A klánoknak nevezett, általában több ezer fős németországi szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból Nyugat-Németországba.
Az őrök szeme láttára törtek be pillanatok alatt a drezdai Residenzschloss kincstárába 2019-ben egy éjszaka, bezúzták a vitrinek üvegeit, és számos történelmi ékszerrel, illetve műkinccsel elmenekültek a helyszínről. A nyomozók az egyik gyanúsítottat már 2020-ban elfogták, társát pedig most sikerült letartóztatni.
Fél évig tartó bujkálás után rendőrkézre került a szász uralkodók drezdai palotájának világhírű kincstárából történelmi ékszerritkaságokat elrabló csoport utolsó feltételezett tagja, jelentette be a drezdai ügyészség.
A tavaly november óta körözött Abdul Majed Remmo az utóbbi hónapokban kétszer is elmenekült a razziázó rendőrök elől.
A szervezett bűnözés számos területén érdekelt berlini Remmo-klán tagját végül a német fővárosban fogták el, a szövetségi rendőrség egy különleges bevetési egységének közreműködésével.
Ikertestvérét, Mohamed Remmót még tavaly decemberben, három feltételezett társukat novemberben vették őrizetbe.
A nyomozás feltárta, hogy az ikerpárnak segítői is voltak: 2019 novemberében egy öt fiatalemberből álló csoport tört be a szász választófejedelmek és királyok múzeumként működő drezdai palotájának (Residenzschloss) kincstárába.
A Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészbe célirányosan törtek be, jó helyismerettel. A múzeum itt páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állított ki.
A Remmo-klánhoz más nagyszabású betörések is kapcsolódnak, köztük a Big Maple Leaf nevű 100 kilogrammos, színarany kanadai érem ellopása a berlini Bode Múzeumból.
A klán drezdai műveletében drágakövekkel díszített tárgyakat zsákmányoltak, köztük Amália Auguszta bajor királyi hercegnő több mint 600 briliánssal kirakott mellszalagját és briliánsokból álló nyakéke egyes részeit.
Ez volt a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása. A tizenegy műremekből álló zsákmánynak nyoma veszett.
A klánoknak nevezett, általában több ezer fős németországi szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból a polgárháború (1975-1990) elől az akkori Nyugat-Németországba.
A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben.
A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció.
Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.