenítése, ahogy ezt a brit sajtó több zsurnalisztája felveti, hanem egy jellemzőnek látott helyzet: a karitatív hercegnő a rászoruló gyermekek körében.
Ez valós, Dianára és életművére jellemző kép, mégis kegyetlenül nekimentek a bírálók a Kensington-palota süllyesztett kertjében elhelyezett szobornak.
Néhány vélemény: a mű fantáziátlan, az arc túlságos elnagyoltsága miatt nem is hasonlít Dianára, vonásai férfiasabbak, mit amilyen valódi szépsége volt.
Mindezt szókimondóan így összegzi egy mondatban Jonathan Jones, a mű egyik kritikusa: "A szoborcsoport érzelmi szimbolikáját aláássa esztétikai borzalma."
Az alkotó már a királynőt is megmintázta
Az élesen bírált Diana-szobor alkotója, Ian Rank-Broadley több köztéri alkotásáról, aktjáról, sőt éremplasztikájáról is híres, a brit kortárs művészek egyik ünnepelt személyisége.
Korábbi művei közül most leginkább a Lord Rochester a szajhájával és majmával című szoborcsoportja került reflektorfénybe, emiatt tartottak többen attól, hogy esetleg provokatív szobrot készít Diana hercegnőnek.
A művész oldalán olvasható leírás szerint John Wilmot, Rochester 2. grófja (1647 - 1680) olyan kihívó életmódot élt, ami botrányosan ellentétes volt az akkori puritán érával. II. Károly király udvaronca költőként is híressé vált, versein is tükröződik féktelen életvitele. 33 évesen hunyt el nemi betegségben.
A szobrász saját oldala és a róla szóló publikációk egyaránt kiemelik a Fegyveres erők emlékművét is, ami a harcok dicsősége helyett egyértelműen a konfliktusok emberáldozataira irányítja a figyelmet azzal, hogy a hordágyvivőket mintázta meg.
Ian Rank-Broadley alkotása az AFM központjában, a Nemzeti Emlékezés Kertjében, Alrewasban áll. Egy klasszikus mitológiai képet ültetett át a modern hadviselés világába a művész: a sebesülteket és haldokló Patrokluszt Achilles pajzsán vitte vissza a táborba. A katonát, akit hordágyon emelnek magasba társai, az elkeseredett anya és gyermeke fogadja. A gyászoló szülőket is ábrázolja a szobrász.
Ian Rank-Broadley leghíresebb alkotásai közé kerül az a már szinte feledésbe merült érmeplasztika, amit II. Erzsébetről készítettet. Az uralkodó érmeportréja most a Diana-szobor miatt került be a brit lapokba.
Ian Rank-Broadley 2017-ben kapott megbízást, hogy készítsen szobrot Diana hercegnőről, 2019-re tervezték a mű avatását a Kensington-palota nyilvánosan látogatható, a Hyde Park felé nyitott süllyesztett kertjében, a szobor leleplezése azonban 2021 nyarára csúszott.