Egy egész könyvespolcot megtöltenek Karinthy Ferenc kötetei. Tehetségét mutatja, hogy műveinek többségét ma is élvezetes olvasni, a poénok sora és a mondanivaló mélysége a mában is érvényes.
HIRDETÉSKarinthy Ferenc egész életében úgy érezte, hogy apja, a már életében írófejedelemként ünnepelt Karinthy Frigyes árnyékában él, rendkívüli elszántsággal dolgozott azon, hogy kilépjen onnan. Születésének centenáriumán öt olvasmányt ajánlunk tőle nyárra, humor és mélység lesz a társunk a strandon, ha az ő könyveit visszük magunkkal.
Az olvasók és az irodalmi élet is hamar saját jogán ismerte el tehetségét, de ő maga soha nem tudott teljesen felszabadulni az apja jelentette nyomás alól.
Az Írók Alkotóházában, Szigligeten még ma is tudni vélik róla, hogy túlzón rövidre nyírt hajviseletét dacból választotta meg már fiatalon. Így is mutatni akarta, hogy ő nem azonos az apjával.
Első portréin még látni hosszabb hajjal, de hamar frizurát váltott, a vízilabda jó ürügyként szolgált. Húszévesen az FTC vízilabdacsapatának hátvédje lett, újabb húsz év elteltével pedig a klub úszó- és vízilabda-szakosztályának elnökévé választották. Egész életében tartotta az apjához képest ellentétes hajviseletet, kötetei elejére következetesen kerültek a felnyírt hajú portrék.
Fia, Karinthy Márton az Ördöggörcs című családi legendáriumban is megosztja velünk a meglehetősen terhelt viszonyt apja és nagyapja között. Bizonyára örülne, ha ismerné az utókor ítéletét, miszerint minél többet olvasunk Karinthy Ferenc műveiből, annál inkább elfelejtünk párhuzamot vonni a két író között.
Az Ördöggörcsben olvasható az az anekdota is, ami Karinthy Ferenc egyik legszellemesebb poénját őrzi. Felesége a házukkal szemben lévő iskolában tanított, és Karinthy Ferenc gyakran tréfálta meg azzal, hogy a pedelluson keresztül küldött üzenetekkel ugratta.
Képes volt tanóra közben is felküldetni a portással egy-egy vicces cédulát, az osztály persze ilyenkor dőlt a röhögéstől. Egy alkalommal a pedellus csóválta a fejét, hogy nem lesz jó újabb üzenettel zavarni a tanárnőt óra alatt, de az író meggyőzte, hogy olyan fontos ügyről van szó, ami nem tűrhet egy percnyi halasztást sem. A papírlapon ez állt: "Karinthy Ferencné tanárnő azonnal jöjjön haza, mert gyereke született!"
Öt kihagyhatatlan olvasmány Karinthy Ferenctől
#1 - Ezer év
Az Ezer év könyvként is letehetetlen, de nagy sikert aratott színpadon és filmen egyaránt. Az 1963-ban készült filmdráma forgatása nagyon jó hangulatban telt, a színészek imádták a művet, és ki kell mondani: a szerzőt is.
A felvételekre látogató Karinthy Ferencet azonnal körülvették a színésznők, Keleti Éva fotográfus fényképeinek tanúsága szerint simogatták a szerzőt. Törőcsik Mari, Tolnay Klári, Máthé Erzsi, Sulyok Mária, Suka Sándor, Agárdy Gábor játékával, Máriássy Félix rendezésében elevenedett meg a szöveg.
Bármennyire is parádés a szereposztás, erre a műre különösen érvényes, hogy az olvasás többet ad, mint egy színpadi vagy filmváltozat. A három nő drámája ugyanis örök. Ezer év. Játszódhat bármely korban, a világ bármely részén.
Három asszony tragikus története. A tudatlan, megesett lányt megállíthatatlanul sodorják az események az angyalcsinálás és annak sikertelen eltitkolása, végül a leleplezés felé. Felületes és számító nővére és egy hasonló sorsot már átélt férjes asszony segíteni akarása örvényszerűen gyorsítják a végzet bekövetkeztét, egy gyermek elveszítését.
Karinthy Ferenc zseniálisan bánik a történések dinamikájával, az olvasót egyenesen beszippantja a könyv, mintha magunk is részesei lennénk a három asszony tragédiájának. Az ősiség ereje, a lélektan mélysége és a vallatás krimibe illő menete rétegről rétegre teszi gazdagabbá és élvezetesebbé az olvasást.
#2 - Gellérthegyi álmok
Egy férfi és egy nő találkozása. Pontosabban egy fiú és egy lány, hiszen fiatalok. A második világháború utolsó évében bujkálnak egy elhagyatott gellérthegyi villában. Karinthy Ferenc egyik legnépszerűbb színműve, több társulat játszotta, filmváltozat is készült, de könyvben az igazi.
A jómódú villa abban a rendetlenségben is őrzi a jólétet, amit lakóinak hirtelen elmenekülése hagyott hátra. A földszinti tágas szalon kaotikus az összevisszaságban lévõ bútoroktól, a falakhoz támasztott festményektől, a szoba közepén hagyott bőröndöktől, amiket már nem volt idő elvinni. A környezetet és a történéseket olvasás közben fantáziánk sokkal pontosabban és árnyaltabban képzeli el, mint ahogy filmen, színházban megjeleníthető, ezért azoknak is ajánljuk a könyvet, akik látták valamelyik adaptációt.
A lány és a fiú az ostrom elől húzódnak be ide, félelmeikkel küzdenek, ahogy hallani a városon átvonuló végső ostrom zaját, a II. világháború budapesti fináléját. Hogy legyőzzék a rettegést, játszanak a szavakkal, a jövővel, az ételek neveivel. Esterházy-rostélyos. Tűzdelt vesepecsenye. Wellington-bélszín. Húsra éhesek, de a ház kamrájában csak borsó és lencse maradékát találják.
Firtatják, hogy a másik miért éppen ebbe a gellérthegyi villába jött be, és pontosan mi elől is bujkál. A fiú katonaszökevény, a lány zsidó. Szokványos szituáció? Karinthy Ferenc helyzetkezelése viszont lebilincselő és fordulatos, a két fiatal között folyamatosan vibráló feszültség élvezetes olvasmánnyá teszi a művet.
#3 - Gőz
A könnyedebb humorra vágyóknak remek ajánlat a Gőz, de ahogy Karinthy Ferenctől megszokhattuk, a szellemes poénok sora közben jól felépített karaktereket, jellemeket ismerünk meg, és a kötetlennek induló dialóg az élet sűrűjébe vezet.
Még manapság is elcsíphető, hogy a budapesti fürdők hőlégkamráiban ismeretlenek beszélgetése hamar barátivá válik, "zuhanyhíradós" társalgásnak, "gőzbarátságnak" emlegeti ezt a pesti szleng, a fürdő falain kívül ugyanis nem érvényesek ezek a meglehetősen közvetlen emberi viszonyok.
HIRDETÉSA szereposztással nem sokat bajlódik a szerző: első vendég, második vendég. Az indítás viszont egy tökéletesen kitalált, ütős poén: "Bocsánat, izé... Nem tetszik tudni, miért van itt ennyire befűtve?"
A karaktereket olyan gyorsan építi fel előttünk a szerző, hogy hamar hozzá képzelhetjük a figurákhoz egy-egy kedvelt színészünk hangját és játékát. A Gőz ízig-vérig színdarab, nem a képzeletünket használja, hanem mindent pontosan láttat velünk Karinthy Ferenc. Vicces, de nem vígjáték.
#4 - Dunakanyar
"A kedves vendég mennyit hajlandó ebből a rövid idejéből rám szánni?" - kérdezi szarkasztikusan a záróra előtt standoló pincérnő a vele flörtölő kései kuncsafttól, egyetlen mondattal érzékeltetve, hogy egy este miatt nem éri meg feladni a magányt.
Az egyedülállók örök dilemmája. A hártyavékony határ a majdnem és a mégis között. A hódítani vágyó férfi és a nehezen oldódó nő fáziskésésben megy keresztül ugyanazon a folyamaton, ahogy ez már lenni szokott, és amitől mégis izgalmas két ember összekapcsolódása vagy egymásra nem találása: "Mondja, mitől fél? Mit vehetek én el magától?"
Ruttkai Éva és Sztankay István kettőse parádés, a tévéjátékot újból és újból meg lehet nézni. De ha mégis könyvet vinnénk mobil helyett a strandra, a Dunakanyar könyvként is ezt nyújtja: újra és újra el lehet olvasni.
HIRDETÉS#5 - Novellák
Karinthy Ferenc rövidebb írásai több válogatásban jelentek meg. Egy-egy ilyen kötet azoknak lesz ideális a nyárra, akik nem tudnak szabaddá tenni egy délutánt az olvasásra, néhány perc lopott idő alatt nyitnának ki egy könyvet.
Az Özvegy, a Galambok, a Komédiások, A tetovált nő, a Tavirózsa, az Utolsó cigaretta, Utolsó ítélet alig néhány tíz oldal, mégis alaposan lelkünkbe talál.
Apropó, A tetovált nő. Emlékeznek mi van a hölgy bal karjára tetoválva? Ennyit még nem poéngyilkosság elárulnunk: "A SÍRIG TIÉD GYUSZIM". Persze azt sem nehéz kikövetkeztetnünk, hogy Gyuszi már sehol. És hogy miért nem akarja mégsem a nő a kezéről a tetoválást levétetni? Ez derüljön ki, ha a novella végére érnek!