9 milliárdért újul meg a Fertő tó magyar partszakasza. Új strand, kikötő, négycsillagos szálloda - mindez világörökségi és Natura 2000-es területen.
HIRDETÉSJókora hullámokat ver Magyarország legnagyobb turisztikai beruházása, a Fertő-tó magyar partszakaszán épülő turisztikai komplexum. Egyszerű strandfelújításból négycsillagos szállodával felturbózott megaprojekt lett - mindez természetvédelmi és UNESCO örökségvédelmi területen, eltaposva az építkezés útjában álló helyi érdekeket.
Gyuricza Andrea sírva lép ki a Fertő-Sopron Turisztikai Zrt. Sopron óvárosában álló épületéből. Egy, a Fertő-tavon álló cölöpház egyik használójaként, több társával, ügyvédekkel jött tárgyalni abban a reményben, hogy a Zrt. valamiféle egyezséget kíván kötni velük, de csalódnia kellett. Ugyanazt hallhatta, amit korábban levélben írtak neki: el kell bontani a cölöpházat a saját költségükön, és ha nem teszik meg, akkor a Zrt. lebontatja és a – körülbelül harminc millió forintra rúgó – bontási költségeket rájuk terheli.
Ügyvédje, Stelli-Kis Sándor azt akarta elérni, hogy legalább addig, amíg az ügyben elindított két jogi eljárást – az egyikben vitatják a cölöpház létezését megalapozó szerződés felmondásának jogszerűségét, a másikban birtokvédelmet kérnek – le nem zárják a bíróságok, addig maradhasson állva a cölöpház.
- Álláspontunk szerint ameddig a jogerős bírósági ítélet meg nem születik egyik vagy másik tárgyban, addig nem lenne indokolt a vagyonkezelő részéről a felépítmény bontása, de ezt az érvelésünket nem fogadták el - mondta az Euronewsnak Stelli-Kis.
A cölöpházak tulajdonosai a Magyar Turisztikai Ügynökség segítségét kérték az ügyben, amely továbbküldte őket, hogy beszéljenek a házaik bontását követelő Fertő-Sopron Turisztikai Zrt. képviselőivel.
- Amikor megkérdeztük, hogy mégis miért küldött ide tárgyalni a Magyar Turisztikai Ügynökség, ha semmi mondanivalójuk nincs számunkra, akkor a jogi képviselőjük azt mondta, hogy ez volt a leppatintós rész - mesélte dr. Pusztai-Csató Adrienn ügyvéd. - Már hogy hozzájuk pattintott le az MTÜ.
Andrea azt mesélte az Euronewsnak, teljesen kiborult a tárgyaláson, miközben a Zrt. képviselői érzelemmentesen, robot módjára azt ismételgették, hogy nincs igazuk, hogy az ügyvédek csak az időt húzzák, és a Zrt. nem fogja megvárni a bíróság döntését, hanem lebontják a cölöpházakat.
- Érzelmileg annyira kötődtünk ehhez a házhoz - mondta az asszony. - Mint egy rossz álom, olyan ez az egész, hogy használ egy házat az ember 25 évig, és akkor egyszer csak jön egy ilyen beruházás, és mennie kell. Holott az első tervekben még ott voltak, ott voltak a cölöpházak!
A sógorok tópartja jobban kiépült
Az először 2016-ban meghirdetett Fertő tavi turisztikai beruházás célja, hogy a korábban elsősorban környékbeliek által használt, kicsit lepukkant strand és kikötő helyén tömeges turizmusra alkalmas, négycsillagos szállodával és parti bungalókkal kiegészült komplexum épüljön.
Mindezt egy NATURA 2000-es természetvédelmi területen, amely az UNESCO által védett örökség is. A beruházást azzal indokolták, hogy az osztrák oldal sokkal inkább kiépült, jobb az infrastruktúra, a tóban rejlő turisztikai lehetőségek a magyar oldalon nincsenek kiaknázva. De ehhez nem csak a kikötőt és a strandot tervezték felújítani, hanem négycsillagos szállodát és bungalókat, sportpályákat, óriási parkolót és egyéb épületeket terveztek a partra. A beruházásra a hatályos kormányhatározat szerint 23,26 milliárd forintot szán Magyarország, kizárólag saját forrásból. A fejlesztés lebonyolítását pedig egy erre a célra létrehozott projektcég, a Sopron-Fertő Turisztikai Zrt. kapta meg feladatul.
A tervet a kezdetektől számos kritika érte, először a környezetvédelmi szervezetek részéről. Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy ha egy Natura 2000-es területen - igaz, annak nem a legértékesebb, leginkább védendő részén - hosszadalmasan építkeznek azért, hogy aztán sokszorosan megnövekedett turisztikai terhelésnek tegyék ki, az nem használ az élőhely minőségének. A terv ilyen szempontból egyik leghangosabb kritikusa Kun Zoltán környezetvédelmi szakember, aki azt mondta az Euronewsnak, hogy a fő baj az a beruházással, hogy négyszer akkora területet fog igénybe venni turisztikai célokra, mint a korábbi állapot. Kun szerint az építési terület nagyjából negyedét kitevő strandot valóban fel kell újítani, de a terület további 75%-án nem infrastruktúrát kellene fejleszteni, hanem élőhely-rehabilitációt végrehajtani, mert az egyfajta ökológiai folyosóként funkcionálhat a környezetvédelmi szempontból legértékesebb területek felé.
Kun Zoltánék jogi eljárásokat is kezdeményeztek az Európai Uniónál a beruházással szemben, amiket három dologra alapoztak. Az egyik, hogy fokozottan védett fajokat is veszélyeztet a beruházás, a második, hogy az élőhelyvédelmi irányelv hatálya alá eső területeket veszélyeztet, és végül hogy a társadalmi egyeztetést a környezeti hatástanulmány elkészítésekor nem megfelelően végezték, vagyis nem kérték ki érdemben az érintettek véleményét.
A környezetvédelmi szakember azt is nehezményezi, hogy a beruházás felgyorsítása érdekében jogszabály-módosítással tették lehetővé, hogy az a költési időszakban is folytatódhasson. Másrészt a fejlesztésnek része, hogy a szállások egy része a parti sávban van, sőt akár egyenesen a mederben, amit Kun elmondása szerint kormányrendelet tilt. Ezzel viszont precedenst is teremtenek ennek a szabálynak a megkerülésére, aminek Kun szerint messzemenő hatásai lehetnek a későbbiekben, például a Balatonnál. Különösen visszás a környezetvédelmi szakember szerint, hogy a maga által alkotott törvényeket az állam maga szegi meg.
Nem szerződésbontás, hanem szankció
A cölöpházak sorsa jól példázza, mennyit számít egy átlagos emberi egzisztencia akkor, ha a NER valamit meg akar csinálni. Ezeket a házakat a kilencvenes években kezdték el építeni, a többségüket vállalati nyaralónak használták. A házak tulajdonosai maguk építkeztek, állami területre húztak fel egy felépítményt, a területért bérleti díjat fizettek a mindenkori vagyonkezelőnek. A házakat építési engedéllyel lehetett felhúzni, a bérleti szerződések szövege időről időre változott, ahogy más lett a terület vagyonkezelője. Volt, amelyikben szerepelt, hogy ha a bérleti szerződést felmondják, akkor ezért kártalanítani kell a cölöpház-tulajdonost, volt, amelyikben nem, de a legutóbbiakban nem volt ilyen kitétel.
Ugyanakkor az, hogy a Zrt. nem csak hogy nem kártalanítja a házakat felépítő embereket azért, mert a pár éve még irigyelt ingatlanjukat elveszítik, hanem hogy még a tetemes összegbe kerülő bontást is rájuk terheli, ez nem annyira egy zavaros jogi helyzet konszenzusos tisztázása, inkább olyan, mintha egy szerződésszegésből fakadó szankció lenne. Gyuricza Andrea és az osztrák Maitz házaspár - akikkel az RTL Klub készített interjút - is arra panaszkodtak, hogy mindössze egy levelet kaptak arról, hogy számolják fel a házukat, nem egyeztettek velük és nem ajánlottak fel nekik semmilyen alternatívát.
A Zrt. azzal is érvel, hogy ezek a házak környezetszennyezőek és tűzveszélyesek is voltak. Az utóbbit nehéz lenne tagadni, miután egy felújítás során keletkezett tűzben 2017-ben tíz cölöpház leégett. A környezetszennyezés kapcsán a szennyvízzel kapcsolatos problémákat emlegettek, viszont Juhász Attilától azt hallottuk, hogy itt sem a házaknál, hanem a parti infrastruktúrához tartozó közös vezetékkel voltak problémák.
A fényképeket elnézegetve - Juhász Attila és Gyuricza Andrea is többet mutatott az Euronewsnak - megdöbbentő, hogy ezek a cölöpházak nem a vízre épült fabodegák, sőt egy részük kifejezetten minőségi módon megépített és berendezett nyaraló volt. Sok osztrák is vásárolt cölöpházat, és a beruházás előtt kifejezetten jó árat lehetett értük kapni.
Túl sok a kíváncsi
A helyiek viszonya a beruházáshoz ellentmondásos. Annak, hogy a strand megújul, vagy hogy kikotorják az eliszaposodott medret - ami a környezetvédők szemét például szúrja - a közeli falvak és Sopron lakói nyilván örülnek. A szolgáltatók, akiket kiszorítanak a strandról, a lebontásra ítélt cölöpházak magántulajdonosai, a környezetért aggódók ellenzik ugyan a projektet, de kevesen szólalnak meg nyilvánosan. A túlnyomó többség óvakodik attól, hogy a dologról véleményt nyilvánítson. Ugyanakkor vannak, akik attól tartanak, hogy a kicsit lepattant, de széles rétegeknek elérhető tóparttal eltűnik a lehetőség számos hobbitevékenységre abban a formájában, ahogy azt megszokták, ha a Fertő a mostaninál népszerűbb turistacélponttá válik. Bár a Turisztikai Zrt. vezetője azt állítja, hogy valamennyi fontos szereplővel beszéltek, és az Euronewshoz eljutottak információk arról, hogy több szervezettel - horgászokkal, vitorlásokkal, más sportegyesületekkel - valóban tárgyaltak, de a projekt lényegi elemivel szemben kifogásokat emelő civilekkel nem folyt érdemi párbeszéd, ahogy a cölöpház-tulajdonosokkal sem.
HIRDETÉSA Fertő-tóra kijárók családias, nem túl nagy közösség. Juhász Attila soproni, a "Fertő-tó barátai" facebook-csoport oszlopos tagja. Gyerekkora óta itt nyaralt, a nagymamája az egyik cölöpház gondnoka volt. Régebben horgászni járt ki a tóra, az utóbbi időkben pedig inkább csónakázni a kislányával. Végtelen mennyiségű sztorit, információmorzsát és mendemondát tud a beruházásról, ami a hozzá hasonlóaknak rengeteg fájdalmat és kellemetlenséget okoz. Jelenleg is éppen azon kombinál, hová tehetné el a csónakját, mert a csónakkikötőt egyik napról a másikra ki kellett üríteni, de a másik kikötőben azt mondták neki, hogy felírják a várólistára, hatan vannak még előtte.
De a legjobban azt fájlalja, hogy a kétéves kislánya hiába kéri, hogy vigye ki a tóra csónakázni. A partra vezető utat sorompóval zárták le, és biztonsági emberek figyelik az utakat. Némelyiket ismeri is.
– Azt mondták, hogy azért zárják le az utat, mert túl sok a kíváncsi – mesélte Juhász. – És a kíváncsiaknak nincs keresnivalójuk ott a területen.
Este hétkor felszáll a szúnyogfelhő
Az Euronews szinte összes interjúalanya megemlítette azt az anekdotát, hogy az egész bajt Orbán Ráhelnek köszönhetik, aki, midőn Svájcban egy idegenforgalmi magániskolában tanult, összebarátkozott egy osztrák vállalkozó lányával, akinek a tó osztrák oldalán vannak érdekeltségei. A miniszterelnök lánya a történetek szerint a Fertő-tavon vitorlázott is, és megtetszett neki a helyszín, a legtöbben ennek tulajdonítják a hirtelen jött vehemens fejlesztési szándékot.
A beruházás közvetlenül nem kerül a NER valamely prominens "vállalkozójának" a zsebébe, de a kivitelezési munkálatokat a Mészáros és Mészáros Kft. végzi. Azonban sokan felteszik a kérdést, hogy ha már meglesz a négycsillagos szálloda, a kemping és a bungalók, ki fogja ezt a vállalkozást működtetni? A Sopron-Fertő Turisztikai Zrt., amelyet a KDNP volt soproni alelnöke, Kárpáti Béla vezet? Vagy piaci alapon működő vállalkozásnak adják ki bérbe? Egyáltalán, lehet-e nyereségesen működtetni egy ilyen komplexumot?
HIRDETÉS- Azért azt megnézem, amikor a négycsillagos szállodában megy az elegáns lakodalom, és este hétkor a nádasból felszáll a szúnyogfelhő - mondta az Euronewsnak Kun Zoltán. A természetvédelmi területen nem lehet szúnyogot irtani, azzal tehát együtt kell élnie a díszes közönségnek - de ahogy mondjuk a parti sáv beépítésének tilalmával, nem jut-e el oda az állam, hogy ebben is engedményt tegyen?