NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

GLOBSEC 2021: a pandémia megmutatta mennyire fontos a szolidaritás

GLOBSEC 2021: a pandémia megmutatta mennyire fontos a szolidaritás
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Oleksandra Vakulina
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Június 15-17-e között tartják Pozsonyban a kül- és biztonságpolitikai fórumot, ahol a covid utáni időszak a központi téma

A világjárványra adott politikai válaszról 2020 tavasza óta élénk vitákat folytatnak az EU fővárosai. A Marshall-tervnél ötször nagyobb mentőcsomagban egy közös megoldás valósult meg, amelynek célja a segítségnyújtás és az ellenállóképesség növelése EU gazdaságaiban. Ez vajon elegendő lesz? Ezt vitatta meg Sasha Vakulina az Euronews riportere Ausztria, Szlovákia és a Cseh Köztársaság vezető politikusaival a 2021-es pozsonyi GlobSec konferencián.

Sasha Vakulina: Az első kérdésem a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos. Rengeteg vita folyt erről. Kezdjük Önnel kancellár úr, mit gondol, elegendő lesz ez a gazdaság újraindításához?

Sebastian Kurz osztrák kancellár: Azt gondolom, elegendő lesz. De azt is mondhatnám, elégnek kell lennie. Abban egyetértettünk, hogy rengeteg pénzt kell befektetni a gazdaság beindításához, de nem tudtunk megállapodni egy állandó adósságunióban. Ezt a lépést nem szeretnénk több alkalommal megismételni. Szükségünk volt erre az eszközre ebben az adott pillanatban, de semmit sem szabad túl gyakran megismételni.

Sasha Vakulina: Azt mondaná, hogy most kevesebb a szkepticizmus?

Sebastian Kurz osztrák kancellár: Igen. Kevesebb a szkepticizmus, mivel meg tudtunk állapodni a számokban. Megegyeztünk egy szélesebb csomagban, beleértve a jogállamiságot és más kritériumokat. Egyet tudtunk érteni abban, hogy a befektetések fókuszában a digitalizáció és a zöld gazdaság álljon, ami rugalmasabbá és erősebbé teszi a gazdaságainkat. Végül, de nem utolsósorban abban is egyetértettünk, hogy egyszeri eszközről van szó, nem egy állandó adósságunióról, ami számunkra a legfontosabb szempont volt.

Sasha Vakulina: Heger miniszterelnök. Mi a véleménye erről? Ez elég lesz? Az ön esetében mi a nemzeti stratégia sarokköve?

Eduard Heger, szlovák miniszterelnök: Ha sok pénzt akarunk befektetni, kivenni a kormány zsebéből, növelni az adósságot, akkor a beruházásokat össze kell kapcsolnunk a reformokkal. Tehát, mivel tudjuk, hogy a reformokkal lehet elérni az egészséges államháztartást, ezért ennek a kettőnek kéz a kézben kell haladnia az adósság további növekedésének megakadályozása érdekében. Olyan eszközök, amelyekkel az adósság később csökkenthető a gazdaság növekedésének elősegítésével. A nyugdíjreform, az adóreform, az oktatási reform. Ez országonként különböző, de a reformok elemeit meg kell vitatni, úgy gondolom, minden alkalommal, amikor erről a mentőcsomagról beszélünk. Ugyanis, ha nem reformokat vezetünk be, hanem csak pénzt fektetünk be, akkor nem lesz olyan hatása, mint kellene.

Karel Havlíček, cseh miniszterelnök-helyettes: Még a világjárvány előtt Csehországban új fontossági sorrendet határoztunk meg. Teljesen átrendeztük a prioritásokat. Elkezdtünk a kutatásba és fejlesztésbe fektetni. Nem a történetek földjeként, hanem a jövő országaként szeretnénk bemutatni Csehországot. Nem úgy akarjuk reklámozni, mint az olcsó sör, szép vidékek, és a Károly-híd hazáját, hanem, mint a tudás, az innováció, a tudomány és az egyetemek országát. Ami a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet illeti, az ezen az innovációs stratégián alapul. A kérdés, hogy a mi szempontunkból ez elegendő-e? Igen, az összeg elég.

Sasha Vakulina: Számtalan kérdés érkezett hozzánk, ezekből néhányat feltennék most Önöknek. Milyen elképzelések vannak arról, hogy az európai társadalmak közötti politikai szolidaritás miként fogja kísérni a már kiemelt gazdasági reformokat? Miniszterelnök úr?

Eduard Heger, szlovák miniszterelnök: A járvány lanyhulásával azt érzékeljük, hogy az embereket kimerítette a bezártság. Komoly válságon mentek keresztül, és nekünk, mint az ország kormányának, segítséget kell nyújtanunk. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világ számos pontján is szükség van segítségre. A szolidaritás egy olyan fogalom, amit általánosságban sokkal jobban meg kell magyaráznunk, még a helyi politikában is. Amit látunk az utóbbi hónapokban, illetve években, - hogy is fogalmazzak? - az az önzés, amit először az Egyesült Államokban hallottunk. Úgy vélem, rendkívül veszélyes a fejlett világ számára az önzővé válás.

Sebastian Kurz osztrák kancellár: Én teljes mértékben osztom a szolidaritás vízióját az Európai Unióban és hiszem, hogy ebben minden tagállam egyetért. Amit hajlamosak vagyunk elfelejteni az EU-n belül, az az, hogy versenyben a világ más pontjaival állunk. Kínával. Az Egyesült Államokkal, más országokkal. És ha megnézzük a gazdasági növekedési ütemeket, el kell kerülnünk azt, hogy magas életszínvonalú múzeumokká váljunk. És azt hiszem, mindig meg kell ismételnünk és emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a szolidaritás –, az állami beruházások-, a magasabb társadalmi normák alapja a versenyképesség és a gazdasági növekedés. Ha megnézzük például az Egyesült Királyságot. A tavalyi év természetesen negatív számokat eredményezett, de idén már 7%-os gazdasági növekedésre számíthatnak. Vagy tekintsünk Kína hatalmas gazdasági növekedésére. Ezért, igen, úgy gondolom, hogy a szolidaritásra kell összpontosítanunk. De mindig emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a szolidaritás akkor lehetséges, ha a 27 tagállam egyenként és együtt is sikeres.

Sasha Vakulina: De hogyan lehet megtalálni ezt az egyensúlyt? Hogyan lehetünk sikeresek és a lehető legnagyobb mértékben versenyképesek, amikor a globális színtérről van szó, úgy, hogy az Unión belül se szorítsuk vissza a szolidaritást?

Karel Havlíček, cseh miniszterelnök-helyettes: Ez működhet együtt. Remek üzleteket köthet valaki, miközben kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is. Ezt csak a fenntartható környezet szempontjából kell egyensúlyba hoznunk. Véleményem szerint ebben hatalmas lehetőségek rejlenek az államok közötti együttműködést tekintve.

Sasha Vakulina: Íme, még egy nézői kérdés. Jamie Prentis-től. Az összes kiadás legalább 37 százalékát a zöld átállásra kell fordítani. Ennyire szigorú útmutatással, hogyan lehet megbizonyosodni arról, hogy nem csak alibi, látszat befektetésekről van szó? Hogyan lehet meggyőződni arról, hogy valóban a zöld átállást szolgálják?

Eduard Heger, szlovák miniszterelnök: Nem hiszem, hogy erről lenne szó. Az a fontos, hogy ezeken a kereteken belül mibe fektetünk. Egyes országokban már előrehaladott a zöld átmenet, ezért nem lesz gond a 37%-os ráfordítás. Olyan országok is lesznek, amelyek még ennél is többet költenek majd erre. De például Szlovákia egyes részein, ahol a múltban ragadtunk, és nem tudtunk eleget invesztálni ahhoz, hogy bizonyos területeken átlépjünk a 20. századból a 21.be, teljesen újra kell gondolnunk, hogy hogyan és mire költünk. Már elmozdultunk a károsanyag-kibocsátás csökkentése felé. Elkezdtük a lakhatási rendszer felülvizsgálatát, mivel rengeteg család él még rossz állapotban lévő otthonban, nem megfelelő energiafogyasztással. Sok pénzt költöttünk ezekre a rendszerekre. Ez csökkenti a károsanyag-kibocsátást, és segíti a korszerű energiafelhasználást. Tehát, nem, nem gondolom, hogy ezek csak látszatberuházások lennének.

Sasha Vakulina: Az Európai Parlament legutóbbi felméréséből az derül ki, hogy az európaiak többet fordítanának az egészségügyre, ami érthető is, most, hogy talán túl vagyunk a pandémián. De Ausztriában például az emberek többsége a klímaváltozást, és környezetvédelmet emelte ki. Csehországban a gazdaság újraindítását és új üzleti lehetőségeket. Szlovákiában a foglalkoztatást és szociális ügyeket. Értékelnék ezeket az eredményeket?

Sebastian Kurz osztrák kancellár: Nekem erről nem volt tudomásom, de jól hangzik, mert ezt tesszük. Boldog vagyok, ha az emberek is azok. Mi több mint 40 százalékot zöld átalakításba, és valamivel több mint 40 százalékot a digitalizációba fektetünk. Tehát ez így rendben van. De azt hiszem sok ember számára ez az egész még mindig elég elvont. Nem ismerem a számokat, de azt sem hiszem, hogy valóban ekkora szakadék lenne a tagállamok között.

Karel Havlíček, cseh miniszterelnök-helyettes: Mint ismeretes, a Cseh Köztársaság meglehetősen sajátos a gazdasági környezet, a gazdasági szerkezet, a növekedés, különösen az energiaszektor szempontjából. A központi fűtési rendszerek 60 százaléka szén alapú. Az áram 45 százaléka szénalapú. Ez azt jelenti, hogy ezeket a forrásokat át kell alakítanunk alacsony kibocsátású forrásokra. Ez egy rendkívül nehéz folyamat, aminek az elején vagyunk. Természetesen a jövő a megújuló energia. De ott van még a nukleáris energia is. Ugyanakkor szükségünk van az Európai Unió támogatására is a következő 10-15 évben ugyanúgy, mint az ipari szektorban. Európa három legfejlettebb ipari országa közé tartozunk. Ez azt jelenti, hogy az ipari szektort és az ipari infrastruktúrát teljesen át kell állítanunk az alacsony kibocsátású technológiára. Ugyanez vonatkozik az áruszállításra is. A káros-anyag kibocsátás 20%-át a fuvarozás adja Csehországban.

Eduard Heger, szlovák miniszterelnök: Beruházunk a kórházakba, az egészségügyi rendszerbe, mert tudjuk, hogy ezen a területen nagy a szakadék. Ezért is hozott eltérő eredményt az ön által említett felmérés. Nagy összeget, több mint 600 millió eurót fordítunk innovációs reformokra is, mert ebben látjuk a jövőt. Mi ipari ország vagyunk. Autóipari. Ez a gazdaságunk gerince. E mentén szeretnénk fejlődni, építkezni. Befektetéseken és innovációkon keresztül, ahogyan ezt más országokban is látjuk. Tehát ez egy jó alap a jövőbeni együttműködéshez, amit én már nagyon várok. Nagyszerű szomszédaink és barátaink vannak, ezért mindenféle zavar ellenére is, a jövőnkbe kell fektetnünk, mert ez szolgálja Szlovákia érdekeit.

Sasha Vakulina: Van itt még egy felmérés. A legfrissebb Eurobarométer eredménye azt mutatja, hogy az európaiak 43%-a elégedett volt saját kormánya járványügyi intézkedéseivel. 43%. Ez jól hangzik. Lehetett volna még jobb? Hát persze. A kérdésem arra vonatkozik, hogyan lehet ezeket az összegeket az állampolgárok és kormányaik közti bizalom erősítésére fordítani?

Sebastian Kurz osztrák kancellár: Én csak a saját nevemben beszélhetek. A járvány súlyosan érintette Ausztriát. Szörnyű volt látni a munkájukat elvesztő tömegeket. A hazai GDP 15%-a függ a turizmustól. A járvány borzasztó volt több régió számára is. Lassan ezek a szektorok is újraélednek. A turizmus is újraindul. Az emberek visszakaphatják a munkájukat. Egyszóval pozitív fejleményekre számítok a következő hónapokban, években. És mivel a helyreállítási alap még a tervezési stádiumban van, ezeknek az összegeknek az elköltése még nagyobb segítség lesz.

Eduard Heger, szlovák miniszterelnök: A lényeg, hogy itt nem állhatunk meg. Ennek még nincs vége. Még nem végeztünk. Fel kell készülnünk arra, hogy a következő időszakban együtt kell élnünk a vírussal. Az oltás rendkívül fontos. És tudjuk, hogy az egész világot be kell oltani ahhoz, hogy ténylegesen megszabadulhassunk a koronavírustól. Tehát haladjunk tovább a védekezésben, és ne adjuk fel, ne lazítsunk.

Kérdésem a feltételrendszerről szól, vajon csak a strukturális reformokról szólnak-e, mert az EU-nak van normatív ereje - hangzik az első nézői kérdés. A jogállamisághoz kapcsolódó feltételrendszer, a független igazságszolgáltatás, a sajtószabadság, megkülönböztetésmentesség , az LMBTQ közösség jogai stb. Mi a véleménye erről?

Sebastian Kurz osztrák kancellár: Egyetértek, nagy vita volt ezzel kapcsolatban. Ez volt az egyik pont, amit a „fukar négyek” egyikeként bevittünk a vitába. A jogállamiság alapvető kritérium akkor, amikor az egyik tagállam rengeteg pénzt akar, abból, amit más tagállamok fizetnek be. És, mint mindig az EU-ban, most is kompromisszumos megoldást kellett találnunk. Egy kicsit több jobb lett volna, de legalább egyetértettünk valamiben a jogállamiságról.

Eduard Heger, szlovák miniszterelnök: Nem igazán látok okot arra, hogy ilyen körülmények között legyen ilyen feltétel. Másrészt, mint mondtam, az Európai Unióban vagyunk, az egyik legjobb hely, ahol élhetünk. Demokratikus környezet. Számunkra a jogállamiság a legfontosabb, mert a demokrácia csak olyan környezetben életképes, ahol a jogállamiság teljes mértékben jelen van. Ezért úgy vélem, ez alapvető. És, ha azt látjuk, hogy vannak más vélemények is, akkor feltétlenül szükség van a vitára, hogy megtudhassuk mi állhat az eltérő megközelítés hátterében. De azt is meg kell értenünk, hogy az Európai Unió autonóm országok uniója, szuverenitással. Ami Szlovákia jelen helyzetét illeti, a jogállamiság az, amit meg akarunk erősíteni az országban. Azt akarjuk, hogy Szlovákia szilárd demokratikus állam legyen erős jogállami gyökerekkel.

Karel Havlíček, cseh miniszterelnök-helyettes: Ez egy lehetőség. Egy nagyszerű lehetőség arra, hogy ezt a tervet európai tervként kezeljük, ne csak az adott országok sajátjaként. A kezdeményező képesség hatalma. Mint az üzleti életben. Tudja ott a mérleg két serpenyője. A bal oldaliban ott vannak a források a jobb oldaliban pedig, a saját tőke és kötelezettségek.

A nevem Yana, a Kaliforniai Egyetem professzora vagyok - hangzik egy újabb kérdés a nézők soraiból.  Tehát sokat hallottunk a környezetről és az innovációról, de szeretnék többet megtudni a regionális egyenlőtlenségek, a növekvő vagyoni és jövedelmi különbségek és az ágazati differenciák kezelésére vonatkozó terveiről. Tudjuk, hogy voltak olyan ágazatok amelyek a járvány nyertesei voltak, mint például a gyógyszeripar. Mások viszont vesztesek voltak. Elmondaná, hogy mik a terveik ezekkel? 

Eduard Heger, szlovák miniszterelnök: Ez a győztesek és vesztesek kérdése. Valóban az egész pandémia rendkívül aszimmetrikus volt. Szlovákia ipari ország. Ez sokat segített abban, hogy ne legyenek drámai számaink. A járvány kezdetén arra számítottunk, hogy a GDP-visszaesés 10 százalékos lesz, de végül még az 5%-ot sem érte el. Amikor a regionális különbségekről kérdez…. – nos ez kihívás, mert – őszintén szólva, nem hiszem, hogy erre lenne rövid válasz. Az elmúlt 20 évben minden kormány küzdött ezzel a problémával. 20 év elteltével arra kellett rádöbbennünk, hogy a különbségek még nagyobbak lettek. Azt gondolom: az infrastruktúra fejlesztése, mindenképpen az oktatás, és az országos beruházások most a legfontosabbak. És az, hogy ezek egymás mellett lépésről lépésre haladjanak.

Sebastian Kurz osztrák kancellár: A válság nyertesei. Azt mondanám, hogy a digitális cégek és a technológiai vállalatok mindenképpen a nyertesek között vannak. Azt gondolom, hogy európai szinten vagy azon túl is meg kellene találnunk a módját annak, hogy ezeket a vállalatokat igazságosabban adóztassuk. És természetesen megpróbálunk minél több embernek visszaadni a munkáját. Ezért 700 millió eurót fektetünk be egy olyan kis országba, ahol kilencmillió ember él képzési programokba különös tekintettel a tartósan munkanélküliekre, hogy visszatérhessenek a munka világába.

Karel Havlíček, cseh miniszterelnök-helyettes: Ha a munkanélküliségi rátát nézzük, mondjuk a Közép-Európai államokban, akkor ez a szám például a Cseh Köztársaságban rendkívül alacsony. A járvány vesztesei kiskereskedők, és a kis vállalkozók. Ezért segítjük ezt a szektort sok erőforrással. Támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat különösen az olyan üzleti területeken, mint a szolgáltatások, éttermek és a kiskereskedelem. De a segítségnek ezt a formáját most be kell fejeznünk. Olyan támogatási rendszert kell indítanunk, ami beruházáson és innováción alapul. Garantált hiteleken, banki hiteleken keresztül. Mert egyensúlyra kell törekednünk a munkaerőpiacon is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szlovákia ideiglenes határellenőrzést vezet be a GLOBSEC 2023 miatt

Ukrajna a legfőbb téma a GLOBSEC stratégiai konferencián

Egységes szlovák külpolitika lesz, de Pellegrini ellensúlyozhatja Fico oroszbarát irányvonalát