Sok szektorban gyorsan megegyeztek a munkásokkal azért, hogy folyamatos maradjon a termelés. A kérdés, hogy ez a jelenség a válság végeztével megmarad-e.
HIRDETÉSEurópában újraéledt a szociális párbeszéd a munkavállalók és a munkaadók között a koronavírus-járvány alatt. Erről a Európai Szakszervezetek Intézete számolt be egy friss jelentésben. Ez a gyakorlat teljesen eltér attól, mint amit a 2008-as pénzügyi válság alatt tapasztaltak a dolgozók.
A tavalyi lezárások alatt Európában 30 szektorban kötöttek munkaügyi megállapodást. Az élelmiszeriparban alig tíz alatt értek el kompromisszumot a felek azért, hogy ne legyenek fennakadások.
"Nálunk közösek voltak a célok. Ennek az volt az oka, hogy hamar rájöttek a felek, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is alapvető fontosságú terület. Vagyis hamar ráeszméltünk arra, hogy érdemes összeülni és megegyezni a dolgokról, a közös stratégiáról és a közös fellépésről azért, hogy biztosítsuk a szektor zavartalan működését” – mondta az egyik élelmiszeripari szakszervezeti szövetség főtitkára, Enrico Somaglia.
Egy másik, 300 ezer céget képviselő szakmai szervezetnél azt mondták, a megállapodásoknak nagy szerepük volt abban, hogy nem volt fennakadás a termelésben.
"Egyre inkább azt látjuk, a felek szeretnének megegyezni, hiszen erre valóban nagy szükség van. Azonban egyetlen szereplő, vagy cég ebben a folyamatban nem jelent túl sokat, azonban ha bevonják a cégek és a szociális partnerek széles körét, akkor működni fog a dolog” – mondta a FoodDrink Europe nevű szakmai szövetség gazdasági igazgatója, Evelyne Dollet.
A járvány alatt gyakran láthattuk, hogy a közlekedési, halászati, oktatási, vagy kulturális szektor szereplői egységesen léptek fel az igényeikkel az egészségügyi intézkedéseket vagy a pénzügyi követeléseket illetően. És felértékelődtek az alapvető feladatokat végzők jogai.
"Ezúttal szükség volt arra is, hogy figyelembe vegyék az önfoglalkoztatók, a beszállítók, az alvállalkozók és a kiküldött munkavállalók, vagy az idénymunkások érdekeit. Ezek általában azok a körök, amelyekre kevés figyelem irányul normál esetben. Ezt figyelembe kell venni akkor, ha valóban biztosítani akarják a gazdasági növekedés stabilitását” – mondta az Európai Szakszervezeti Intézet szakértője, Christophe Degryse.
Vagyis hatalmas a különbség a 2008-as és a mostani válság között.
"2008-ban a politika a szőnyeg alá söpörte a szociális párbeszédet és ez igaz volt az európai, illetve a nemzetállami válaszlépésekre is. Most azonban az egyes szereplőket próbálják bevonni a lépések kidolgozásába. Inkább tekintik őket a megoldás, mint a probléma részének, ellentétben azzal, amit 2010-ben és 11-ben láttunk" - tette hozzá a szakértő.
A kérdés most az, hogy a jó együttműködés a válság után is fennmarad-e.