"Csak azok vannak az EU-ban, akik az EU tagjai akarnak lenni. És akik benne vannak, azért vannak ott, mert osztoznak az EU által vallott értékekben, és ezek az értékek feltétel nélküliek, tiszteletben kell tartani őket" - fogalmazott António Costa.
Az Európai Unió Tanácsának portugál elnöksége a világjárvány kezelésének egyik legnehezebb pillanatában indult el. Minden munka korlátok közé szorítva. Az oltási szabályok és a digitális tanúsítvány egységességének hiánya pedig jelenleg is sok bírálatot kelt. Másfelől a helyreállítási és rugalmassági terv jóváhagyására gyakorolt erőteljes portugál nyomást az elnökség egyik nagy eredményének tekintik. Vendégünk a Global Conversationben ezúttal António Costa portugál miniszterelnök volt.
Euronews: A portugál elnökség nagyon feszült pillanatokkal teli európai csúcstalálkozóval zárul. Kezdetnek beszéljünk Magyarország vitatott pedofiltörvényéről. Milyen volt a konfrontáció Orbán Viktorral? Nem volt többé szükség a semlegesség fenntartására?
António Costa: Köszönöm ezt a kérdést. Nyilvánvaló, hogy az elnökségeknek, mint aggregációs tényezőknek, meg kell próbálniuk pártatlanul eljárni a munkamódszerek tekintetében, és nyilvános felszólaláskor is. De nyilvánvaló, hogy amikor találkozunk, teljesen őszintén és világosan kell beszélnünk. És úgy gondolom, hogy ez a vita (Orbán Viktorral) nagyon fontos volt, mert frontálisan, nyíltan zajlott, az összes tagállam egyértelműen fejezte ki magát az Európai Unió értékeinek védelmében, hangsúlyozva, hogy az EU mindenekelőtt értékközösség. Hogy sokkal több mint egy vámunió, vagy mint egy belső piac. Több, mint egy közös valuta, mindenekelőtt értékközösség, ezért cselekvésünk középpontjában ezeknek az értékeknek kell lenniük.
EN: Megtudhatjuk, mit mondott Orbánnak?
AC: A Tanács ülései bizalmasak. Nem fogom elmondani, amit odabent mondtam. Azt mondom, hogy nyilvánvalóan a szerződések nagyon is világosak. Csak azok vannak az Unióban, akik az Unió tagjai akarnak lenni. Azok pedig, akik benne vannak, azért vannak ott, mert osztják ezeket az értékeket, és ezeket nem lehet feltételekhez kötni, tiszteletben kell tartani őket. Ezért létezik a 7. cikkely, annak biztosítására, hogy a szerződéseket betartsák. Két eljárás zajlik a cikkely miatt, egy Lengyelország, egy pedig Magyarország ellen. A portugál elnökség előrelépést tett. Két hete meghallgatásokat tartottak Lengyelországban, és Magyarországon is, és ezek az ügyek még mindig folyamatban vannak.
Ebben az esetben az Európai Bizottság már értesítette Magyarországot a magyarázatok benyújtásának kötelezettségéről, és ezek tükrében dönt majd a bizottság, hogy megindítják-e az eljárást a 7. cikkely megsértése miatt.
EN: Van még helye Magyarországnak a jelenlegi EU-ban?
AC: Mi azt szeretnénk, hogy mind a 27 tagállam továbbra is az Európai Unió része maradjon. Most mindenki szabadon dönthet saját útjáról. Ezt nem érdemes titkolni. Szerencsére most tartjuk az Európa jövőjéről szóló konferenciát, így ez a vita őszintén tud zajlani. Ma a tagállamok nem mind vallják azokat az értékeket, nem ugyanaz az elképzelésük az Unióról, mint a Lisszaboni Szerződés jóváhagyásakor volt.
A többség megváltozott, a politikai dinamika megváltozott, ezért vannak olyan államok, amelyek más álláspontot képviselnek. Úgy hiszem, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia számunkra is jó alkalom a számvetésre. A Lisszaboni Szerződés elég rugalmas ahhoz, hogy egy kicsit mindent megengedjen: azok, akik gyorsabban akarnak haladni, használhatják azokat az átjárási záradékokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy például bizonyos kérdésekben megváltoztassák a többséget. Azok, akik lassabban haladnának, fokozott együttműködést hozhatnak létre, magyarán kellően rugalmas a rendszer ahhoz, hogy ne bénuljon meg.
Ha mindenki egy véleményen van, az persze csodálatos. De ha ez nem lehetséges, akkor nem ácsoroghatunk a híd közepén: egyikünk sem bénulhat le, vagy omolhat össze. Tehát többféle út van.
EN: Láttunk már egy kiválást, a britekét. De kiutasítást még nem láttunk.
AC: Ez nincs is előírva. A 7. cikk a szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztését írja elő, mint egy tagországra alkalmazandó maximális szankciót.
EN: A másik olyan kérdés, amelyben ezen az EU-csúcson nem volt konszenzus, külpolitikai volt: a francia és a német javaslat a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való csúcstalálkozóra. A felvetést elutasították. Nincs már tér tárgyalni Putyinnal, és ezért nem megyünk el egy csúcstalálkozó irányába?
AC: Ennek a döntésnek több oka is volt. Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról az összes tagállam közös álláspontot képvisel. Egy ilyen volumenű javaslatot, amely ennyire rövid időn belül, megfelelő előkészítés és megfelelő keret nélkül érkezik, nagyon nehéz átvinni.
Azt hiszem, mindenki jól tudja, hogy Oroszország a legnagyobb szomszédunk. Szoros, barátságos, pozitív, konstruktív kapcsolatot kell ápolnunk vele. Ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy Oroszország tiszteletben tartsa a nemzetközi jog alapelveit, valamint az EU-val és minden egyes tagállamával tisztességes kapcsolatot ápoljon. Ez az átfogó elképzelésünk. Most arra lenne igény, hogy új keretet keressenek az Oroszországgal való kapcsolatoknak. Ehhez viszont megfelelően fel kell készülni. 27-en vagyunk, nem mindegyikünknek ugyanaz az előtörténete az Oroszországgal való kapcsolatok terén, nem mindegyikünk van azonos földrajzi távolságra Moszkvától, és ezeket mind figyelembe kell venni az ezzel kapcsolatos döntéshozatalkor.
EN: A másik olyan kérdés, ahol a konszenzus nehéz volt az Európai Unión belül, az a migrációs paktum, amelyet 2020-ban mutattak be és javasoltak, ám eddig nem írtak alá. Ez volt a portugál elnökség egyik prioritása.
AC: A paktumot különféle eszközökre bontják. Kettő van, ahol fontos lépéseket tettünk. Az egyik nagyon fontos a “kék kártyáról” szóló irányelv, amely legális bevándorlási csatornákat hoz létre, ezek teljesen alapvetőek. A másik, amelyet ezen a héten zárunk le, az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalás az Európai Menekültügyi Ügynökség felállításáról, amely alapvető része az EU menekültügyi rendszerének felülvizsgálatában.
EN: Szó van már arról is, hogy újabb migrációs hullám megfékezésére további pénzeket lehetne adni Törökországnak, hárommilliárd eurót az elmúlt hat évben már kapott hatmilliárdon felül. Egyes nem kormányzati szervezetek, például az Amnesty International azzal vádolják az EU-t, hogy “túszul ejtette” például Törökországot és Marokkót, például a legutóbbi ceutai közjátékra gondolva, amikor is pénzt adtak, ám nem tudták hatékonyan felszámolni a probléma forrását.
AC: Ezek különböző helyzetek. A Tanácsban jelenleg tárgyalt javaslat nem Törökországról szól, hanem arról a szolidaritásról, amelyet az EU-nak el kell érnie olyan külső országokkal, amelyek ma is rendkívül súlyos menekültügyi terhet ciplenek, súlyosabbat, mint az Európai Unió. Például olyan országok, mint Jordánia vagy olyan országok, mint Egyiptom, amelyek részesülhetnek és amelyeknek kellene is részesülniük az EU támogatásából. És ez volt a vita, amelyben nem esett szó Törökországról.
EN: De ha továbbra is pénzt adunk Törökországnak, nem gondolja, hogy abba a helyzetbe kerülünk, hogy egy harmadik fél akaratának túszává válunk?
AC: Egyvalami teljesen egyértelmű: egyetlen országnak sincs joga a menekülteket a szomszédos országokra gyakorolt nyomásként használni. Európa nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy maga is vonzerő tényező. A menekültek több helyről jönnek, így az egész migrációs kérdés kezeléséhez a származási országokban, a tranzitországokban, a határunkon és az Európába belépők beilleszkedési képességei terén is cselekednünk kell. Meg kell különböztetnünk a bevándorlási és a menekült helyzeteket is. Ez a migrációs stratégia globális megközelítését jelenti, nem pedig egyetlen intézkedést, amely valamire is hatással lehet. Ráadásul meg kell értenünk, hogy a migráció jelensége az emberiséggel egyidős, s amíg az emberiség létezik, addig lesz migráció is. Ez az emberi lét természetes folyamata, egy olyan jelenség, amelyet hasonlóan minden más emberi jelenséghez szabályozni kell.
EN: Eljutottunk ahhoz a kérdéshez, amely az elmúlt másfél évben uralta a híreket: Ön nagyon bonyolult helyzetben kezdte a portugál elnökséget, hiszen már bőven dühöngött a járvány. Voltak fejlesztések, de sokkal komplikáltabb helyzetbe kerültünk. Az emberek Európán belüli mozgására vonatkozó egységes szabályok hiánya nehezítheti a harcot, akár egy esetleges negyedik hullám kezelését?
AC: A harmonizáció szabályait és kritériumait az ajánlások rögzítik: októberben elfogadták a szabálycsomagot, június 14-én pedig új ajánlás lépett hatályba a kritériumok harmonizálására, és ezek a kritériumok lehetővé teszik a forgalom áramlásának kezelését. Nem hiszem, hogy az Európán belüli mozgások jelentették volna a fertőzési faktort. A fertőzési tényező sajnos minden egyes alkalommal fennáll, amikor két ember találkozik, és minél többen találkoznak, annál nagyobb a kockázat, akár Európán kívülről, akár Európán belülről érkezőkről van szó.
Ezért vannak a harmonizációs kritériumok: alapvető fontosságú, hogy felgyorsítjuk az oltási folyamatot. Kimutatták, hogy az új delta variáns hatalmas terjedési képességgel rendelkezik, és nem bizonyított, hogy az oltások nem nyújtanának kellő védelmet ellene. Másrészről, a népesség legveszélyeztetettebb rész javarészt már oltva van, tehát a halálozást, illetve a betegség súlyos lefolyását tekintve kisebb a kockázat, mint az előző hullámokban volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy hátra lehet dőlni. Erőfeszítéseket kell tennünk a variánsok azonosítására és mindannyiunknak folytatnunk kell az óvintézkedéseket, egymás védelme érdekében.
EN: Hogyan fogadta Angela Merkel német kancellár kritikáját, miszerint Portugália megnyitotta kapuit a britek előtt?
AC: Nem nyitottuk meg az ajtót a britek előtt, betartottuk az európai ajánlásokat. A britek Portugáliába való beutazásához figyelembe kell venni, hogy fertőzött-e az illető, A teszt kötelező. Negatív eredményű vizsgálat nélkül egyetlen brit sem lépheti át Portugália határát.
EN: Érvényben maradnak-e ezek a szabályok, miután Madeira csatlakozott az Egyesült Királyság "zöld listájához"?
AC: Nincsenek országonkénti szabályaink. Számszerűsített szabályaink vannak, amelyek bármely országra vonatkoznak, attól függően, hogy milyen helyzetben van. Ha Belgium meghalad egy bizonyos szintet, akkor ezeket a szabályokat kell alkalmazni, ha lentebb van, akkor más szabályokat. De ezek a szabályok Belgiumra, az Egyesült Királyságra, Franciaországra, Spanyolországra és bármely más országra ugyanazok.
EN: Sokan különféle eseményekhez, sportfesztiválokhoz, a Bajnokok Ligája döntőjéhez kötik a helyzet romlását.
AC: Utólag kiderült, hogy ez nem igaz: a Bajnokok Ligája döntője Portóban volt, és a most tapasztalt esetszámnövekedés kétharmada kizárólag a lisszaboni régióra koncentrálódik, ennek semmi köze a Bajnokok Ligájához. Még a turistákkal kapcsolatban is nehéz lenne ilyet kijelenteni: a brit turisták célpontja elsősorban Madeira szigete, ahol a növekedés minimális, valamint Algarve. Tehát a probléma kétharmada a lisszaboni régióban összpontosul, és ennek természetesen semmi köze a turistákhoz. És más tényezőkről is szó lehet. Azt is tisztáznunk kell, hogy a világjárványnak ebben a növekedési szakaszában semmi köze nincs a korábbi szakaszokban történtekhez, főleg egészségügyi szempontból, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, illetve a lakosságunk halálozásának szempontjából nincs.
EN: Beszéljünk most a helyreállítási és rugalmassági tervről. Az Európai Bizottság elnöke európai körúton volt, hogy jó híreket közöljön a különféle tervek jóváhagyásáról. Portugáliának több mint 16 milliárd eurót, Spanyolországnak majdnem 80 milliárdot, Görögországnak 30 milliárdot kellene kapnia. A rekorder Olaszország, 200 milliárd euróval. Az a tény, hogy Önök a soros elnökök, szerényebbé teszi Önt a terv bemutatásakor? Kevesebb pénzre van szüksége Portugáliának, mint más országoknak?
AC: Az alapok elosztásának kulcsát a német elnökség alatt rögzítették: tavaly júliusban, amikor elfogadtuk ezt az eszközt, összefüggésben volt a világjárványnak a különféle gazdaságok növekedési előrejelzéseire gyakorolt hatásával. Abban a szakaszban előrejelzésekkel dolgoztunk, ezért rögtön számítottunk arra, hogy 2022-ben felülvizsgálat lesz, és frissülnek a kritériumok meg a terjesztési kulcs. Tehát minden országnak elkülönítettek egy összeget, figyelembe véve ezt az allokációs kulcsot, figyelembe véve a népességet, és persze a válság hatásait Ahogy mindenki tudja, az első hullámban Olaszország és Spanyolország volt a két legsúlyosabban érintett állam, ezért ők voltak azok, amelyek magasabb kártérítést kaptak a Helyreállítási és Rugalmassági Alapból.
EN: Mi volt a legnehezebb pillanata az elmúlt fél év portugál elnökségének?
AC: Még nincs elég távol ahhoz, hogy erre válaszolni tudjak. A pandémia elleni küzdelem szempontjából nagyon megterhelő időszak volt , különösen, ha az összes helyreállítási és rugalmassági terv megvalósítását nézzük. Sikerült jóváhagynunk a közösségi alapokról szóló összes jogszabályt, a soron következő többéves pénzügyi keretet. A héten elfogadták az utolsó csomagot, a KAP reformját, amely első ízben beépítette a közös dimenziót és megerősítette a közös agrárpolitika zöld dimenzióját. Sikerült jóváhagynunk a költségvetési szabályok és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok enyhítését, hogy hatékonyan reagálhassunk erre a krízisre. A jövő legszembetűnőbb pillanata, hogy sikerült áttérnünk a társadalmi jogok európai pillérének általános elveiről a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervére: most ütemtervet és konkrét intézkedéseket tervezünk.A cél, hogy realitássá tegyük ezt a társadalmi dimenziót, és valódi Európává az Európai Uniót, amely védi, serkenti, fejleszti társadalmi modelljét. Mindez kulcsfontosságú a kettős éghajlat és a digitális átmenet támogatásához. Egy másik mérföldkő az új éghajlati törvény jóváhagyása volt: először van egy olyan kontinensünk, amely 2050-ig közös elkötelezettséggel rendelkezik a szén-dioxid-semlegesség mellett. Úgy gondolom, hogy ez a portugál elnökség jelentős nyomokat hagy. Büszkének kell lennünk, mert teljesítettük a kitűzött célt: itt az ideje a tisztességes, zöld és digitális helyreállításnak.
EN: Július 1-jén Szlovénia veszi át az Európai Unió elnökségét. Milyen tanácsokat ad a szlovén kormánynak a most következő hat hónapra?
AC: Nem adok tanácsokat, csak odaadom Janez Janša szlovén miniszterelnök kollégámnak az iránytűt, a portugál navigátorok által használt iránytű másolatát, mert egy navigációs műszer mindig jól jön. A szlovén miniszterelnök egyébként második elnökségét tölti be, az első 2008-ban volt, szóval van tapasztalata. Biztosan jó elnökség lesz.