A határok újranyitása, a járványügyi korlátozások lazítása után egyre többen vágnak neki az El Camino zarándokútnak gyalog és két keréken egyaránt. Egyesek vallási indíttatásból, mások pedig azzal a céllal kerekedtek fel, hogy közel kerüljenek a természethez.
HIRDETÉSMiután Spanyolország megnyitotta határait és lazított a járványügyi korlátozásokon, több százan vágtak neki az El Camino zarándokútnak gyalog és két keréken egyaránt. Egyesek vallási indíttatásból, mások pedig azzal a céllal kerekedtek fel, hogy közel kerüljenek a természethez.
"A sokórányi gyaloglás után a láb fájni kezd, néha az út elviselhetetlenül hosszúnak tűnik, de a gyaloglás egyben vissza is hozza az idő, a tér és a világ valódi dimenzióját. Amit itt kapni lehet, az sok óra gyaloglás és gondolkodás. Ez az igazi utazás, az El Camino, a belső utazás" - mondta az Euronews tudósítója, Jaime Velazquez.
Az elmúlt év a lezárásokról, a járványról szólt, a zarándokok pedig megtalálják a módját, hogy békére leljenek a világjárvány drámája után. Az idei út érzelmesebb, mint valaha.
Raquel González Cabezas novemberben veszítette el édesapját a koronavírus miatt. Most anyjával és nővérével járja végig az utat, megnyugvást, lezárást remélve.
"Elveszíteni valakit mindig nagyon nehéz, de mi, a korlátozások miatt nem láthattuk apánkat, rendes temetést sem rendezhettünk neki ... Muszáj találni valamit, amibe bele lehet kapaszkodni. A barátommal voltam, amikor megfogalmazódott bennem: végigcsinálom ezt az utazást" - mondta.
"Csendben gyalogolva gondolkodom és beszélgetek apával. Úgy hiszem, hogy számomra fájdalmas lesz a megérkezés Santiagóba, mert ott vége lesz.... ott mondatik ki, hogy ő végleg elment.
Mióta Spanyolországban feloldották a szükségállapotot, több mint 18 ezer zarándok tette meg az utat. A foglalások számának ugrásszerű emelkedése miatt a hatóságok 2022-ig meghosszabbították az idényt.
Emilio de la Iglesia, a Galicia Tourism Board igazgatója szerint "a világjárvány után, amelyet úgy tűnik, végül magunk mögött hagyunk, nagy szükségünk van visszatalálni a természethez. Arra, hogy legyen időnk gondolkodni, hogy újra találkozzunk az emberekkel ... És itt másképp kapcsolódunk a környezethez, a többi emberhez, mint az idegenforgalomban általában" - magyarázta.
A Santiago-székesegyház előtti téren öröm és kimerültség vegyül az érkezés pillanataiba, egyúttal szomorúság is, tudva, hogy az érkezés mindennek a végét is jelenti. Mert a valódi cél az út volt, ezért sokan azt kívánják, bárcsak elölről kezdhetnék az egészet.