NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

EU-szankciókkal fenyegette meg a libanoni vezetőket Borrell

Josep Borell EU-főképviselő és Michel Aun libanoni államfő találkozója 2021. június 19-én
Josep Borell EU-főképviselő és Michel Aun libanoni államfő találkozója 2021. június 19-én Szerzői jogok fotó: Dalati Nohra/Libanon kormánya
Szerzői jogok fotó: Dalati Nohra/Libanon kormánya
Írta: Gábor ÁcsEuronews/MTI/AFP
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Európai Unió kész segíteni a reformokat a közel-keleti országban, de csak azt követően, hogy az egyezséget kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

HIRDETÉS

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szankciókkal fenyegette meg szombaton a libanoni vezetőket, felelőssé téve őket a közel-keleti országot eluraló gazdasági és belpolitikai válságért.

Büntetőintézkedésekre számíthatnak azok a vezetők, akik akadályozzák az új kormány megalakulását és a kulcsfontosságú reformok azonnali életbe léptetését, hangsúlyozta a főképviselő.

Libanon az összeomlás szélén

Michel Aun libanoni elnökkel folytatott tárgyalását követően Borrell elmondta, hogy az EU határozott üzenetét közvetíti. Libanon a pénzügyi összeomlás szélén áll, és Brüsszel álláspontja szerint a helyi politikusok nem vesztegethetik tovább az időt.

A libanoni válságot határokon belüli folyamatok idézték elő, nem külföldi tényezők felelősek érte, magyarázta az uniós tisztségviselő.

A pénz elértéktelenedett, az emberek fele szegény

A Világbank szerint a közel-keleti ország az 1850-es évek óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági válságok egyikével szembesül.

A libanoni font értékének 90 százalékát elveszítette, a bankok pedig korlátozzák a valuta felvételét és a külföldi banki átutalásokat. Az ország lakosságának több mint fele szegénységben él, és mindennapos az áramkimaradás, illetve az élelmiszer- és az üzemanyaghiány.

A kikötői robbanás óta sikertelen a kormányalakítás

Libanonban nincs működőképes kormány azóta, hogy az előző kabinet lemondott, miután egy 2020 augusztusában bekövetkezett robbanás sok emberrel végzett, és hatalmas területet letarolt Bejrútban. 

Michel Aun államfő 2020 októberében Szaad Haríri volt miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással, ám a tárgyalások kudarcba fulladtak.

Elemzők ezt részben az Aun és Haríri közt feszülő ellentéttel magyarázzák, és rámutatnak arra, hogy a libanoni politikai élet súlyos megosztottsága tovább mélyíti a válságot.

Az EU kész segíteni, feltételekkel

Borrell arról is beszélt, hogy az Európai Unió kész segíteni a reformokat a közel-keleti országban, de csak azt követően, hogy az egyezséget kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A főképviselő szerint csak az IMF-fel kötött megállapodás mentheti meg Libanont a pénzügyi összeomlástól.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsa nem zárja ki a szankciók lehetőségét sem, de inkább eltekintene tőlük, bár a válasz a libanoni vezetéstől függ.

Franciaország áprilisban korlátozta a belépést területére a belpolitikai válságért felelős libanoni vezetők számára. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter akkor azt mondta, hogy Párizs tárgyal uniós partnereivel a válság megoldását hátráltató libanoni politikusokra gyakorolt nyomás fokozásáról.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Alig iktatták be az új libanoni kormányt, az EU máris szankciókkal fenyegeti

Újabb légicsapásokkal fenyegette meg a Hezbollah Izraelt

Kórházigazgató: Rosszabb állapotban van a libanoni kórházak felkészültségi szintje, mint év elején