NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Halálfej Bozskov és a többiek - amerikai szankciók bolgár oligarchák ellen

Tüntetés Szófiában Deljan Pejevszki kinevezése ellen a Nemzetbiztonsági Ügynökség élére, 2013.
Tüntetés Szófiában Deljan Pejevszki kinevezése ellen a Nemzetbiztonsági Ügynökség élére, 2013. Szerzői jogok Valentina Petrova/AP
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Magnickij-törvény alapján hozott szankciók súlyos kritikát jelentenek az EU felé.

HIRDETÉS

**Súlyos korrupcióellenes szankciókkal sújtott több bolgár oligarchát és több mint hatvan, a hálózatukhoz sorolt szervezetet az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Kincstári Hivatala. **

A Magnickij Emberi Jogi Felelősségi törvény alapján befagyasztották az amerikai fennhatóság alatt álló vagyonukat, megtiltották valamennyi amerikai állampolgárnak és az Egyesült Államokban tartózkodó más polgároknak is a velük folytatott tranzakciókat. A lépés egyben kritika az Európai Unió lagymatag fellépésére a Bulgáriában kiterjedt és jelentős részben EU-s forrásokat célzó korrupció ellen.

Bulgária az EU legszegényebb és a Transparency International 2021-es listája szerint a legkorruptabb országainak egyike: a másik kettő Magyarország és Románia. Az ellenzék és a nemzetközi korrupcióellenes civil szervezetek szerint is az államot teljesen foglyul ejtették a kommunista idők titkosszolgálatában gyökerező üzleti csoportok, amelyek az igazságszolgáltatást is befolyásolják és adott esetben bunkósbotként használják az üzleti konkurencia elleni harcban. Bár a bolgár politika a magyarhoz hasonlóan megosztott, a bolgárok hetven százaléka jelentős problémának tartja a korrupciót, a rendszeres botrányok miatt több ízben kiterjedt tüntetéshullámok söpörtek végig az országon.

„Halálfej” Bozskov és a többiek

Az egyik legfontosabb személy a szankcióval sújtottak listáján Deljan Pejevszki, egy volt parlamenti képviselő és médiamogul, akit jobbkezével, Dimitrov Zseljazkovval együtt számos vesztegetési üggyel hoztak összefüggésbe. Az Egyesült Államok szerint a médiabirodalmán keresztül pénzért árulta politikai támogatását, befolyásolni próbálta a 2019-es helyhatósági választásokat, a befolyásával üzérkedve vagy vesztegetéssel igyekezett kibújni az őt és cégeit ért hatósági vizsgálatok alól. Befolyásával és vesztegetéssel külföldi állampolgároknak segített pénzért bolgár letelepedési engedélyt – ezzel EU-s passzust – szerezni.

A másik célba vett bolgár oligarcha a kaszinómágnás Vaszil „Halálfej” Bozskov, aki ellen Bulgáriában már eljárás indult, ő azonban Dubajba távozott. Többek között bűnszervezet vezetésével, kényszerítéssel, vesztegetéssel, adócsalással is vádolják, valamint azzal, hogy a Kreml útját is egyengette a bolgár hatóságok tisztviselőinek irányába. A Külföldi Vagyonellenőrzési Kincstári Hivatal szerint Bojkov megvesztegette a bolgár szerencsejáték-felügyelet tisztviselőit is, hogy üzleti riválisai szerencsejáték-engedélyeit vonják vissza.

Bár maga Bojkov jelenleg Dubajban van, ahonnan a bolgár hatóságok kérésére nem adták ki, egyébként létrehozott egy pártot is, amely jelenleg 3% körül áll a közvélemény-kutatásokban. A parlamentbe kerüléshez ez kevés, viszont a választás eredményét befolyásolhatja.

Bulgária: túl jóban az EU-val

Az EU legszegényebb tagállamát több mint tíz évig Bojko Boriszov, volt karate-bajnok és Todor Zsivkov kommunista vezető egykori testőre vezette egy jobbközép, de a jobbszél felé is gesztusokat tevő párt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (bolgár betűszóval: GERB) élén. Bulgária ez idő alatt stabilan Európa legkorruptabb és legszegényebb országa maradt, ugyanakkorBoriszov a magyar, cseh és lengyel kormányokkal szemben az Európai Uniót sem haragította magára, mert nem pozicionálta magát az uniós döntések ideológiai ellenfeleként, így a GERB ma is oszlopos tagja az Európai Néppártnak. A Bizottság kritikusai szerint ennek köszönhető, hogy az EU gyakorlatilag szó nélkül hagyta, hogy a politikai és üzleti maffia teljesen foglyul ejtse a bolgár államot, aminek kiterjedt szegénység és a fejlődés elmaradása lett a következménye. Boriszov pártja ugyan vereséget szenvedett az áprilisban tartott választáson, de ellenfelei sem tudtak kormányt alakítani, így a köztársasági elnök május elején szakértői kormányt nevezett ki és új választásokat írt ki.

A Magnickij-törvény

Az amerikai jogszabályt, amely alapján a szankciókat kivetették, 2012-ben az Obama-adminisztráció hozta létre válaszul arra, hogy egy oligarchák által elkövetett nagyszabású adócsalást leleplező ügyvédet, Szergej Magnickijt az általa leleplezett csalás elkövetésével vádolták meg, elítélték, majd a börtönben kifejlődött betegségeit nem kezelték, ezért meghalt. A Magnickij-törvény akkor teszi lehetővé a szankciók bevezetését, ha a szankcióval sújtott személy vagy szervezet olyan kiterjedt emberi jogsértéseket vagy korrupciós tevékenységet fejt ki, amely a nemzetközi politikai és gazdasági rendszer stabilitását veszélyezteti.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem hagynak alább a kormányellenes tüntetések Bulgáriában

Szabadulnának Boriszovtól a bolgárok

24 órás őrizet után 5000 eurós óvadék ellenében szabadult egy bolgár polgármester