A koronavírus-járvány idején világszerte nőtt az igény a megbízható hírekre. A megosztottabb társadalmakban azonban ez a körülmény tovább erősítette az egyébként is jelen lévő bizalmi válságot – derült ki a Reuters Intézet Digital News Report 2021 médiatrend-kutatásából.
HIRDETÉSA koronavírus-járvány idején világszerte nőtt az igény a megbízható hírekre. A megosztottabb társadalmakban azonban ez a körülmény tovább erősítette az egyébként is jelen lévő bizalmi válságot – derült ki a Reuters Intézet Digital News Report 2021 médiatrend-kutatásából.
Az oxfordi egyetemen működő intézmény már tizedik éve készít jelentést, idén már 46 országban vizsgálták a média helyzetét. A hírekbe vetett bizalom szempontjából Magyarország a régióban a legutolsó helyen áll, Szlovákia mellett - mindössze 30 százalék tartja megbízhatónak a híreket.
„A magyarok az intézményekben úgy általában nem nagyon bíznak”
A magyarországi kutatást a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja végezte. Bognár Éva, a központ kutatója szerint nemzetközi összehasonlításokban az intézményekbe vetett bizalom viszonylag alacsony Magyarországon. A média pedig ehhez képest is egy „rosszul teljesítő szféra.”
A kutató szerint a bizalmatlanság fő okai között lehet, hogy a társadalom megosztott, erősen vitatott a közszolgálati média megítélése - és sem a politikai szereplők, sem a társadalom nem tartja feltétlenül független szférának az újságírást.
A skandináv országok az élen
A hírek iránt a bizalom Finnországban a legmagasabb 65 százalékkal, melyet szorosan követnek a skandináv országok, addig a sereghajtók között szerepel Magyarország mellett Franciaország és az USA is.
„Óriási különbségek vannak, a médiatulajdonlás, a médiafinanszírozás és a médiaszabályozás kérdésében, és még folytathatnám. Illetve abban – és ez egy nagyon nehezen mérhető és nehezen változtatható dolog -, hogy hogyan áll a politika a médiához. Úgy tekinti-e, mint ami a fő funkciója, hogy őt kiszolgálja, amikor éppen hatalomban van, vagy pedig elfogadja, hogy ez egy tőle függetlenül működő szféra” - fogalmazott Bognár Éva.
A kutató szerint még fokozhatja a hírek iránti bizalmatlanságot, amikor a politikai szereplők politikai ellenségnek tekintik a sajtót, és adott esetben úgyis bánnak vele, "onnantól kezdve, hogy fakenews-ozzák a kritikus sajtót, odáig, hogy lejáratókampányokat indítanak újságírók ellen."
Sajtószabadság és a hírekbe vetett bizalom
A nézők megérzik, ha egy médium úgy viselkedik, mintha egyik vagy másik oldalhoz húzna - erre világítanak rá a kutatás eredményei a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint. Polyák Gábor összefüggést lát a hírekbe vetett bizalom és a sajtószabadság színvonala között.
Az elemző azzal magyarázza a hírek iránti bizalmat a skandináv országokban, hogy ott a sajtószabadság magas foka miatt a közönség is úgy érzi, megbízhat a hírekben. Míg ahol a sajtószabadság színvonala romlik, ahol a társadalom egyre inkább kettészakad.
A mély megosztottságból Polyák szerint nehéz a kilábalás. „Eleve egy olyan helyzetből indultunk, ahol a hírek fogyasztása, a hírekbe vetett bizalom az alapvetően az adott pártba vetett bizalommal függ össze. És azt tapasztaljuk, hogy egy ilyen megosztott társadalomban a pártok iránti választói elkötelezettség az nem elsősorban racionális, hanem egy érzelmi, hit alapú elköteleződés – ez meg kifejezetten nem tesz jót annak, hogy az adott pártot támogató média üzeneteit kritikusan kezeljük" - tette hozzá.
Polyák Gábor szerint ugyanakkor egy pozitív fejlemény, hogy egy dinamikus fejlődés tapasztalható a hírek iránti fizetőkészség szempontjából. Magyarországon a megkérdezettek 14 %-a mondta azt, hogy fizet az online hírekért, amely európai viszonylatban is egy magas szám.