NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Gyorsreagálású európai erő létrehozását javasolja több EU-tagország

Az EU-NATO együttműködésről is egyeztetnek - Charles Michel és Jens Stoltenberg 2021 februárjában (illusztráció)
Az EU-NATO együttműködésről is egyeztetnek - Charles Michel és Jens Stoltenberg 2021 februárjában (illusztráció) Szerzői jogok Johanna Geron/AP
Szerzői jogok Johanna Geron/AP
Írta: Gábor ÁcsEuronews/MTI/AP
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az uniós gyorsreagálású erő létrehozását egyebek mellett az Egyesült Királyság uniós kilépése indokolja.

HIRDETÉS

Az Európai Unió tizennégy tagországa, köztük Németország és Franciaország, olyan gyorsreagálású katonai erő létrehozását javasolja, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén. A javaslat az uniós védelmi miniszterek csütörtöki ülésének napirendjére kerülhet az ülés részleteit ismerő uniós források szerdai közlése szerint.

A tizennégy uniós tagország, köztük Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Németország, Görögország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Spanyolország szerint az Európai Uniónak legkevesebb ötezer katonából álló haderőt kell létrehoznia, hogy szükség esetén segítséget nyújthasson a sürgős beavatkozásra szoruló unión kívüli kormányoknak. A haderő hajókkal és repülőgépekkel is rendelkezne.

A brexit az egyik fő indok

A tájékoztatás szerint az uniós gyorsreagálású erő létrehozását egyebek mellett az Egyesült Királyság uniós kilépése indokolja, ugyanis a szigetország hadereje adta az EU katonai jelenlétének legjelentősebb részét.

A javaslat az uniós tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön tervezett tanácskozásának témái közé kerülhet.

Líbia stabilizálását sürgeti Borell

A Védelmi Tanács ülését vezető Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő korábban többször felrótta az Európai Uniónak, hogy nem lép fel olyan unión kívüli országok megsegítésére, mint például a polgárháborús viszonyok közé sodródott Líbia.

Az előzmények

Közös uniós haderő létrehozásának ötletét a tagállamok először 1999-ben vitatták meg, majd 2007-ben 1500 fő rendelkezésre állásával harcképes egységet hoztak létre válságok kezelésére.

Az unió 2021-től közös védelmi költségvetéssel rendelkezik, továbbá védelmi rendszert dolgoz ki 2022-re.

Az uniós védelmi tanács csütörtöki ülésének napirendjén szerepel egyebek mellett számos közelmúltbeli fejlemény és közelgő esemény áttekintése, többek között a Száhel-övezettel, Ukrajnával, Oroszországgal, Columbiával és az ENSZ líbiai fegyverembargójának ellenőrzésére létrehozott, Irini nevű földközi-tengeri uniós művelettel kapcsolatban.

A NATO-EU együttműködéséről is egyeztetnek

A Tanács véleménycserét folytat az EU védelmi stratégiájáról, ezen belül is legfőképpen a válságkezelésről.

A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést tartanak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az EU és a védelmi szövetség együttműködéséről.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Mélyponton az orosz-uniós viszony a kiutasítások miatt

Az Unió helyzete – robbanásveszélyes?

Felkészült-e a NATO és Európa egy ukrajnai vereségre?